Az eutanázia kapcsán miért segíthető az, aki nem tud akaratot nyilvánítani, de az, aki képes rá és kéri, nem? Az orvos válaszol
A Vakcinainfós orvosokhoz az alábbi kérdés érkezett.
"Tisztelt Doktorok!
"Kérdésem részben jogi vonatkozású lesz, de szerintem fontos területet érint. Egy ismerősömet, akinél a kórházban már agyi aktivitást nem mutattak ki, lekapcsolták az életben tartó gépekről.
Ismerjük Karsai Dániel történetét, aki azért küzdött, hogy dönthessen élete befejezéséről az egészségügyi ellátórendszer aktív közreműködésével. Tehát aki akaratkinyilvánításra nem képes, azt átsegíthetik a másvilágra, aki viszont kifejezetten képes rá, és kéri, azt nem illeti meg ez a jog?
Köszönöm a konstruktív jellegű válaszokat.
Az orvos válasza:
"Kedves Kérdező!
Röviden elmagyarázva: nem azonos a kóma/eszméletlenség és az agyi aktivitás hiányában bekövetkező agyhalál.
A kóma esetén az agy bizonyos funkciói kiesnek, de a legmélyebb, ún. agytörzsi reflexek például megmaradnak, itt van esély arra, hogy az agyi aktivitás idővel visszatérhet.
Agyhalál esetében semmilyen agytörzsi reflex nem váltható ki, a károsodás visszafordíthatatlan, soha nem várható javulás, mert maguk az idegsejtek haltak el. Az ilyen beteg jogilag és orvosi szempontból véve is halott, itt nem beszélhetünk életfenntartó kezelésekről, mivel az illető nem él.
Összefoglalva az agyhalál esetében nincs életfenntartó kezelésről lekapcsolás, mert az illető halott, míg egy élő embert a magyar jogi szabályozások mellett nem lehet aktívan halálba segíteni, saját kérése ellenére sem. A két dolog a laikus fejekben sokszor összekeveredik, de teljesen elkülönülő fogalmakról van szó.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
