Növelheti-e a magas koleszterinszint a demencia kockázatát, és csökkenthetnek-e rajta a sztatinok?
A kutatók válasza egyértelmű, és arra is kitér, hogy miképp befolyásolják a sztatinok szedése a demencia kialakulásának kockázatát.
A kutatások szerint a magas koleszterinszint összefügg a demencia fokozott kockázatával. Az is kiderült, hogy a sztatinok segíthetnek csökkenteni a kockázatot. Az Alzheimer’s Society cikke szerint:
- A magas LDL-koleszterinszint (a „rossz” koleszterin) 40–60 éves korban összefügg a demencia magasabb kockázatával. Ugyanígy az alacsony HDL-szint („jó” koleszterin) ebben az életkorban jelenthet kockázatot.
- A magas koleszterinszint elősegítheti az amyloid és tau fehérjék lerakódását az agyban, amelyek az Alzheimer-kór főbb jelképei. Továbbá emelheti a stroke rizikóját, ami viszont közvetetten vezethet vaszkuláris demenciához.
- Bár a sztatinok (koleszterincsökkentő gyógyszerek) csökkenthetik az LDL-szintet, jelenleg még nincs elegendő bizonyíték arra, hogy önmagukban megakadályoznák a demencia kialakulását.
Mi a koleszterin?
A koleszterin egy zsíros anyag, amely a szervezet minden sejtjében megtalálható, és számos szerepet tölt be. Minden sejt külső rétegének részét képezi, segít megőrizni a csontok, az izmok, a bőr és a fogak egészségét, valamint az idegek megfelelő működését.
A koleszterin a vérárammal szállítódik. Szintjét orvos mérheti. A szervezetünk természetes módon termeli a koleszterint, és bizonyos élelmiszerekből is bevihetjük.
A koleszterinnek van jó és rossz típusa. A rossz koleszterin (más néven alacsony sűrűségű lipoprotein) a koleszterin felhalmozódásához vezet az artériákban. Ez növelheti a stroke kockázatát, és több fehérje felhalmozódását okozhatja az agyban. Tanulmányok kimutatták, hogy a rossz koleszterin szintjének emelkedése növeli a demencia kockázatát.
Csökkenthetik-e a sztatinok a demencia kockázatát?
A sztatinok olyan gyógyszerek, amelyeket a vér koleszterinszintjének csökkentésére használnak. Sokan a szívroham és a stroke kockázatának csökkentésére is szednek sztatinokat. Számos tanulmány vizsgálta, hogy ez vajon befolyásolja-e a demencia kockázatát a kezeletlen magas koleszterinszinttel rendelkező emberekhez képest. Egy 36 tanulmányt ötvöző elemzés kimutatta, hogy a sztatinok körülbelül 20%-kal csökkentették a demencia kialakulásának kockázatát.
Konkrét betegségeket vizsgálva a sztatinok körülbelül 30%-kal csökkentették az Alzheimer-kór, és körülbelül 7%-kal az érrendszeri demencia kockázatát.
A sztatinok és a demencia közötti kapcsolat azonban összetett.
Azok a tanulmányok, amelyek azt vizsgálták, hogy a sztatinok idősebb korban történő szedése csökkenti-e a demencia kockázatát, illetve javítja-e a memóriát és a gondolkodási képességeket, nem találtak hatást. A sztatinok azonban a tartós sztatinhasználat, valamint a szívre és az erekre gyakorolt jótékony hatása révén segíthetnek.
A múltban aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a sztatinok rövid távú szedése memóriavesztést és zavartságot okozott néhány embernél. Ezeknél az embereknél a tünetek a gyógyszer abbahagyása után megszűntek. Ez arra utalna, hogy a memóriavesztés nem kapcsolódik a demenciához, amely folyamatosan rosszabbodik.
A koleszterin hatása az agyban
Az agyban lévő koleszterin fontos az agysejtek egészsége szempontjából, és ez a demencia esetében is igaz lehet. Az ApoE4 gén, amely leginkább befolyásolja a késői Alzheimer-kór kockázatát, szerepet játszik a koleszterin feldolgozásában és felhasználásában.
Ennek megértése válaszokat adhat az agyban bekövetkező, demenciát okozó változásokkal kapcsolatban. Különösen mivel az agyban a koleszterin-feldolgozás változásai nem feltétlenül állnak összefüggésben a vér koleszterinszintjével.
A vérből származó koleszterin azonban nem tud bejutni az agyba. Az agy felhasználja a koleszterint, de „házon belül” termeli azt. Tehát az, hogy a vér koleszterinszintje hogyan befolyásolja az agyban lévő koleszterinszintet, és ez hogyan kapcsolódik a demencia kockázatához, még nem teljesen ismert.
Koleszterin és demencia: mi az, amit ma biztosan tudunk — és mi változott 2024–2025-ben?
Az a feltevés, hogy az emelkedett vérzsírok „csak” a szívet terhelik, ma már tarthatatlan. A koleszterin-anyagcsere és a demenciakockázat kapcsolata az elmúlt években jelentősen tisztult: középkorban a magas LDL-koleszterin kockázatfokozó, időskorban pedig nemcsak az érték szintje, hanem ingadozása is számít. Az Alzheimer’s Society összefoglalója óvatos, de egyértelmű: a magas koleszterin együtt jár a demencia nagyobb esélyével — bár a társuló tényezők (magas vérnyomás, diabétesz, elhízás) szétválasztása nem mindig egyszerű.
Mit mondanak a nagy összefoglalók?
A Lancet Commission 2024-es frissítése kifejezetten új, megelőzhető rizikófaktorként nevezte meg a kezeletlen látásromlást és a magas LDL-koleszterint. Ez a keret nemcsak az egyéni ellátást tereli a kockázatcsökkentés felé, hanem a közegészségügyi üzenetet is tisztázza: a demenciás esetek jelentős része eltolható lenne megfelelő beavatkozással. A jelentés teljes szövege és a társult közlemények részletesen bemutatják az új metaanalíziseket és a kockázati arányokat.
Az idei év nagy újdonsága: nemcsak az számít, mennyi az LDL, hanem az is, mennyire „hullámzik”
2025-ben a Neurology közölt egy nagymintás, időskorúakat követő elemzést, amely szerint az évről évre ingadozó LDL és összkoleszterin önmagában a demencia és a kognitív hanyatlás fokozott kockázatával jár — függetlenül az átlagos szinttől. A legnagyobb ingadozást mutatóknál a demencia esélye akár ~60%-kal magasabb volt, mint stabil értékek mellett. A szerzők nem állítanak ok-okozatot, de biomarkerként javasolják a variabilitás figyelését az éves kontrollokon.
Ez a felismerés egybeesik más, ASPREE-adatbázisra épülő közlésekkel, és elmozdítja a fókuszt: nem elég egyszer „jó” értéket látni, a tartósan alacsony és stabil LDL tűnik kedvezőnek.
Alacsonyabb LDL = alacsonyabb kockázat? (A „mennyire legyen alacsony?” kérdése)
Egy 2025-ös, dél-koreai többközpontú vizsgálat a Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry folyóiratban azt találta, hogy <1,8 mmol/L (70 mg/dl) LDL mellett 26%-kal kisebb volt az összes demencia, és 28%-kal kisebb az Alzheimer-típusú demencia kockázata, mint >3,4 mmol/L (130 mg/dl) LDL esetén. Az 1,8 mmol/L alatti további csökkentésnél a védelem ellaposodott („sweet spot” gyanúja), és az LDL<1,4 mmol/L alatt már nem nőtt tovább az előny. A szerzők megfigyelése szerint a sztatinszedés ezen a tartományon további ~13% relatív kockázatcsökkenéssel társult — mindezt természetesen megfigyeléses adatok alapján, tehát ok-okozat itt sem bizonyított.
És a sztatinok? Mit érnek a fejben?
A sztatinok kardiovaszkuláris okból bizonyítottan hasznosak, de demenciamegelőzésre önmagukban nincs olyan randomizált vizsgálati bizonyíték, amely alapján rutinszerűen, „memóriavédőként” írhatnánk fel. A Cochrane prevenciós áttekintése két nagy RCT-t vont be, nem mutatott előnyt; hasonló a kép több klinikai vizsgálat összesítésekor is. Ugyanakkor a megfigyeléses metaanalízisek rendre kisebb kockázatot jeleznek a sztatinhasználóknál — ez valószínűleg részben maradék zavaró tényező, részben a vaszkuláris rizikó hatékony kontrolljának jele. A gyakorlati üzenet: kardiovaszkuláris indikáció esetén a sztatin marad, demenciamegelőzésre önmagában nem indok.
Mi történik a sejtszinten? (Miért lehet szerepe a koleszterinnek az agyban.)
Az agy koleszterinjét túlnyomórészt helyben (asztrociták, neuronok, mikroglia) szintetizálja a szervezet; az LDL-részecskék ép vér-agygáton alig jutnak át. Ugyanakkor több út nyitva áll: a 27-hidroxi-koleszterin (oxiszterol) például képes átjutni a gáton, és befolyásolja az amyloid- és tau-patológiát. A szinaptikus membránok koleszterintartalma hat az amyloid előfehérje feldolgozására és az Aβ membránkötésére; mindezek a tényezők együtt növelhetik a kóros fehérjeaggregáció esélyét.
Ehhez adódik az APOE4 jelentősége: ez a genetikai variáns a lipidtranszport kulcsszereplője, és egyszerre zavarhatja a koleszterin-homeosztázist, fokozhatja az amyloid-aggregációt, sőt több humán vizsgálat vér-agygát-érzékenységet is jelzett APOE4-hordozóknál. A 2020-as (Nature) adatok és a friss összefoglalók összerakják a képet: ha a gát áteresztőbb, a perifériás lipidszignálok és gyulladásos mediátorok könnyebben „tükröződnek” az agyban.
Mit tehet most?
1) Mérje, kezelje, tartsa stabilan — a vérzsírokat ne csak egyszer, hanem évente ellenőrizze. A 2025-ös adatok alapján a variabilitás önálló rizikójelző lehet, ezért a cél nem csupán az „egyszeri jó LDL”, hanem a tartósan alacsony és stabil szint.
2) A sztatint ne a memória miatt kezdje el, hanem a szíve miatt — de ha indokolt, a feje is profitálhat. Kardiovaszkuláris indikáció esetén a sztatin bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri eseményeket; demenciamegelőzésre jelenleg nem írjuk fel, de megfigyeléses adatok szerint együtt „járhat” alacsonyabb kockázattal. Döntés mindig egyéni kockázatbecslés alapján, orvossal.
3) A „mennyire alacsony az elég alacsony?” kérdés ma így áll: a JNNP-vizsgálat szerint <1,8 mmol/L LDL-szint mellett kisebb a demencia esélye, az 1,4 mmol/L alatti további csökkentés már nem hozott plusz előnyt; APOE4-hordozóknál is érdemes külön figyelni a lipidkontrollra.
4) A többi, „koleszterinen túli” tényező marad döntő: vérnyomás, cukoranyagcsere, testtömeg, mozgás, hallás- és látásgondozás, dohányzásmentesség — mind bizonyítottan megelőzhető rizikóterület. A Lancet-keret kifejezetten a komplex, életútra kiterjedő megközelítést támogatja.
Fontos: ne változtasson saját szakállára gyógyszeren. A sztatinok, ezetimib, illetve a PCSK9-gátlók indikációja kardiovaszkuláris kockázatra épül; a demenciamegelőzés lehetséges haszna jelenleg „bónusz” kategória. Randomizált bizonyíték a demencia megelőzésére vagy kezelésére egyelőre nem igazolja ezen gyógyszerek rutinszerű, memóriavédő célú bevetését. cochrane.org+1
Rövid válasz a „nagy kérdésre”
Van-e értelme a koleszterint a demencia miatt célzottan csökkenteni?
Közvetlenül, önálló céllal még nem. Közvetve, szív- és érrendszeri okból indokolt lipidcsökkentésnek reális esélye van arra, hogy az agy is jól járjon — különösen, ha az LDL tartósan <1,8 mmol/L, és az értékek nem ingadoznak nagyokat. A jelenlegi, jó minőségű adatok erre mutatnak — az ok-okozat bizonyítása a következő évek feladata.
Ha magas a koleszterinszintje, ezeket az ételeket kerülje el messziről!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
