Tünetek a Google-ben: miért okoz gyakran nagyobb szorongást, mint megnyugvást?

2026. január 25. 10:52

Ma már szinte reflexszerűen nyúlunk a telefonunkhoz, ha furcsa tünetet érzünk: fejfájás, szívdobogás vagy bőrkiütés után pár kattintás, és máris diagnózislisták tucatjai ugranak elénk.

Bár az információ önmagában hasznos lehet, az internetes egészségkeresés sokaknál nem megnyugvást, hanem fokozódó szorongást okoz. Ezt a jelenséget nevezik cyberchondriának.

Mi is az a cyberchondria?

A cyberchondria nem hivatalos betegség, hanem egy jelenség: azt írja le, amikor valaki túl gyakran és túl mélyen keres egészségügyi információkat az interneten, és a talált tartalmak hatására egyre súlyosabb betegségektől kezd tartani. A keresés célja eredetileg megnyugtatás lenne, a végeredmény azonban sokszor az ellenkezője: fokozott félelem és bizonytalanság.

Az egyik legnagyobb probléma az, hogy az online tartalmak nem a valószínűségek alapján rangsorolnak. Egy ártalmatlan tünet – például fejfájás vagy fáradtság – ugyanúgy szerepelhet súlyos betegségek tünetei között, mint banális okoknál. A keresőmotorok nem azt mutatják meg, mi a legvalószínűbb, hanem azt, amire sokan kattintanak – ez pedig gyakran a legijesztőbb forgatókönyv.

A tünetlisták félrevezetők lehetnek

Sok betegség tünetei átfednek egymással, ráadásul nagyon általánosak. A „fáradtság”, „szédülés” vagy „mellkasi diszkomfort” önmagában még semmit nem mond el az okról. Az internetes cikkek viszont ritkán hangsúlyozzák eléggé a kontextust, az időtartamot vagy az együtt jelentkező tünetek fontosságát, így az olvasó könnyen magára ismeri a legsúlyosabb leírásokat.

Az agy hajlamos a legrosszabbra fókuszálni

Szorongás hatására az agy veszélykereső üzemmódba kapcsol. Ilyenkor azokat az információkat jegyezzük meg, amelyek megerősítik a félelmeinket, a megnyugtató részeket viszont hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. Ez az úgynevezett megerősítési torzítás tovább erősíti az aggódást, és újabb keresésekre ösztönöz.

Fórumok és személyes történetek hatása

Az online fórumok és kommentek különösen erős hatással lehetnek. Egy-egy drámai személyes történet sokkal mélyebb nyomot hagy, mint a statisztikai valóság. Ilyenkor könnyen elfelejtjük, hogy ezek egyéni esetek, nem általános forgatókönyvek, és hogy a legtöbb ember, akinél ártalmatlan volt a tünet, nem ír róla hosszú bejegyzést.

A kontroll illúziója

Az egészségkeresés mögött gyakran a kontroll iránti vágy áll: ha mindent tudunk, kevésbé félünk. Paradox módon azonban a túl sok információ éppen ezt a kontrollérzetet rombolja le. Minél több lehetőséggel találkozunk, annál bizonytalanabbá válunk, és annál nehezebb eldönteni, mi számít valóban fontosnak.

Mikor válik problémává?

Az internetes egészségkeresés akkor válik károssá, ha a mindennapokat is befolyásolja. Ha a keresések után fokozódik a szorongás, romlik az alvás, állandó önellenőrzés kezdődik, vagy a félelem már az orvosi megnyugtatás ellenére sem csökken, érdemes megállni és tudatosan változtatni ezen a szokáson.

Mit tehetünk ellene?

Fontos felismerni, hogy az internet nem diagnosztikai eszköz. Érdemes megbízható forrásokra szorítkozni, időkorlátot szabni a kereséseknek, és kerülni az egymás utáni, spirálszerű kutatást. Ha valódi aggodalom van, a személyes orvosi konzultáció mindig pontosabb és megnyugtatóbb választ ad, mint bármelyik keresőmotor.

Az internet rengeteg hasznos egészségügyi információt kínál, de nem mindegy, hogyan és milyen lelkiállapotban használjuk. A cél a tájékozódás lenne – nem az, hogy a legrosszabb forgatókönyvek között bolyongva felesleges félelmeket gyártsunk magunknak.

Összegzés

A Google keresési eredmények nem tükrözik megfelelően a tünetek valószínű okait.
A 'cyberchondria' olyan jelenség, ahol az internetes kutatás szorongást okoz.
Az információ túlléte rombolhatja a biztonságérzet oldását.
Az agy a negatív információkra fókuszálhat szorongás esetén.
Fontos az orvosi konzultáció a megbízható diagnózisért.