Az RSV-fertőzés egy gyakori, az alsó és felső légutakat egyaránt érintő vírusos eredetű betegség. Minden korosztályt érintheti, de míg gyerekeknél és felnőtteknél a legtöbbször csak enyhe tünetekkel jár, kisbabáknál kórházi ellátást is igénylő betegséget okozhat.
A Respiratorikus Szinciciális Vírus (RSV) egy alsó- és felsőlégúti fertőzést (hörgő- és tüdőgyulladást) okozó vírus, amely minden korosztálynál előfordulhat, de gyermekeknél a leggyakoribb. Kétéves korig a legtöbb gyermek átesik az első fertőzésén, amit rendszerint több, ismételt fertőzés követ.
Magyarországon elsősorban az őszi-téli és kora tavaszi hónapokban jellemző. Legtöbbször meghűléshez hasonló enyhe tüneteket okoz, azonban veszélyes lehet a 12 hónapnál fiatalabb csecsemőkre (különösen a korszülöttekre), idősekre, illetve a legyengült immunrendszerű személyekre.
Az RSV-fertőzés a légútak hámját károsítja, elnevezése is erre utal (szincicium - sejthatárokat elvesztő szöveti rész), mivel a fertőzött sejtek "összeolvadását" eredményezi. Ez gyulladást okoz a légútakban, ami az általános légúti tünetekhez, súlyosabb esetben komoly légzőszervi szövődményekhez vezethet.
Az RSV-fertőzés okozója a humán respiratory synctitial virus (Human orthopneumovirus) elnevezésű, RNS-vírus. Közepes méretű, nagyjából 150-300 nanométer hosszúságú, többnyire gömbölyded vírus. Különlegessége, hogy az általa megfertőzött sejtek összeolvadhatnak, nagyobb sejteket, ún. szinktitiát hoznak létre (az elnevezése is erre utal).
Az RSV-nek két, A és B altípusa ismert, és eddig összesen közel harminc variáns törzset azonosítottak. Az RSVA és az RSVB nagyjából azonos mértékben van jelen, de a RSVA-t fertőzőbbnek tartják.
Az RSV (respiratory syncitial vírus) egy óriássejtes, egyszálú RNS-vírus, amely a légutakat támadja meg. A vírus nem állandó, szerkezetét folyamatosan változtatja
Forrás: Shutterstork.com
Az RSV magas virulenciájú, rendkívül fertőző kórokozó. A becslések szerint egy már fertőzött hordozó akár 25 egészséges illetőt is képes megfertőzni! Egy-egy RSV-vel fertőzött átlagosan 5-8 másik embert fertőz meg.
Az RSV cseppfertőzéssel, a tüsszentéssel vagy köhögéssel a levegőbe, kézre vagy felületekre jutó cseppecskékkel terjed. Meglehetősen ellenálló kórokozó, az emberi kézen akár 30 percen, különböző felületeken, használati tárgyakon, játékokon pedig több órán keresztül is fertőzőképes marad.
A kórokozó kizárólag a légutakat támadja meg, más szervekben, szervrendszerekben betegséget nem okoz.
Az RSV-fertőzés nagyon gyakori, a legtöbb ember élete során legalább egyszer átesik rajta. Mindkét nemnél megközelítőleg azonos arányban fordul elő. A becslések szerint évente a felnőtt lakosság nagyjából 10 százaléka fertőződik meg az RSV-vel. Az érintettek pontos számát azonban lehetetlen megmondani, elsősorban azért, mert a felnőtteknél enyhe, náthára emlékeztető tünetekkel jár a fertőzés, mellyel ritkán fordulnak orvoshoz.
Az RSV-fertőzés főleg a hidegebb, őszi-téli hónapokban terjed, egy-egy járvány akár öt hónapig is elhúzódhat. Az éves járványok csúcspontja novemberre-decemberre tehető.
A fertőződés az egy évnél idősebb babáknál jellemzően csak náthát, a koraszülötteknél viszont akár végzetes alsólégúti fertőzést, tüdőgyulladást is okozhat.
Forrás: Shutterstork.com
Minden korosztályt érintheti, de a fertőzés manifesztációja, a lehetséges tünetek és az okozott betegség súlyossága nagyon eltérő lehet. A legtöbb gyerek életének első két évében megfertőződik legalább egyszer, és bár a legtöbbször enyhe lefolyású az RSV-fertőzés, az esetek egy részében súlyos, akár életveszélyes betegségeket is okozhat. A súlyos esetek aránya a 2 és 8 hónapos korosztályban a legmagasabb. Az RSV-fertőzés következményeként kialakuló betegségek a gyerekek akár 10-20 százalékánál olyan komoly tüneteket okozhatnak, hogy kórházi ellátás is szükségessé válhat.
Szintén súlyosabb tüneteket kiváltó megbetegedésekkel járhat együtt az RSV-fertőzés az idősebb korosztályba tartozóknál, a legyengült immunrendszerű vagy immunszupresszált egyéneknél (pl. transzplantáltaknál).
Bár az RSV-fertőzés bárkinél kialakulhat, néhány tényező jelentős mértékben növeli a fertőződés, illetve a súlyos tünetek megjelenésének, a szövődmények kialakulásának az esélyét.
A betegség novembertől márciusig-áprilisig okozhat járványokat. Az RSV a világ minden pontján gyakori, és rendkívül fertőzőképes.
Forrás: Shutterstork.com
A fertőzés kisbabák esetében gyakoribb a fiúknál.
Az RSV-fertőzés sokféle légúti tünetet okozhat, melyek súlyossága is széles skálán mozog. Különböző megbetegedéseket okozhat csecsemőknél, gyerekeknél, felnőtteknél és idős vagy legyengült immunrendszerű embereknél. Kisgyerekek, kisbabák estében a becslések szerint 50 százalékuknál csak közepes vagy enyhe betegség alakul ki. A másik 50 százaléknál azonban jóval komolyabbak a tünetek, és a felső légutak mellett az alsó légutak is érintettek.
Az RSV több órán keresztül képes életben maradni akár egy játékon vagy használt zsebkendőn is.
Forrás: Shutterstork.com
A klinikai tünetek alapján az RSV-fertőzés nem megkülönböztethető más, vírusos eredetű légúti fertőző betegségektől. A betegség megállapításához, a kórokozó azonosításához laboratóriumi vizsgálatra (pl antigén-tesztre, PCR-vizsgálatra) van szükség. Ezeket enyhe tünetekkel járó fertőzésnél általában nem javasolják rutinszerűen. A vírust a felső- és alsó légutakból vett mintákból (pl. az orrból, a garatból stb.) mutathatják ki.
Súlyosabb tünetekkel járó betegség, esetleg szövődmények gyanúja esetén képalkotó vizsgálatokat (pl. tüdőröntgent) is javasolhat a kezelőorvos.
Segítheti az RSV-fertőzés diagnosztizálását, a megfelelő terápia megválasztását, ha felkészülten megyünk orvoshoz:
A betegség lappangási ideje 3-8 nap. A fertőzés a legtöbb esetben enyhe, náthaszerű tünetekkel indul, ám a beteg állapota 2-4 napon belül fokozatosan romlik, egyre többet köhög, nehezebben kap levegőt, abnormális légzési minták (zihálás, sípoló légzés, felületes és gyors levegővétel) jelentkezhetnek. Kisbabáknál a betegség progressziója meglepően gyors lehet, akár 24-48 alatt is látványosan romolhat a beteg állapota. Jellemző lehet a hőemelkedés, de a magas láz ritka. A beteg étvágytalanná válhat, elutasíthatja az enni- és innivalót.
Pusztán a tünetekből nem lehet megmondani, hogy konkrétan RSV-fertőzésről van-e szó, a diagnózis felállításához ki kell mutatni a vírust az orrváladékból.
Forrás: Shutterstork.com
Különösen a csecsemőknél a viselkedés megváltozása is megfigyelhető, ez gyakran hangsúlyosabb, mint a légúti tünetek: a baba kevésbé aktív, síróssá, nyűgössé válik, étvágytalan vagy a megszokottnál nehezebben táplálható és kevesebbet is eszik, a légzése nehézkes. Előfordulhat, hogy rövid időre le is áll a légzése, „elfelejt” levegőt venni.
A beteg kisgyerek általában egy hét alatt meggyógyul. Kórházi kezelésre átlagosan 4 napig szorulnak a kis betegek (ez természetesen függ a betegség súlyosságától és a rizikótényezőktől is).
Felnőttek és az idősebb korosztályba tartozók esetében az RSV-fertőzés az esetek közel 75 százalékában enyhe lefolyású, egyszerű náthára, megfázásra emlékeztethet. Könnyen elfordulhat, hogy a beteg tünetmentes. Az orrdugulással, orrfolyással, általános rosszulléttel kezdődő betegség 2-4 nap múlva köhögéssel, ritkábban nehézlégzéssel folytatódik. A fertőzés ezekben az esetekben szövődmények nélkül, 7-14 nap alatt el is múlik, de időnként előfordulhat, hogy a köhögés még heteken keresztül megmarad.
A betegség prognózisa több tényezőtől is függ. Egyébként egészséges gyerekeknél, felnőtteknél az RSV-fertőzés általában egy hét alatt, szövődmények és maradványtünetek nélkül gyógyul. A kisgyermekeknél, csecsemőknél a súlyosabb tünetek és szövődmények kialakulásának esélye akár 40-50 százalék is lehet, és a becslések szerint minden ötödik érintett rövidebb-hosszabb kórházi kezelésre is szorul (ez számos különböző tényezőtől függ). Az idős, legyengült immunrendszerű embereknél a súlyos betegség kialakulásának, a komplikációknak az aránya 10-15 százalék. A halálos kimenetelű RSV-fertőzések aránya 5% alatt van, de a különösen veszélyeztetett csoportokba tartozóknál akár 80% is lehet.
A szövődmények kialakulása a kisbabáknál és az idősebb, vagy fokozottan veszélyeztetett csoportokba tartozóknál a leggyakoribb. A szövődmények az alsó légutakat érintik (tüdőgyulladás, bronchitis, bronchiolitis), és köhögéssel, légzési nehézségekkel, lázzal járnak együtt.
Az RSV-fertőzés akár végzetes kimenetelű is lehet, halálozási aránya magasabb az influenzáénál. A fertőzésbe a felmérések szerint 66-200 ezer gyerek bele is hal - ez szezononként változik, a járvány nem mindig azonos erősségű.
Forrás: Shutterstork.com
Az RSV-fertőzés az első tünetek jelentkezése után átlagosan egy hétig (3-8 napig) fertőz. Az, hogy mennyi ideig képes továbbadni valaki a kórokozókat, az immunrendszer állapotától is függ, csecsemők, idősek és a legyengült immunrendszerűek akár négy hétig is képesek fertőző vírusrészecskéket „szétszórni”, még akár úgy is, hogy a tüneteik már megszűntek.
Az RSV-fertőzés ellen nem alakul ki tartós védettség, tulajdonképpen bármikor újra megfertőződhez valaki.
A fertőzés különösen a kisbabák és az idősebb korosztályba tartozók, illetve az egyébként is legyengült immunrendszerűek körében okozhat súlyos, esetenként életveszélyes szövődményeket. Ezek között találhatjuk:
Mivel a fertőzés gyakran étvágytalansággal, az étel és az ital elutasításával jár együtt, a kiszáradás és az ezzel összefüggő problémák rizikója is megnő.
A gyermekkori, súlyos RSV-fertőzés hosszú távon növeli az asztma és a légúti allergiák kialakulásának a rizikóját is.
A lehető leggyorsabban forduljunk orvoshoz, ha nátha, megfázás első tünetei után a következőket tapasztaljuk:
Az RSV-fertőzés kezelése elsősorban támogató jellegű, illetve a tünetek enyhítését célozza. A legfontosabb a légutak megtisztítása, a légzés könnyítése, indokolt esetben a légzés támogatása. Ez akár oxigén pótlását is jelentheti. A legsúlyosabb esetekben akár mesterséges lélegeztetésre is szükség lehet. Kiszáradásnál (vagy annak komoly kockázatánál) orális rehidráló folyadék, súlyos esetben intravénás folyadék (infúzió) adása is indokolt lehet.
Gyógyszeres kezelést nem minden esetben írnak elő. A legtöbbször alkalmazott gyógyszerhatóanyag a ribavirin elnevezésű antivirális szer.
Más típusú gyógyszereket (gyulladáscsökkentő kortikoszteroidokat, hörgőtágítókat) csak indokolt esetben, és a legtöbbször csak felnőtteknél alkalmaznak. Ezek a vírusra ugyan nincsenek hatással, a gyógyulás időtartamát vagy a betegség súlyosságát többnyire nem befolyásolják, de a krónikus tüdőproblémák fellángolását enyhíthetik vagy megkönnyíthetik a levegővételt.
Az antibiotikumok nem megfelelőek RSV-fertőzés esetén, ezek a gyógyszerek ugyanis bakteriális eredetű fertőzések kezelésére alkalmazandók. Ha bakteriális felülfertőződés nincs jelen, az antibiotikumok alkalmazása nemcsak teljesen felesleges, de kifejezetten káros is lehet! Az antibiotikumok indokolatlan használata növeli a gyógyszerrezisztens kórokozók kialakulásának az esélyét, és a szervezet mikrobiomjára, bélflórájára is negatív hatással van.
RSV ellen jelenleg nincs védőoltás. Az RSV-fertőzés ellen nem alakul ki tartós védettség, tulajdonképpen bármikor újra megfertőződhez valaki.
Más, a légutakat érintő fertőző betegségekhez hasonlóan, az RSV-fertőzés megelőzésében is rendkívül nagy szerepe van a fertőzöttekkel való kontaktus kerülésének, a távolságtartásnak, a rendszeres és alapos kézmosásnak, illetve a maszkviselésnek. A gyerekeket egészen kicsi kortól tanítsuk meg a helyes kézmosásra és a megfelelő köhögési-tüsszögési higiéniára.
Az RSV-re nincs célzott terápia, a megelőzés nagyon fontos, ami hasonlít a koronavírus járvány idején hallható tanácsokkal: gyakori kézmosás, maszkhasználat, felületfertőtlenítés, közösségi távolságtartás.
Forrás: Shutterstork.com
A 18 hónaposnál fiatalabb babákkal javasolt a zsúfolt helyek kerülése, különösen az őszi-téli hónapokban. Ezeken a helyeken könnyen kontaktusba kerülhetnek olyan felnőttekkel, akiknek csak nagyon enyhe RSV-fertőzésük van.
Más, hasonló légúti vírusos megbetegedésekhez hasonlóan az RSV-fertőzés otthoni terápiája is támogató jellegű, a kellemetlen tünetek enyhítését, elviselhetőbbé tételét célozza:
Az antibiotikumok nem megfelelőek RSV-fertőzés esetén, ezek a gyógyszerek ugyanis bakteriális eredetű fertőzések kezelésére alkalmazandók. Ha bakteriális felülfertőződés nincs jelen, az antibiotikumok alkalmazása nemcsak teljesen felesleges, de kifejezetten káros is lehet! Az antibiotikumok indokolatlan használata növeli a gyógyszerrezisztens kórokozók kialakulásának az esélyét, és a szervezet mikrobiomjára, bélflórájára is negatív hatással van.
Az RSV-fertőzés nem tartozik a szexuális úton terjedő betegségek közé. Cseppfertőződés útján terjed. A megfertőződéshez nincs szükség szoros testi kontaktusra. Természetesen, intim közelségben nagyobb az esély arra, hogy a fertőzött beteg által kiköhögött, kitüsszentett nyálcseppecskék a másik szervezetébe kerüljenek, akár a szájon, orron vagy szemen keresztül. A gumi óvszer nem nyújt védelmet ez ellen a kórokozó ellen.
Az, hogy mennyi ideig fertőz egy RSV-s beteg, számos tényezőtől függ, többek között a beteg életkorától és az immunrendszerének állapotától. Kisgyermekek esetében nagyjából 2 hétig fertőz a beteg. Egyébként egészséges felnőtteknél jóval kevesebb ez az időtartam, legyengült immunrendszerűeknél azonban ennek a duplája, 4-5 hét is lehet.
Az influenza és az RSV-fertőzés okozója két különböző vírus. Bár hasonló tünetekkel járhatnak együtt, van néhány különbség. Az influenzára jellemző láz, izomfájdalmak, hasfájás, hasmenés, hányinger az RSV-fertőzés esetén ritkák, nem tartoznak a jellegzetes tünetek közé. Mindkét betegségnek lehetnek súlyos szövődményei, és mindkét fertőzés fokozottan veszélyezteti az idősebb korosztályba tartozókat és a legyengült immunrendszerűeket.
A világon az RSV-fertőzéssel összefüggő légúti betegségek miatt rengeteg gyerek kerül kórházba évente, de a legtöbben viszonylag enyhe tünetekkel esnek át a betegségen. Kórházi kezelésre a becslések szerint minden ötödik gyerek szorul.
Igen, cisztás fibrózis (CF) esetén nagyobb a kockázata annak, hogy valaki elkapja az RSV-fertőzést, és az súlyosabb lefolyású lehet, mint egészséges embereknél. A cisztás fibrózisban a légutakban sűrű, tapadós nyák képződik, amely megnehezíti a kórokozók eltávolítását. Emiatt a légzőrendszer kevésbé tud védekezni a vírusok, köztük az RSV ellen. Az RSV-fertőzés CF-ben súlyos tüdőgyulladást, hörghurutot vagy a légzésfunkció romlását okozhatja, és hosszabb gyógyulási idővel járhat.
Felhasznált irodalom:
Már nyakig benne vagyunk a korai náthaszezonban, és a java még csak most következik. A rhinovírus és az adenovírus ugyanis jellemzően szeptember–októberben üti fel a fejét az iskolákban és az irodákban, novemberben pedig ránk rúgja az ajtót a klasszikus náthaszezon, a covid, az influenza és az RSV vírusos megbetegedésekkel karöltve.
Nem vagyok oltásellenes, azonban fölöslegesen nem fizetnék ki kb. 100 ezer forintot személyenként a két oltóanyagra, ha nincsen rá szükség.
Az RSV-fertőzés egy gyakori, az alsó és felső légutakat egyaránt érintő vírusos eredetű betegség. Minden korosztályt érintheti, de míg gyerekeknél és felnőtteknél a legtöbbször csak enyhe tünetekkel jár, kisbabáknál kórházi ellátást is igénylő betegséget okozhat.