Nem a kéz remegése a leggyakoribb tünete a Parkinson-kórnak

Több tévhit is él a köztudatban a Parkinson-kórról.

A Parkinson-kór – az Alzheimer-kór után – a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség a világon, amit az agy dopamin-termelő sejtjeinek fokozatos pusztulása okozza. Sajnos még ma is számos tévhit kering vele kapcsolatban, amiket jó tisztába tenni.

A betegség egyes időszakainak váltakozása megnehezíti a kór tüneteinek megértését és felügyeletét. A páciensnek szembe kell néznie, hogy meggyanúsítják, hogy csak szimulál, és előfordul, hogy még környezete sem ismeri el tüneteit. A betegség azonban mindenképp valós, kedvezőtlen hatással van a beteg mindennapjaira és szakmai, sőt párkapcsolati életére is. Emiatt is tanácsos eloszlatni a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

Tévhitek: 4 dolog, amit a legtöbben rosszul tudnak a Parkinson-kórról

A Parkinson-kór pontos kiváltó oka jelenleg még nem teljesen feltárt. A betegség tüneteiért a központi idegrendszer egy részét, az agytörzsi magvak dopamintermelő sejtjeit ért károsodás felelős – ezek a sejtek vesznek részt a mozgás szabályozásában. Ha a dopamin egy kritikus szint alá csökken, megjelennek a jellegzetes tünetek.

A sejteket ért károsodás pontos oka a mai napig nem ismert, a feltételezések szerint szerepet játszhatnak genetikai és környezeti tényezők egyaránt. A betegség többnyire 60 éves kor körül jelentkezik. A következőkben azt vesszük sorra, hogy mit tudnak tévesen a leggyakrabban a betegségről:

1. A remegés a Parkinson-kór fő tünete?

A mindennapi életben az egyes tárgyak használata közben remegő kéz – ilyen vagy ehhez hasonló kép uralkodik a Parkinson-kórról. Bár igaz, hogy egyes Parkinson-kóros betegek nyugalmi remegésben (tremor) szenvednek (amikor leginkább a kéz, az ujjak, a láb és a lábfej érintett), de a két leggyakoribb tünet a mozgás lassúsága (bradikinézia - 90%) és az izommerevség (rigiditás - 85%). Ez a két szimptóma, mely azt a benyomást kelti a betegekben, hogy „ saját testük foglyai”, kevésbé ismert.

A remegés viszont egy másik betegség kulcsfontosságú jele lehet, mely az esszenciális tremor (jóindulatú esszenciális remegés) és a leggyakoribb mozgászavarok közé tartozik. A 65 év felettiek körében minden hatodik embert érint. A Parkinson-kórnál a remegés akkor szűnik meg, ha a beteg önkéntelen mozdulatot tesz, míg az esszenciális remegés esetében a beteg mozgásakor nyilvánul meg a rendellenesség.

2. A betegek memóriája érintett?

A Parkinson-kór nem okoz tájékozódási zavart vagy memóriavesztést, ellentétben az Alzheimer-kórral. Ugyanakkor viszont a betegek gyakran panaszkodnak figyelemzavarra vagy a feladatok tervezésének nehézségeire. Általában szétszórtabbak és kevésbé alaposak feladataik elvégzésében, mint korábban.

3. Bosszúság és sok félreértés forrása a Parkinson-kór

A fáradtságot, melyre a Parkinson-kóros betegek sokat panaszkodnak, a velük együtt élők – pl. a páciens életmódja alapján – gyakran érthetetlennek tartják. De ez a fáradtság mind magával a betegséggel, mind pedig a hozzá kapcsolódó alvászavarokkal, nyugtalan álmokkal, türelmetlenséggel stb. függ össze. Oka részben a betegséggel járó dopamin (agyi ingerületátvivő anyag) hiányának ellensúlyozása.

További szenvedést okoznak a beteg számára a neuropszichiátriai diszfunkciók, (pl. túlzott szorongás) a különféle vagy bizonytalan fájdalmak, melyek a betegek 60-80%-át érintik. Az izommerevséghez és a mozgás lassúságához (akinézia) is társuló fáradtság és fájdalom nagyon legyengítő.

Sok beteg állítja, hogy míg korábban nagyon aktív, dinamikus volt, a betegség jelentkezése óta kétszer-háromszor tovább tart napi teendői elvégzése. A mindennapi aktivitás csökkenése pedig gyakran bosszúság és félreértés forrása lehet a körülötte lévők számára.

4. A Parkinson-kór a nyugdíjasok betegsége?

Egyes felmérések szerint tíz emberből nyolc úgy gondolja, hogy a betegség csak az időseket érinti. Egyéb, nemzetközi kimutatások szerint a Parkinson-kór a szakmailag aktív dolgozóknál átlagosan az ötvenes éveikben lép fel, és az esetek 10%-ában a 45 év alattiakat is érinti. A szakorvosok tapasztalatai szerint, amikor egy 50 évesnél fiatalabb beteg megtudja, hogy Parkinson-kórja van, elsőre hitetlenkedik. Noha a Parkinson-kór általában 60-65 éves kor felett jelentkezik, napjainkban a fiatalabb korosztálynál is egyre gyakrabban fordul elő.

A Parkinson-kór főbb tünetei

1. 1 nyugalmi kézremegés, tremor (célra irányuláskor a remegés amplitúdója csökken)
2. 2 izmok merevsége (rigor)
3. 3 csökkent mozgásmennyiség, a mozgás lassulása
4. 4 járási instabilitás, egyensúlyzavar

A fenti tünetek gyakran csak az egyik testfélen kezdődnek.

Ezeken felül további tünetek kísérhetik a betegséget:

• szaglás elvesztése (gyakran ez az első tünet),
• kenőcsös jellegű, mimikaszegény arc,
• írási nehezítettség,
• beszéd megváltozása (skandáló vagy elkent beszéd),
• vegetatív zavarok (pl. izzadás),
• székrekedés,
• impotencia,
• inkontinencia,
• alacsony vérnyomás miatti szédülés,
• nyelési nehezítettség,
• nyálcsorgás,
• fáradtság,
• apró léptű, csoszogó járás,
• nehéz mozgásindítás,
• szorongás, depresszió,
• memóriazavar, demencia,
• alvászavar.

A Parkinson-kór lehetséges okai

A tudósok úgy vélik, hogy genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza a Parkinson-kórt. Ez egy rendkívül változatos formában megjelenő rendellenesség, nincs két ember, aki ugyanúgy élné át a Parkinson-kórt, azonban van néhány közös vonás.

A Parkinson-kórban szenvedő emberek agyában a dopaminerg neuronok elvesztése (ezek szabályozzák a mozgást és kulcsszerepet játszanak a Parkinson-kór kialakulásában) az agy egy olyan területén, amelyet a substantia nigra néven ismerünk.

A kutatók szerint ezek a fő okok a betegség kialakulásában

Genetika: a genetika az összes Parkinson-kór körülbelül 10-15%-át okozza. A tudósok a Parkinson-kórban szenvedők DNS-ét tanulmányozták, összehasonlítva a génjeiket. Több tucat Parkinson-kórhoz kapcsolódó génmutációt fedeztek fel.

Környezeti tényezők: egyes környezeti tényezők csökkenthetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg mások növelhetik azt. A gének és a környezet közötti kölcsönhatások meglehetősen összetettek lehetnek. Környezeti kockázati tényezők közé tartozik például a fejsérülés, a lakóhely légszennyezettsége, a növényvédelemre alkalmazott vegyi anyagoknak (gyomirtók, rovarölők) való kitettség.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a 4 fő tünet közül bármelyiket észleli magán, keresse fel háziorvosát. A tüneteket számos más betegség is eredményezheti, de ha Parkinson-kór áll a tünetek hátterében, fontos a mielőbbi diagnózis és a megfelelő terápia elkezdése.

Összegezve

• A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség a világon.
• A betegség tünetei közé tartozik a mozgás lassúsága és az izommerevség.
• A betegség nem okoz tájékozódási zavart vagy memóriavesztést, ellentétben az Alzheimer-kórral.
• A fáradtság és fájdalom a betegek 60-80%-át érintik.
• A Parkinson-kór a szakmailag aktív dolgozóknál átlagosan az ötvenes éveikben lép fel.

Figyelmébe ajánljuk

Parkinson-kór: ezek az első, korai jelek, amikkel orvoshoz kell fordulni

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!