A HDL-koleszterin szintje a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának lehet indikátora, illetve segít a lipid anyagcserével kapcsolatos betegségek nyomon követésében.
A HDL-koleszterin (nagy sűrűségű lipoprotein, angolul High-Density Lipoprotein) egy olyan vérzsír, amelyet gyakran "jó koleszterinnek" neveznek. Fő szerepe, hogy eltávolítsa a felesleges koleszterint a vérerek faláról és a szövetekből, majd visszajuttassa a májba, ahol az lebomlik és kiválasztódik a szervezetből. Ezáltal a HDL-koleszterin csökkenti az érelmeszesedés (ateroszklerózis) és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
A HDL-koleszterin szintjét vérvizsgálattal lehet meghatározni. Az alábbi értékek általánosan elfogadott referenciaértékek:
Fontos megjegyezni, hogy az ideális HDL-szintet egyéni tényezők, például életkor, nem és egyéb egészségi állapotok is befolyásolhatják.
A HDL-koleszterin, vagy más néven nagy sűrűségű lipoprotein, a vérzsírok egyik fajtája, mely a plazmában fehérjékhez kötődve szállítódik. A HDL-koleszterin vizsgálata általában más tesztekkel (koleszterin, LDL-koleszterin, triglicerid) együtt történik. Szintjének mérése egészséges szervezet esetén javasolt, ugyanis betegség alatt és után átmenetileg alacsony az értéke.
A HDL-koleszterin segít eltávolítani a felesleges koleszterint az érfalakról, ezáltal csökkenti az érelmeszesedés és a szívbetegségek kockázatát. Minél magasabb a HDL-szint, annál védettebb lehet a szív- és érrendszer.
Az egészséges zsírokat tartalmazó ételek, például az avokádó, olívaolaj, halak (lazac, makréla), diófélék és magvak, valamint a teljes kiőrlésű gabonák hozzájárulhatnak a HDL növekedéséhez.
Igen, extrém magas HDL-szint (pl. 100 mg/dl felett) bizonyos esetekben nem jelent védelmet, sőt egyes kutatások szerint növelheti a szív- és érrendszeri betegségek vagy a stroke kockázatát. Azonban ez ritkán fordul elő, és további vizsgálatok szükségesek ennek pontos megértéséhez.
A HDL a „jó” koleszterin, amely eltávolítja a felesleges koleszterint az érfalakból, míg az LDL („rossz” koleszterin) hajlamos lerakódni az erek falán, elősegítve az érelmeszesedést és a szívbetegségeket.
Az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, a dohányzás elkerülése és a megfelelő testsúlykontroll mind hozzájárulhatnak a koleszterinszint optimalizálásához. Ha szükséges, az orvos gyógyszeres kezelést is javasolhat.
Nem, a magas HDL-koleszterinszint nem hajlamosít metabolikus szindrómára. Éppen ellenkezőleg: a HDL-t gyakran „jó koleszterinnek” nevezik, mert segíti a felesleges koleszterin elszállítását az erekből a májba, ezáltal védőhatású a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. A metabolikus szindrómára inkább az alacsony HDL-koleszterinszint jellemző, amely fokozza az érelmeszesedés és más kardiovaszkuláris problémák kockázatát. Tehát a magas HDL-szint védő tényezőnek számít, nem pedig kockázati tényezőnek.
Felhasznált források:
A magas koleszterinszint a bőrünkön és a szemünkön is nyomot hagy.
A magas koleszterinszint napjainkban nem csupán az idősebb korosztály gondja: egyre több fiatalnál is kimutatják, leginkább a táplálkozási szokások és az életmód miatt.
A kutatók válasza egyértelmű, és arra is kitér, hogy miképp befolyásolják a sztatinok szedése a demencia kialakulásának kockázatát.
A magas LDL-koleszterinszint alattomos jelenség. Nem érezzük, nem látjuk, nem figyelmeztet – mégis képes évek alatt csendben rombolni.