Bőrduzzanat

A bőrduzzanat egy gyűjtőfogalom, amely a bőr felszínén vagy a bőr alatti szövetekben kialakuló csomókra, daganatokra utal. Ezek lehetnek jóindulatú elváltozások, például ciszták vagy lipómák, de rosszindulatú daganatok, például melanoma vagy bőrrák is megjelenhetnek. A tumor cutis nem egy önálló betegség, hanem különféle bőrbetegségek és szisztémás állapotok tünete lehet.

A bőrduzzanat lehetséges okai

A bőrben kialakuló duzzanatok hátterében többféle tényező állhat, amelyek lehetnek jóindulatú vagy rosszindulatú eredetűek:

Jóindulatú elváltozások

• Lipóma: zsírszövetből kialakuló, puha tapintású, mozgatható csomó.
• Atheroma (faggyúciszta): a faggyúmirigyek elzáródása következtében kialakuló, folyadékkal vagy keratinnal telt csomó.
• Fibroma: kötőszöveti eredetű jóindulatú növedék.
• Hidrocisztóma: a verejtékmirigyek elzáródása miatt kialakuló hólyagszerű elváltozás.
• Hemangioma: érdaganat, amely az erek burjánzásából alakul ki.

Fertőzéses eredetű elváltozások

• Tályog: bakteriális fertőzés miatt kialakuló gennyes góc, amely gyakran fájdalmas és kipirosodik.
• Furunkulus: a szőrtüszők mélyebb rétegeiben kialakuló gennyes csomó.
• Cellulitisz: a bőr és a bőr alatti szövetek bakteriális fertőzése, amely duzzanattal és fájdalommal jár.

Autoimmun és gyulladásos eredetű elváltozások

• Sarcoidosis: Gyulladásos granulómák megjelenése a bőrben és egyéb szervekben.
• Lupus erythematosus: Autoimmun betegség, amely bőrelváltozásokat és duzzanatokat okozhat.
• Dermatomyositis: Izom- és bőrelváltozásokkal járó autoimmun betegség.

Rosszindulatú daganatok

• Basalioma: a leggyakoribb bőrrák, amely lassan növekszik, de kezeletlenül súlyos károsodást okozhat.
• Laphámrák (spinalioma): az epidermis sejtek rosszindulatú daganata, amely képes áttéteket képezni.
• Melanoma: a melanocitákból kiinduló agresszív bőrrák, amely gyorsan áttétet adhat.
• Lymphoma cutis: a nyirokrendszer rosszindulatú betegsége, amely a bőrben is megjelenhet csomók formájában.

A bőrduzzanat tünetei

A bőrduzzanat jellege attól függ, hogy milyen eredetű az elváltozás. A leggyakoribb tünetek:

• A bőrön vagy a bőr alatt tapintható csomó vagy duzzanat.
• Változó méret: néhány millimétertől akár több centiméteres nagyságig terjedhet.
• A bőr színének megváltozása (vörös, barnás, sárgás vagy normál bőrszínű lehet).
• Fájdalom vagy fájdalommentesség (például a lipómák általában fájdalommentesek, míg a tályogok érzékenyek lehetnek).
• Fekélyesedés vagy váladékozás (rosszindulatú daganatoknál vagy fertőzéses elváltozásoknál).
• Gyors növekedés vagy lassú, fokozatos változás.

A bőrduzzanat kivizsgálása

A bőrduzzanat diagnosztizálásához az orvos a következő módszereket alkalmazhatja:

• Fizikális vizsgálat: a duzzanat tapintása és vizsgálata alapján már sok információ kiderülhet.
• Dermatoszkópia: nagyító eszköz segítségével történő részletes bőrvizsgálat.
• Ultrahang: a mélyebb rétegek vizsgálatára alkalmas, segíthet elkülöníteni a folyadékkal telt cisztákat a szilárd daganatoktól.
• Biopszia: szövetmintavétel, amely laboratóriumi vizsgálattal megerősítheti vagy kizárhatja a rosszindulatú elváltozásokat.
• Vérvizsgálatok: autoimmun vagy fertőzéses eredetű betegségek kizárására.
• Képalkotó vizsgálatok (CT, MRI): amennyiben felmerül a mélyebb szöveti érintettség vagy áttétek lehetősége.

Kezelési lehetőségek: a bőrduzzanat kezelése attól függ, hogy mi okozza az elváltozást

• Jóindulatú csomók (lipómák, ciszták): ha nem okoznak panaszt, általában nem szükséges eltávolítani őket, de sebészeti úton eltávolíthatók, ha esztétikailag vagy funkcionálisan zavaróak.
• Fertőzéses eredetű elváltozások: antibiotikumos kezelés, esetleg tályogok sebészi megnyitása és drenálása szükséges.
• Autoimmun betegségek: gyulladáscsökkentő és immunmoduláló kezelések (kortikoszteroidok, immunszuppresszánsok).
• Rosszindulatú daganatok: sebészeti eltávolítás, sugárterápia vagy kemoterápia szükséges, a daganat típusától függően.

Gyakori kérdések a bőrduzzanatokról

A bőrduzzanatok, nőr alatt kitapintható csomók rendszerint nagy félelmet kelthetnek, pedig a legtöbbször ártalmatlan elváltozásokról van szó.

Mikor kell orvoshoz fordulni bőrduzzanat esetén?

Ha a duzzanat hirtelen növekedni kezd, fájdalmassá válik, váladékozik vagy vérzik, érdemes orvoshoz fordulni. Szintén figyelmeztető jel lehet a környező bőr elszíneződése, a szokatlan formájú csomók, vagy ha a duzzanat nem múlik el néhány héten belül.

Milyen vizsgálatok szükségesek a bőrduzzanat kivizsgálására?

A vizsgálatok közé tartozik a fizikális vizsgálat, dermatoszkópia, ultrahang, biopszia és szükség esetén képalkotó eljárások (CT, MRI). A konkrét vizsgálatokat az elváltozás jellemzői alapján határozzák meg.

A bőrduzzanat mindig daganatos elváltozást jelez?

Nem. A bőrduzzanatok jelentős része jóindulatú, például lipómák, ciszták vagy gyulladásos folyamatok. Mindazonáltal fontos az orvosi vizsgálat, mert egyes elváltozások rosszindulatúak lehetnek.

Milyen kezelési lehetőségek vannak bőrdaganatok esetén?

A kezelés a daganat típusától függ. A legtöbb esetben sebészeti eltávolítás javasolt, de előrehaladott esetekben sugárterápia vagy kemoterápia is szükséges lehet.

Hogyan lehet megelőzni a bőrduzzanatok kialakulását?

A bőrrák kockázata csökkenthető napvédelemmel, a rendszeres önvizsgálattal és az időben történő orvosi ellenőrzésekkel. Fertőzések esetén a megfelelő higiénia és bőrápolás segíthet megelőzni a duzzanatok kialakulását.

Napmérgezés okozhat bőrduzzanatot?

Igen, a napmérgezés okozhat bőrduzzanatot, különösen az érintett, leégett bőrfelületeken. A túlzott UV-sugárzás gyulladásos folyamatot indít el, amely fokozza a kapillárisok áteresztőképességét, így folyadék szivároghat a szövetekbe, ami duzzanatot eredményez. Ez a jelenség leggyakrabban az arcon, a kézen, a lábakon vagy a vállakon figyelhető meg, és gyakran társul bőrpírral, fájdalommal, illetve égő érzéssel.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• Egészségvonal
• Cochrane Library
• PubMed