Érettségi vizsga, egyetemi előadás, állásinterjú vagy egy fontos vállalati prezentáció – a közös bennük a nyilvánosság előtti szereplés. Bár ez a képesség a modern karrierépítés alapköve, az oktatási rendszerben úgy tűnik, napjainkban mégis háttérbe szorul.
A szakmai konferenciákon sokszor látni kiváló felkészültségű, ám lámpalázas előadókat, akik a közönség előtt nem tudják kamatoztatni tudásukat. Ezt a hiányosságot felismerve hozta létre 2024-ben Rácz Gitta a Hang-erőd Zeneovi Programot, amely már óvodás kortól, játékos formában készíti fel a gyerekeket a színpadi jelenlétre.
- A nyilvános szereplés napjainkban elhanyagolt készség, pedig alapvető a modern karrierépítés szempontjából.
- Rácz Gitta 2024-ben indította el a Hang-erőd Zeneovi Programot, amely játékos módon fejleszti a gyerekek színpadi jelenlétét már óvodás kortól.
- A program hangsúlya a támogató tanulási környezeten van, ahol a gyerekek félelem nélkül szerezhetnek rutint a nyilvános megszólalásban.
- A Zeneovi különlegessége, hogy képzett zenészek oktatják a gyerekeket, és nagy hangsúlyt fektet a családokkal való együttműködésre.
- A középiskolás korosztályban már nemzetközi szimulációs rendezvényeken fejlesztik tovább vitakészségüket a diákok, bizonyítva a korai színpadi tapasztalat jelentőségét.
A nyilvános szereplés tanítható készség
Sokan az iskolai feleltetés visszaszorulását és a tesztjellegű számonkérések előretörését teszik felelőssé azért, hogy a fiatalok jelentős része gátlásossá válik a nyilvános megszólalás terén. A pedagógusok körében máig éles vita tárgya a téma: a hagyományos, felelés sokak szerint indokolatlan stresszforrás, míg mások a rendszeres, nyilvános megmérettetést a későbbi magabiztosság alapjának tartják.
Abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy a retorikai képességek fejlesztése nem hagyható el. A cél nem a diákok komfortzónán kívüli helyzetbe kényszerítése, hanem egy olyan támogató tanulási környezet, amelyben félelem nélkül gyakorolhatják a megszólalást, hogy a későbbiekben zökkenőmentesen tudjon megtartani akár néhány kolléga előtti vagy egy nagy konferencián való felszólalást.
Tehetséggondozás a családok bevonásával
Rácz Gitta a zene erejével kívánja orvosolni a kommunikációs hiányosságokat. A Hang-erőd Zeneovi Program a Monor–Gomba–Gyömrő háromszögben, nyolc helyszínen várja az óvodásokat. „Tehetségpontként nemcsak zeneoktatással foglalkozunk, hanem a tehetségek felkutatása és pályára állítása is a feladatunk” – mondja az alapító. A program sikerének záloga a családokkal való szoros együttműködés, hiszen a hosszú távú zenei vagy szakmai karrierhez az adottságok mellett elengedhetetlen a szülői háttér támogatása is.
„Kivattázott világ” helyett színpadi biztonság
A zenetanárként és beszédtrénerként is tevékenykedő szakember szerint életutakat törhet ketté, ha valaki nem mozog biztonságosan a színpadon (színpad alatt mindenféle nagy nyilvánosság előtti megszólalást értendő). Bár a mai nevelési kultúra igyekszik a gyerekeket minden negatív hatástól megvédeni, a túlzott óvás helyett talán célszerűbb a biztonságos keretek között történő kockázatvállalást megtanítani nekik.
A program részeként működő zeneovikban már 3 éves kortól rutint szerezhetnek a gyerekek. Itt a színpad nem félelmetes akadály, hanem a fejlődés természetes terepe. A módszer kulcsa, hogy a csoportos szereplésből kivonja a stresszt: a felelősség megoszlik, a dicséret pedig önbizalmat ad. Amikor a színpadi jelenlét rutinná válik, a gyerekek idővel már nem tesznek különbséget a szólista- és a zenekari szereplés között – a biztonságuk belsővé válik.
A Hang-Erőd különlegessége a kiválóságra való törekvés. Az óvónők a szokásos pedagógusi végzettség mellett képzett zenészek is, akik a Zeneovi szakirányú doktori diplomával rendelkező szakértőjénél továbbképzéseken mélyítik el tudásukat. A program újszerűsége miatt a Zeneakadémia hallgatói is rendszeresen látogatják a foglalkozásokat hospitálás céljából.
„Mi a zenén keresztül tanítjuk az életet” – teszi hozzá Rácz Gitta, mielőtt megfogalmazza ars poeticáját – „A muzsika mellett ugyanis csak a csapatsportok képesek ilyen mértékben kitartásra, együttműködésre, felelősségtudatra és koncentrációra nevelni.”
Diplomácia a színpadon túl: a gimnáziumi út
A „szereplés” képességének fejlesztése már kicsi korban szükséges és az oktatási rendszerben töltött évek alatt ez a skill folyamatos karbantartást igényel.
A készségfejlesztés a középiskolás korosztályban új szintre lép. A budapesti Európa 2000 Gimnázium diákjai például az ENSZ diplomáciai szimulációs rendezvényein (FAMUN) teszik próbára rendszeresen vitakészségüket. A Nemzeti Tehetség Program támogatásával az intézmény tanulói nemzetközi színtéren, angol nyelven vitatnak meg olyan komplex témákat, mint a mélytengeri bányászat szabályozása, a közel-keleti konfliktusok rendezése vagy a történelmi határmódosítások. Az, hogy két éve az öt fős delegációból négyen díjjal tértek haza egy 13 ország diákjait felvonultató versenyen, ékes bizonyítéka annak, hogy a gyerekkori színpadi rutin és a stabil retorikai alapok milyen erős szakmai magabiztossággal ruházzák fel a fiatalokat a felnőttkor küszöbén.
A perimenopauza dühös, őrült anyává változtatta – "Nem vicc, a gyerekeim kikerültek, és végül elváltam"
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
