Az izzadás a test természetes mechanizmusa, amely a testhőmérséklet szabályozásában és a méreganyagok eltávolításában játszik szerepet.
Amikor azonban az izzadság pang a bőr redőiben vagy rosszul szellőző területeken, a bőr kipállhat. A kipállás orvosi neve intertrigo, amely a bőr összefekvő területeinek gyulladása, gyakran társulva bőrpírral, irritációval, viszketéssel, sőt fertőzésekkel is.
A láb izzadását a bőr alatti verejtékmirigyek működése okozza, amelyek fokozott aktivitást mutathatnak:
A kipállás, azaz az összefekvő bőrterületek felszíni gyulladását (candida intertrigo vagy intertrigo) általában a Candida nevű élesztőgomba vagy valamilyen baktérium okozhatja. Leggyakrabban piros kiütések formájában jelentkeznek a tünetek.
Forrás: shutterstock.com
Az izzadás természetes folyamat, de a túlzott izzadás (hiperhidrózis) mögött betegségek is állhatnak, például:
Amikor a pajzsmirigy túl sok hormont termel, és ún. túlműködés mutatkozik, megváltozik többek közt a szervezet hőszabályzó képessége is. Ezért fokozott izzadás és csökkent melegtűrés jelentkezik.
Forrás: shutterstock.com
A stresszreakció egyik eleme lehet az izzadás, a melegség érzet, a kipirulás, az emelkedett pulzus, a remegés, a szájszárazság. Ha ezek a jelek túl gyakran jelentkeznek, és a szorongás tartóssá válik, mindenképpen érdemes pszichológushoz, mentálhigiénés szakemberhez fordulni.
Forrás: shutterstock.com
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
A kipállás (intertrigo) a bőr egymással érintkező felületein kialakuló irritáció, gyulladás, melyet leggyakrabban a bőr dörzsölődése, nedvessége, izzadtsága és a meleg környezet okoz. Tipikus tünetei közé tartozik a bőrpír, viszketés, égető érzés, nedvedzés, hámlás, sőt, súlyosabb esetben sebek, felmaródások, vagy másodlagos fertőzés (baktérium, gomba) is megjelenhet.
A kipállás leggyakrabban ott fordul elő, ahol a bőrredők egymáshoz érnek, és a terület hajlamosabb a nedvesség, hő és súrlódás felgyülemlésére: például a combok között, hónaljban, mellek alatt, hasredőben, lágyékhajlatban, babáknál a pelenka területén, illetve túlsúlyos vagy mozgáskorlátozott személyeknél a bőrredőkben.
A kipállás hátterében elsősorban a bőr dörzsölődése, tartós nedvessége (például izzadás, inkontinencia, pelenkaviselés), meleg, rosszul szellőző ruházat, illetve elhízás állhat. Ezek mellett hozzájárulhatnak gombás vagy bakteriális felülfertőződések, valamint a bőr természetes védőrétegének gyengülése is.
A megelőzéshez elengedhetetlen a bőrredők rendszeres tisztán és szárazon tartása, a jól szellőző, laza öltözet viselése, a testsúly optimalizálása, izzadtság gyakori letörlése, szükség esetén hintőpor, cink-oxid tartalmú vagy barrier (védő) krémek használata. Fontos a bőrredők közötti levegőztetés, valamint a pelenkázott babák bőrének gondos ápolása.
A kipállt bőr kezeléséhez első lépés a terület tisztítása, óvatos szárítása, valamint védő, nyugtató kenőcs (pl. cink-oxid, panthenol, barrier krémek) használata. Ha a kipállás néhány nap alatt nem javul, esetleg súlyosbodik, gennyező, nedvedző, fájdalmas, bűzös lesz, vagy láz, duzzanat is társul, mindenképp orvoshoz kell fordulni, mert másodlagos fertőzés (gombás, bakteriális) alakulhatott ki, amely célzott kezelést igényel.
A kipállásra jellemző, hogy elsősorban a bőrredőkben, egymással érintkező bőrfelületeken jelentkezik, a bőrpír élesen határolt, gyakran nedvedző, macerált (felázott) a bőr. Gombás fertőzés esetén a szélén hámlás, berepedezés is kialakulhat, míg ekcéma általában a test más régióiban, változatosabb formában jelenik meg. A pontos diagnózis felállításához szükség esetén orvosi vizsgálat ajánlott.
Igen, vannak, akik genetikailag hajlamosabbak a fokozott izzadásra. Ha a túlzott izzadás már gyermek- vagy fiatal felnőttkorban is fennáll, és nincsenek kísérő tünetek, akkor általában nem utal betegségre. Ugyanakkor, ha az izzadás hirtelen jelentkezik, esetleg kísérő tünetekkel társul, mindenképp érdemes orvossal konzultálni.
Az éjszakai izzadás hátterében gyakran hormonális változások (például menopauza), stressz, fertőzések, de akár súlyosabb betegségek (például limfóma vagy más daganatos betegségek) is állhatnak. Ha rendszeres, bőséges éjszakai izzadást tapasztal, amely nem magyarázható külső okkal, érdemes felkeresni a háziorvost.
Az orvos részletesen kikérdezi a tüneteket, fizikális vizsgálatot végez, és szükség esetén laborvizsgálatokat kér (pl. pajzsmirigy-hormon, vércukor, vérkép). Esetenként további képalkotó vagy speciális vizsgálatokra is sor kerülhet, ha valamilyen alapbetegség gyanúja merül fel.
Fontos a megfelelő személyes higiénia, a szellőző, természetes anyagból készült ruházat viselése, valamint az izzadásgátlók rendszeres használata. Kerülje a fűszeres ételeket, koffeint, alkoholt, melyek fokozhatják a verejtékezést. Egyeseknél a stresszkezelési technikák is segítenek csökkenteni a tüneteket.
A legerősebb izzadásgátlók általában alumíniumsó-tartalmú készítmények, melyek gátolják az izzadságmirigyek működését. Ezek vény nélkül is kaphatók, de érzékeny bőrűeknél irritációt okozhatnak, ezért először kis felületen érdemes kipróbálni. Ha tartós bőrpír, viszketés jelentkezik, abba kell hagyni a használatukat.
Felhasznált források: