Kóros izommerevség

A kóros izommerevség (spasticitás) egy neurológiai rendellenesség, amely az izmok fokozott tónusával (hipertóniájával) és akaratlan görcsösségével jár. Ez az állapot jellemzően olyan idegrendszeri károsodásokhoz kapcsolódik, amelyek az izomtónus szabályozásában szerepet játszó idegpályákat érintik, például stroke, sclerosis multiplex, gerincvelősérülés vagy agyi bénulás esetén.

A kóros izommerevség, izomtónus kialakulásának oka

A normál izomtónus fenntartásában az agy és a gerincvelő közötti idegi kapcsolat kulcsfontosságú szerepet játszik. Amikor egy neurológiai sérülés vagy betegség károsítja ezeket az idegpályákat, az izmok feletti kontroll zavart szenved. Ez az izomorsók és az inak érzékelő receptorainak fokozott aktivitásához vezet, amelynek következtében az izmok folyamatosan feszültek maradnak, és ellenállnak a passzív nyújtásnak.

Az állandósult, kóros izommerevség társtünetei

A kóros izommerevség változó súlyosságú lehet, és az alábbi tünetekkel járhat:

• Fokozott izomtónus és merevség
• Akaratlan izomösszehúzódások és görcsök
• Az érintett izmok rángatózása vagy remegése
• Ízületi deformitások és kontraktúrák kialakulása
• Mozgáskorlátozottság és csökkent mobilitás
• Fájdalom, amely az állandó izomfeszülés miatt jelentkezik

A spasticitás súlyosabb eseteiben a normál mozgások kivitelezése is jelentősen korlátozottá válhat, és az érintett személy akár teljesen mozgásképtelenné is válhat.

Milyen betegségek esetén jelentkezhet kóros izommerevség?

A spasticitás leggyakrabban az alábbi neurológiai betegségekhez társul:

• Stroke – Az agyi vérkeringési zavarok következtében fellépő károsodás miatt.
• Sclerosis multiplex (SM) – Az idegrendszeri demielinizációs folyamatok miatt.
• Agyi bénulás (cerebral palsy) – Gyermekkorban kialakuló idegrendszeri fejlődési rendellenesség.
• Gerincvelősérülés – Traumás vagy degeneratív elváltozások következtében.
• Amyotrófiás laterálszklerózis (ALS) – Az idegsejtek progresszív pusztulásával járó betegség.
• Agysérülés (TBI, traumás agysérülés) – Balesetek vagy más traumák következtében.

A kóros izommerevség kivizsgálása

A spasticitás diagnosztizálása neurológiai vizsgálat és speciális tesztek segítségével történik. Az orvos felméri az izomtónust, az izomműködést, valamint az ízületek mozgékonyságát. A diagnózis megerősítésére az alábbi módszereket alkalmazhatják:

• MRI vagy CT vizsgálat az idegrendszeri sérülés lokalizálására
• Elektromiográfia (EMG) az izomműködés vizsgálatára
• Funkcionális tesztek az izomerő és a mozgástartomány értékelésére

A kóros izommerevség kezelése

A kezelési lehetőségek célja a tünetek csökkentése, a mozgásfunkciók javítása és a fájdalom mérséklése. A terápiás megközelítések a következők lehetnek:

Gyógyszeres kezelés

• Izomlazítók (pl. baklofen, dantrolén, tizanidin) – Csökkentik az izomgörcsöket és a merevséget.
• Botulinum toxin (Botox) injekció – Ideiglenesen csökkenti az izomtónust az érintett területeken.
• Baclofen pumpa – Súlyos esetekben a gyógyszert közvetlenül a gerincvelői folyadékba juttatják.

Fizioterápia és mozgásterápia

• Nyújtógyakorlatok az ízületi merevség csökkentésére
• Erősítő edzések a mozgásképesség megőrzésére
• Fizioterápia és masszázs az izmok ellazítására és a fájdalom csökkentésére

Ortopédiai és sebészeti beavatkozások

• Ortézisek és sínek használata az ízületek helyes pozícióban tartására
• Izomátültetési műtétek a kontraktúrák megelőzésére
• Idegsebészeti beavatkozások (pl. szelektív dorzális rizotómia, SDR) a túlzott izomtónus csökkentésére

Gyakori kérdések a kóros izommerevségről

A spaszticitás az SM egyik leggyakoribb tünete: a betegek kb. 80%-át érinti a tünet, leggyakrabban az alsó végtagokon, ezzel nehezítve a járás képességét. Enyhe izommerevség esetén a páciens csak némi feszességet érez az izmaiban, de súlyosabb esetben a spaszticitás fájdalmas izomgörcsöket is okozhat.

Meggyógyítható-e véglegesen a kóros izommerevség?

A spasticitás nem minden esetben gyógyítható véglegesen, mivel az alapját képező idegrendszeri sérülések sokszor maradandóak. A kezelés azonban jelentősen csökkentheti a tüneteket, javíthatja a mozgásképességet és a beteg életminőségét.

Súlyosbodhat-e a kóros izommerevség?

Igen, ha nem kezelik megfelelően, a spasticitás idővel súlyosbodhat. Az izommerevség fokozódása kontraktúrákhoz és mozgáskorlátozottsághoz vezethet, ezért fontos a korai és folyamatos terápia.

Milyen életmódbeli változtatások segíthetnek a spasticitás kezelésében?

Rendszeres nyújtás és mozgásterápia, fizioterápia, valamint megfelelő táplálkozás és hidratáció is segíthet a tünetek enyhítésében. Az ergoterápia és relaxációs technikák, például a jóga, szintén hasznosak lehetnek.

Milyen szövődményei lehetnek a kóros izommerevségnek?

Kezeletlen esetekben mozgáskorlátozottság, ízületi deformitások, tartós fájdalom, és fekélyek alakulhatnak ki az érintett végtagokon a folyamatos izomfeszülés miatt.

Hogyan hat a kóros izommerevség a mindennapi életre?

A betegség befolyásolhatja a járást, a kézmozgásokat, és akár az önállóságot is korlátozhatja. Megfelelő kezeléssel azonban a betegek sok esetben képesek aktív életet élni, és speciális eszközökkel vagy terápiákkal kompenzálni a mozgáskorlátozottságot.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• National Institute of Neurological Disorders and Stroke (NINDS)
• Mayo Clinic
• Cochrane Library