A napmérgezés nem valódi mérgezés: a napmérgezés a túlzott napozás következtében kialakuló, a bőrön túl az egész szervezetet érintő állapot, amely hányingerrel, fejfájással, lázzal, gyengeséggel és súlyosabb esetben napszúrással vagy hőgutával is járhat.
A leégés a bőr kipirosodása és gyulladása, amely a nap ultraibolya (UV) sugárzásának túlzott kitettségéből ered. Hasonló típusú égési sérülést okozhat a "nap" vagy szoláriumlámpa túlzott expozíciója is.
A napégés az égés súlyosságától függően néhány naptól néhány hétig is eltarthat.
A leégés korai tünetei az UV-expozíciót követően azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek, és a következők lehetnek:
A kisebb bőrfelületen kialakult vagy enyhébb napégésre semleges, hűsítő vizes rázókeverékek, vizes bázisú kortikoszteroid krémek a legjobbak és a többszöri hideg folyóvizes hűtés.
Forrás: shuttertock.com
Mérsékelt napégés során, ha nem képződnek hólyagok, a hideg vizes (kb. 25 oC-os, ne hidegebb!) zuhany vagy borogatás hoz gyors enyhülést.
Leégés ellen házilag alkalmazhatunk jegelést, vagy vehetünk egy hűvös fürdőt az égető érzés enyhítésére. A fájdalom csillapítására egyéb eszközöket is használhatunk, például hatékonyak lehetnek a különböző, patikákban vagy drogériákban kapható, leégés kezelését célzó, gél vagy krém formájú készítmények.
Ezek természetes módon hűsítő hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek általában a mentol, a kámfor és az aloe vera. Ha az égésre krémet vagy gélt használunk, a még hűvösebb érzetért használat előtt tegyük azokat pár perce hűtőbe!
Forduljon orvoshoz, ha súlyos leégés tüneteit észleli.
A napmérgezés olyan bőrreakció, amely a napfénynek való kitettség után jelentkezik. Hivatalosan fotodermitisznek nevezik, a napmérgezés viszonylag ismeretlen és nem gyakori állapot. Mindazonáltal súlyos és hosszú távú szövődményei lehetnek, ha nem kezelik megfelelően. A jellegzetes tünetei:
Ha nagyobb bőrfelületet érint a folyamat vagy hólyagképződéssel jár, és rossz közérzet kíséri, mindenképpen kórházi, szakorvosi ellátás szükséges. Egyes esetekben tetanusz elleni emlékeztető oltás vagy antibiotikus kezelésre is szükség lehet. A kiterjedten megégett bőrön keresztül nagyfokú lehet a folyadékvesztés, melyet infúziókkal pótolnak ilyen esetekben.
Forrás: shuttertock.com
A súlyos leégés hőkimerüléssel vagy hőgutával is járhat, ami orvosi vészhelyzetet jelent. Ha a tüneteink megmaradnak, és nem javul az állapotunk, mindenképp keressünk fel egy orvost, mert a a leégésnek és a napmérgezésnek különböző a kezelési módja, amit mi nem valószínű, hogy önerőből gyógyítani tudunk. A napmérgezés esetében, akár fényterápiás kezelést is kaphatunk, amiben különféle fénysugarakkal gyógyítják a sérült felületet. Megszokott még ennél az esetnél az étrend kiegészítés a legfontosabb vitaminokkal és nyomelemekkel, ezáltal fokozhatjuk szervezetünk védelmét a fényérzékenységre. Ezeket általában orvos jelöli ki számunkra.
A leégést a nap ultraibolya (UV) sugárzásának túlzott kitettsége okozza. Hasonló típusú égési sérülést okozhat a szintén UV-sugárzást kibocsátó "nap" vagy szoláriumlámpa túlzott expozíciója is. Az UV sugarak mellett számolni kell a napfény harmadik komponensével, az infravörös sugarakkal is, melyek a nap melegítő hatását adják és felelősek lehetnek különböző hőártalmakért, úgymint napszúrás, hőguta.
A fényártalmak ideális kezelése a megelőzés, fényvédelem. Lehetőleg ne menjünk napra a magas UV sugárzásos időszakban. Ha ez elkerülhetetlen, védjük a bőrfelület minél nagyobb részét világos, szellős ruhadarabokkal. Viseljünk kalapot, UV-szűrős napszemüveget.
Forrás: shuttertock.com
Bizonyos gyógyszerek (ún. fényérzékeny gyógyszerek) növelhetik a bőr napfényre való érzékenységét, és hajlamosabbá tehetik az embert a leégésre, pl:
Fototoxikus bőrgyulladásról (fotokontakt bőrgyulladás) akkor beszélünk, ha például dekorkozmetikumok, parfümök, gyógyszertartalmú krémek, kenőcsök, egyes növényi nedvek toxikus módon érzékenyítik a bőrt a napfénnyel szemben. A napégés csak ezeken a körülírt területeken alakul ki, ahol az adott szer érte azt. A gyulladás megszűnte után barna folt marad vissza.
Egyes betegségek növelhetik a bőrkárosodás kockázatát, beleértve a súlyos leégést is, az UV-sugárzásnak való kitettség miatt. Ezek a betegségek a következők:
Megóvhatjuk magunkat a problémától, ha nem töltünk sok időt a napon, árnyékba vonulunk kánikula idején (különösen délelőtt 10 óra és délután 4 óra között) használunk naptejet napozás előtt és mellőzzük a szoláriumok használatát az évek során. A ruházkodásunk is kulcsfontosságú a mind a megelőzésben mind a kezelésben. Használjunk kalapot a napon és ügyeljünk a világos színű ruhadarabok viselésére a megelőzésnél és használjunk vizes borogatást a bőr hűsítésére.
A gyerekek és az 1-es, illetve 2-es bőrtípusú emberek csekély természetes védelemmel rendelkeznek, ezért a napozást és a szoláriumot is kerülniük kell. Egyéves kor alatt a leégés sürgősségi eset, azonnal orvoshoz kell vinni a gyermeket! Az idősebbeknél, ha erős fájdalom, hólyagosodás, letargia vagy 38,3 °C feletti láz jelentkezik, szintén forduljon orvoshoz. Enyhébb esetekben fontos, hogy lehűtse a gyermek bőrét, ezért zuhanyozza le tiszta, langyos (ne hideg!) vízzel.
Forrás: shuttertock.com
Fordítsunk fokozott figyelmet bőrünk egészségére ebben az időszakban, amikor pillanatok alatt leéghetünk a napon és megannyi kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat a közeljövőben.
A fájdalmat és érzékenységet okozó kipirosodás és a felhólyagzás nem az egyetlen dolog, mely leégéskor, napmérgezéskor történik bőrünkkel: az ultraviola sugarak rombolják DNS-einket is, gyorsítva ezzel a bőr öregedési folyamatait és növelve a bőrrák (melanoma) kialakulásának kockázatát.
Irodalom, források: