Tényleg le lehet nyelni a nyelvünket, vagy ez csak makacs mítosz?

Sokszor hallani - főleg görcsroham kapcsán - hogy valaki "lenyeli a nyelvét". Ez vajon mit jelent pontosan?

Kevés olyan egészségügyi tévhit létezik, amely annyira tartósan tartja magát, mint az, hogy „valaki lenyelte a nyelvét”. Halljuk filmekben, sporteseményeken, sőt néha segítőkész laikusoktól is – különösen görcsroham vagy eszméletvesztés kapcsán. De vajon van valóságalapja? Tényleg le tudja-e nyelni az ember a saját nyelvét?

A válasz: nem. Biológiailag, anatómiailag és minden ismert orvosi bizonyíték alapján: lehetetlen.

A mítosz azonban nem véletlenül tartja magát – és fontos megérteni, mi történik valójában olyan helyzetekben, amelyekben azt hisszük, hogy „lenyelte a nyelvét” valaki.

Miért nem lehet lenyelni a nyelvet?

A nyelv nem szabadon lebeg a szájüregben, és nem úgy működik, mint egy gumidarab, ami félresiklik. Erős kötőszöveti horgonyok tartják a helyén. A Colgate orvosi összefoglalója szerint a nyelv a szájfenékhez kapcsolódik, és a nyelvfék – az a vékony, ám rendkívül erős ín – fizikai akadályt jelent ahhoz, hogy a nyelv „hátracsússzon” a torok irányába.

A nyelv egy izmos szerv, amelynek mozgása óriási, de pályán tartja az anatómia.

A félreértés forrása: mi történik valójában eszméletvesztés vagy roham alatt?

A tévhit onnan ered, hogy bizonyos élethelyzetekben – főként:

• epilepsziás roham
• súlyos fejsérülés
• eszméletvesztés
• mély kábultság, altatás, alkohol- vagy drogintoxikáció

esetén a nyelv hátraeshet, mert az izmok tónust veszítenek. Ez azonban nem „lenyelés”, hanem az izomzat ellazulása miatti légúti elzáródás.

Ilyenkor a nyelv nem kerül a nyelőcsőbe, hanem egyszerűen „ráesik” a légútra, ami akadályozhatja a levegő áramlását. Ez leginkább háton fekvő, eszméletlen állapotban fordulhat elő.

Miért életveszélyes, ha valaki megpróbálja „kihúzni” a nyelvet?

A laikus beavatkozások – gyakran jó szándékkal – súlyos sérülést okozhatnak.

Sokáig élt az a tévhit a köztudatban, hogy roham közben egy nagyobb tárgyat kell tenni a beteg szájába, hogy ne harapjon rá a nyelvére.

Ma már tudjuk: ez rendkívül veszélyes, hiszen:

• fogtörést
• fulladást
• állkapocs-sérülést
• aspirációt
• sőt még súlyosabb légúti elzáródást is okozhat.

A nemzetközi elsősegély-irányelvek évek óta hangsúlyozzák: görcsroham alatt senkinek NEM szabad a szájába nyúlni!

Mit tegyen, ha hátraesik valakinek a nyelve és nem kap levegőt?

Bár lenyelni nem lehet, a nyelv hátraesése – különösen eszméletvesztéskor – valódi veszélyt jelenthet.

Roham közben az állkapocs erőteljesen össze tud zárni, és a beteg akaratlanul, reflexesen ráharaphat a nyelvére. Ez a sérülés fájdalmas lehet, de általában nem súlyos, és magától gyógyul. Hogy mégis mit kell ekkor tenni?

A helyes lépések:

• távolítsa el a sérülést okozó tárgyakat a beteg körül,
• fordítsa oldalra a fejét, hogy a nyál, vér vagy hányadék ki tudjon folyni,
• várja meg, amíg a roham lecseng.

Nyelvharapás előfordulhat, kellemetlen kísérőjelenség lehet, de nem életveszélyes.

Miért mondják gyakran sportbaleseteknél, hogy valaki „lenyelte a nyelvét”?

A sportközvetítések világában szinte szállóigévé vált a mondat: „Úgy tűnik, lenyelte a nyelvét.” A laikus néző ilyenkor valóban azt hiheti, hogy a játékos torka felé csúszott a nyelve, pedig valójában egészen más történik.

Egy kemény ütközés, fejtalálat vagy eszméletvesztés során a nyak és a nyelv izmai hirtelen elernyednek. A háton fekvő sportoló ilyenkor elveszíti az izomtónust, a nyelv pedig a gravitáció miatt hátracsúszhat, részben vagy teljesen elzárva a légutakat. Nem a nyelőcső felé kerül, hanem egyszerűen belezuhan a garat hátsó részébe — ez okozza az ijesztő, hörgő vagy elakadó légzést.

A sportorvosok ezért fordítják a sérült fejét azonnal oldalra, és enyhén megemelik az állát. Ez a mozdulat az esetek döntő többségében azonnal felszabadítja a légutat.

Mit jelent az, hogy a nyelv előreeshet – és miért teljesen más probléma, mint a hátracsúszás?

A „nyelvlenyelés” mítosza legtöbbször a hátracsúszásra vonatkozik, de érdekes módon bizonyos orvosi helyzetekben éppen az ellenkezője történik: a nyelv nem hátra, hanem előre esik, akár a fogak közé.

Ez előfordulhat:

• altatás alatt
• mély szedációban
• intenzív megfigyelés alatt lévő betegnél
• traumás fejsérülést követően

Ilyenkor az izmok annyira ellazulnak, hogy a nyelv előrecsúszik a fogsor irányába. Ez a jelenség nem okoz fulladást, és nem jelenti a légút elzáródását sem. Sokkal inkább mechanikus kellemetlenség lehet: a beteg rágóizmai is lazák, a nyelv így beszorulhat, kidörzsölődhet vagy kisebb vérzés alakulhat ki.

Figyelmébe ajánljuk

Tudja mit kell tenni ha valaki epilepsziás görcsrohamot kap? Íme a legfontosabb lépések!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!