A napmérgezés nem valódi mérgezés: a napmérgezés a túlzott napozás következtében kialakuló, a bőrön túl az egész szervezetet érintő állapot, amely hányingerrel, fejfájással, lázzal, gyengeséggel és súlyosabb esetben napszúrással vagy hőgutával is járhat.
A leégés a bőr kipirosodása és gyulladása, amely a nap ultraibolya (UV) sugárzásának túlzott kitettségéből ered. Hasonló típusú égési sérülést okozhat a "nap" vagy szoláriumlámpa túlzott expozíciója is.
A napégés az égés súlyosságától függően néhány naptól néhány hétig is eltarthat.
A leégés korai tünetei az UV-expozíciót követően azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek, és a következők lehetnek:
A kisebb bőrfelületen kialakult vagy enyhébb napégésre semleges, hűsítő vizes rázókeverékek, vizes bázisú kortikoszteroid krémek a legjobbak és a többszöri hideg folyóvizes hűtés.
Forrás: shuttertock.com
Mérsékelt napégés során, ha nem képződnek hólyagok, a hideg vizes (kb. 25 oC-os, ne hidegebb!) zuhany vagy borogatás hoz gyors enyhülést.
Leégés ellen házilag alkalmazhatunk jegelést, vagy vehetünk egy hűvös fürdőt az égető érzés enyhítésére. A fájdalom csillapítására egyéb eszközöket is használhatunk, például hatékonyak lehetnek a különböző, patikákban vagy drogériákban kapható, leégés kezelését célzó, gél vagy krém formájú készítmények.
Ezek természetes módon hűsítő hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek általában a mentol, a kámfor és az aloe vera. Ha az égésre krémet vagy gélt használunk, a még hűvösebb érzetért használat előtt tegyük azokat pár perce hűtőbe!
Forduljon orvoshoz, ha súlyos leégés tüneteit észleli.
A napmérgezés olyan bőrreakció, amely a napfénynek való kitettség után jelentkezik. Hivatalosan fotodermitisznek nevezik, a napmérgezés viszonylag ismeretlen és nem gyakori állapot. Mindazonáltal súlyos és hosszú távú szövődményei lehetnek, ha nem kezelik megfelelően. A jellegzetes tünetei:
Ha nagyobb bőrfelületet érint a folyamat vagy hólyagképződéssel jár, és rossz közérzet kíséri, mindenképpen kórházi, szakorvosi ellátás szükséges. Egyes esetekben tetanusz elleni emlékeztető oltás vagy antibiotikus kezelésre is szükség lehet. A kiterjedten megégett bőrön keresztül nagyfokú lehet a folyadékvesztés, melyet infúziókkal pótolnak ilyen esetekben.
Forrás: shuttertock.com
A súlyos leégés hőkimerüléssel vagy hőgutával is járhat, ami orvosi vészhelyzetet jelent. Ha a tüneteink megmaradnak, és nem javul az állapotunk, mindenképp keressünk fel egy orvost, mert a a leégésnek és a napmérgezésnek különböző a kezelési módja, amit mi nem valószínű, hogy önerőből gyógyítani tudunk. A napmérgezés esetében, akár fényterápiás kezelést is kaphatunk, amiben különféle fénysugarakkal gyógyítják a sérült felületet. Megszokott még ennél az esetnél az étrend kiegészítés a legfontosabb vitaminokkal és nyomelemekkel, ezáltal fokozhatjuk szervezetünk védelmét a fényérzékenységre. Ezeket általában orvos jelöli ki számunkra.
A leégést a nap ultraibolya (UV) sugárzásának túlzott kitettsége okozza. Hasonló típusú égési sérülést okozhat a szintén UV-sugárzást kibocsátó "nap" vagy szoláriumlámpa túlzott expozíciója is. Az UV sugarak mellett számolni kell a napfény harmadik komponensével, az infravörös sugarakkal is, melyek a nap melegítő hatását adják és felelősek lehetnek különböző hőártalmakért, úgymint napszúrás, hőguta.
A fényártalmak ideális kezelése a megelőzés, fényvédelem. Lehetőleg ne menjünk napra a magas UV sugárzásos időszakban. Ha ez elkerülhetetlen, védjük a bőrfelület minél nagyobb részét világos, szellős ruhadarabokkal. Viseljünk kalapot, UV-szűrős napszemüveget.
Forrás: shuttertock.com
Bizonyos gyógyszerek (ún. fényérzékeny gyógyszerek) növelhetik a bőr napfényre való érzékenységét, és hajlamosabbá tehetik az embert a leégésre, pl:
Fototoxikus bőrgyulladásról (fotokontakt bőrgyulladás) akkor beszélünk, ha például dekorkozmetikumok, parfümök, gyógyszertartalmú krémek, kenőcsök, egyes növényi nedvek toxikus módon érzékenyítik a bőrt a napfénnyel szemben. A napégés csak ezeken a körülírt területeken alakul ki, ahol az adott szer érte azt. A gyulladás megszűnte után barna folt marad vissza.
Egyes betegségek növelhetik a bőrkárosodás kockázatát, beleértve a súlyos leégést is, az UV-sugárzásnak való kitettség miatt. Ezek a betegségek a következők:
Megóvhatjuk magunkat a problémától, ha nem töltünk sok időt a napon, árnyékba vonulunk kánikula idején (különösen délelőtt 10 óra és délután 4 óra között) használunk naptejet napozás előtt és mellőzzük a szoláriumok használatát az évek során. A ruházkodásunk is kulcsfontosságú a mind a megelőzésben mind a kezelésben. Használjunk kalapot a napon és ügyeljünk a világos színű ruhadarabok viselésére a megelőzésnél és használjunk vizes borogatást a bőr hűsítésére.
A gyerekek és az 1-es, illetve 2-es bőrtípusú emberek csekély természetes védelemmel rendelkeznek, ezért a napozást és a szoláriumot is kerülniük kell. Egyéves kor alatt a leégés sürgősségi eset, azonnal orvoshoz kell vinni a gyermeket! Az idősebbeknél, ha erős fájdalom, hólyagosodás, letargia vagy 38,3 °C feletti láz jelentkezik, szintén forduljon orvoshoz. Enyhébb esetekben fontos, hogy lehűtse a gyermek bőrét, ezért zuhanyozza le tiszta, langyos (ne hideg!) vízzel.
Forrás: shuttertock.com
Fordítsunk fokozott figyelmet bőrünk egészségére ebben az időszakban, amikor pillanatok alatt leéghetünk a napon és megannyi kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat a közeljövőben.
A fájdalmat és érzékenységet okozó kipirosodás és a felhólyagzás nem az egyetlen dolog, mely leégéskor, napmérgezéskor történik bőrünkkel: az ultraviola sugarak rombolják DNS-einket is, gyorsítva ezzel a bőr öregedési folyamatait és növelve a bőrrák (melanoma) kialakulásának kockázatát.
A „napmérgezés” nem önálló orvosi diagnózis, hanem köznyelvi elnevezés. Leggyakrabban erős napégéshez társuló, kifejezettebb általános tüneteket értenek alatta, például fejfájást, hányingert, szédülést, hidegrázást vagy gyengeséget. A panaszokhoz hőterhelés és kiszáradás is hozzájárulhat.
A jellemző tünetek közé tartozhat a kiterjedt, fájdalmas bőrpír és égő bőr, a bőr duzzanata, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, gyengeség, hidegrázás és láz. Súlyosabb esetben hólyagosodás, zavartság, ájulás vagy kiszáradás is kialakulhat.
A napégés tünetei gyakran csak néhány órával a napozás után válnak igazán erőssé, és a bőr állapota a következő 24–48 órában tovább romolhat. Az általános rosszullét szintén jelentkezhet késleltetetten, ezért a napozás befejezése után is figyelni kell a tünetekre.
A napégés elsősorban a bőrt érintő UV-károsodás: bőrpír, fájdalom, melegség és később hámlás jellemzi. A „napmérgezés” kifejezést általában akkor használják, amikor a súlyos napégéshez általános tünetek is társulnak. Ha valaki zavart, elájul, ismételten hány, nehezen ébreszthető vagy nagyon magas a testhőmérséklete, nem egyszerű napégésre kell gondolni.
Igen, erősebb napégés mellett hőemelkedés vagy láz is előfordulhat. Ugyanakkor a magas testhőmérséklet, különösen zavartsággal, ájulással vagy forró bőrrel együtt, hőgutára is utalhat, ami sürgős ellátást igényel.
Elsőként meg kell szakítani a napozást, hűvös, árnyékos helyre kell menni, és gondoskodni kell a folyadékpótlásról. A napégett bőrt langyos vagy hűvös vízzel lehet óvatosan hűteni, majd hidratáló készítménnyel ápolni. A további napozást kerülni kell, amíg a bőr meg nem gyógyul.
Orvosi segítség indokolt kiterjedt vagy hólyagos napégés, erős fájdalom, ismételt hányás, jelentős gyengeség, kiszáradás, tartós láz, illetve csecsemő vagy kisgyermek súlyos napégése esetén. Azonnali sürgősségi segítség szükséges zavartság, ájulás, görcsroham, nehézlégzés vagy nagyon magas testhőmérséklet esetén, mert ezek hőguta jelei lehetnek.
Az enyhébb panaszok néhány nap alatt fokozatosan javulhatnak, miközben a napégés teljes gyógyulása ennél hosszabb időt is igénybe vehet. Súlyosabb napégésnél a hólyagok, a fájdalom és a bőrhámlás akár egy-két hétig is fennállhat.
Igen. A fényvédő használata jelentősen csökkentheti az UV-sugárzás okozta károsodás kockázatát, de nem nyújt teljes védelmet. Fontos a megfelelő faktorszámú, széles spektrumú fényvédő használata, annak rendszeres pótlása, valamint a közvetlen napsugárzás kerülése a legerősebb UV-terhelés idején.
A legfontosabb a túlzott UV- és hőterhelés elkerülése. Segíthet a megfelelő fényvédő használata, a kalap és könnyű ruházat viselése, az árnyék keresése, valamint a rendszeres folyadékfogyasztás. Különösen gyermekek, idősek és krónikus betegséggel élők esetében fontos a fokozott óvatosság.
A terhességi hányinger és a napmérgezés között nincs közvetlen kiváltó ok-okozati kapcsolat, mivel a normális terhességi rosszullétet a hormonális változások, míg a napmérgezést a túlzott UV-sugárzás okozta súlyos napégés és szervezeti reakció váltja ki. Ugyanakkor a napmérgezés mint akut állapot maga is heves hányingerrel, hányással, szédüléssel és lázzal jár, ami hirtelen súlyosbíthatja a meglévő terhességi rosszulléteket.