Az izotópvizsgálat (nukleáris medicinai vizsgálat) egy képalkotó eljárás, amely során kis mennyiségű radioaktív anyagot (izotópot) juttatnak a szervezetbe, hogy segítsék a belső szervek működésének és szerkezetének vizsgálatát.
Az izotópokat általában intravénás injekcióval adják be, de egyes esetekben lenyelhető vagy belélegezhető formában is alkalmazzák őket. Az izotóp által kibocsátott sugárzást egy speciális kamera, az úgynevezett gamma-kamera érzékeli, amely képeket készít a test különböző részeiről.
A nukleáris medicina alapja, hogy az adott izotóp a szervezet bizonyos szöveteiben vagy szerveiben felhalmozódik, és ezáltal célzottan mutatja meg azok működését vagy szerkezetét. Az izotópvizsgálat különösen hasznos a szervi funkciók (például vesék, szív, máj vagy pajzsmirigy) megfigyelésére, illetve daganatok, gyulladások vagy véráramlási rendellenességek diagnosztizálására.
Az izotópvizsgálat menete viszonylag egyszerű, és általában ambuláns módon történik. A vizsgálat menete a következő:
Az előkészületek vizsgálatonként eltérőek lehetnek, de a legtöbb esetben nincs szükség különleges előkészületre. Az orvos tájékoztatja a pácienst, ha koplalásra vagy más speciális előkészületre van szükség (pl. folyadékbevitel).
A vizsgálat előtt a páciens egy kis mennyiségű radioaktív anyagot kap, amelyet injekció formájában adnak be, de lenyelhető vagy inhalálható formában is alkalmazható, a vizsgálat típusától függően. Az izotóp áthalad a véráramon, és felhalmozódik a vizsgálni kívánt szervekben.
Miután a páciens megkapja az izotópot, általában várni kell egy meghatározott időt, amíg az anyag megfelelően felhalmozódik a célszövetekben. Ez az időtartam változó lehet, néhány perctől akár néhány óráig vagy napig is terjedhet, a vizsgálat típusától és a szervektől függően.
A várakozási idő után a pácienst egy speciális ágyra fektetik, ahol a gamma-kamera segítségével képeket készítenek a radioaktív anyag által kibocsátott sugárzás alapján. A gamma-kamera érzékeli a szervekben felhalmozódott izotópokat, és részletes képet készít a test belső működéséről. A vizsgálat maga általában 30–60 percig tart.
Az elkészült képeket egy nukleáris medicina szakorvos elemzi. Az eredmények alapján az orvos felméri, hogy a vizsgált szervben vannak-e kóros elváltozások, például csökkent működés, gyulladás, daganat vagy véráramlási probléma.
Az izotópvizsgálat különösen hasznos bizonyos szervi funkciók részletes vizsgálatában és a betegségek korai felismerésében. Az alábbi betegségek, állapotot esetén gyakran alkalmazzák ezt a vizsgálati módszert:
Az izotópvizsgálat széles körben használatos a pajzsmirigy betegségeinek (például pajzsmirigy-túlműködés, göbök, daganatok) diagnosztizálására. Az izotópokat a pajzsmirigy szövetei aktívan felveszik, így a vizsgálat segít felmérni, hogy a pajzsmirigy mennyire aktív, és vannak-e benne kóros elváltozások.
A nukleáris medicina vizsgálatok, például a szívizom perfúziós szcintigráfia, segítenek felmérni a koszorúér-betegség jelenlétét és súlyosságát, valamint azt, hogy a szívizom megfelelően kap-e oxigénnel dúsított vért. Ez különösen fontos szívroham után, vagy ha a beteg mellkasi fájdalomról (angina) számol be.
Az izotópvizsgálat kiváló eszköz a csontbetegségek és csontáttétek kimutatására, különösen akkor, ha más képalkotó módszerek, például a röntgen nem adnak elég információt. A csontszcintigráfia során a radioaktív anyag a csontokban felhalmozódik, és segít felismerni a csontokban kialakuló elváltozásokat, például daganatokat, fertőzéseket vagy gyulladásokat.
A vesefunkció vizsgálatára izotópvizsgálatot alkalmaznak, amely segít felmérni, hogy a vesék hogyan szűrik a vért, és mennyire hatékony a vizeletkiválasztás. Az izotópvizsgálat alkalmas a vesék funkcionális kapacitásának megítélésére, valamint a veseerek állapotának felmérésére, például veseartéria-szűkület esetén.
A nukleáris medicina egyik leggyakrabban alkalmazott területe a rákos daganatok és áttétek kimutatása. Az izotópok felhalmozódnak a daganatos szövetekben, amelyek így jól láthatóvá válnak a gamma-kamerás vizsgálat során. A módszer különösen hasznos a limfómák, mellrák és prosztatarák diagnosztizálásában, illetve az áttétek felderítésében.
Az izotópvizsgálat, például a ventilációs-perfúziós (V/Q) szcintigráfia, segít a tüdőembólia (vérrög a tüdőben) kimutatásában. A vizsgálat során az izotópok a tüdő véráramlását és légzésfunkcióját mutatják, ami fontos a tüdőembólia diagnosztizálásában.
Az izotópvizsgálatok használhatók a máj működésének felmérésére, valamint a májban kialakuló daganatok, fertőzések vagy cirrózis felismerésére. Az izotópok felhalmozódása segít megállapítani, hogy a májszövet mennyire ép, és hogyan működik.
Összefoglalva az izotópvizsgálat (nukleáris medicinai vizsgálat) hatékony és széles körben alkalmazott diagnosztikai módszer, amely lehetővé teszi a szervek és szövetek funkcionális és szerkezeti vizsgálatát. A vizsgálat különösen hasznos a pajzsmirigy, szív, vesék, csontok és daganatok diagnosztizálásában és követésében. Az eljárás minimális sugárterheléssel jár, és biztonságos, de különös elővigyázatosság szükséges terhesség esetén. Az izotópvizsgálat gyors és megbízható eredményeket nyújt, amelyek segíthetnek a betegségek korai felismerésében és a megfelelő kezelés kiválasztásában.
A vizsgálat kapcsán az alábbiakban megtalálja a leggyakrabban felmerülő olvasói kérdéseket. Ezek mind olyan témákat érintenek, amelyek gyakran bizonytalanságot, félelmet vagy praktikus aggályokat keltenek a betegekben, és amelyeket egy jó részletesen tisztáznia orvosával is.
Nem, az izotópvizsgálat nem jár fájdalommal. A vizsgálathoz csak egy vénás injekcióra van szükség, amellyel a radioaktív izotópot bejuttatják a szervezetbe. Ezt követően a páciens többnyire pihen, majd egy speciális gamma-kamera segítségével készülnek felvételek. A legtöbb beteg semmit nem érez a folyamat során, csak a mozdulatlanság lehet kellemetlen.
Az izotópvizsgálat során alkalmazott sugárterhelés alacsony, és az alkalmazott izotópok felezési ideje rövid, így a szervezetből gyorsan kiürülnek. A kapott sugárdózis hasonló lehet például egy CT-vizsgálathoz vagy hosszabb repülőúthoz. A vizsgálat előnyei messze felülmúlják a minimális kockázatokat, különösen, ha pontos diagnózis felállításához szükséges.
Ez vizsgálattípustól függ. Egyes izotópos vizsgálatok (pl. csontszcintigráfia, szívizomperfúziós vizsgálat) több órát is igénybe vehetnek, beleértve a várakozási időt, amíg az izotóp eljut a célszervhez. Más vizsgálatok viszont gyorsabbak lehetnek, és akár 1-2 óra alatt véget érnek.
Ez a vizsgálat típusától függ. Például a pajzsmirigy izotópvizsgálat előtt gyakran abba kell hagyni bizonyos gyógyszerek szedését, míg szívizomvizsgálat előtt éhgyomorra kell érkezni. A pontos instrukciókat mindig az orvos vagy az intézmény adja meg írásban vagy szóban a beutaláskor.
Általában igen, de bizonyos gyógyszerek (pl. pajzsmirigyhormonok, béta-blokkolók) befolyásolhatják az eredményt, ezért minden esetben előzetes egyeztetés szükséges az orvossal. A kísérő információs anyag tartalmazni szokta, mit kell elhagyni és mit lehet bevenni.
Általában nem javasolt terhesség alatt, kivéve, ha az életveszély elkerüléséhez elengedhetetlen. Szoptató anyáknál bizonyos vizsgálatok után ideiglenesen fel kell függeszteni a szoptatást (ez akár 24–48 óra is lehet), mert az izotóp kiválasztódhat az anyatejbe.
A leggyakoribb típusok:
A vizsgálat után javasolt bőséges folyadékfogyasztás, hogy a radioaktív anyag minél hamarabb kiürüljön a szervezetből. Érdemes kerülni a hosszabb testi közelséget kisgyermekekkel és terhes nőkkel 24 órán keresztül. Egyébként a mindennapi tevékenység folytatható, a munkába vissza lehet térni.
Ez intézménytől függ, de általában 1–5 munkanapon belül elérhető az eredmény. A lelet értelmezését minden esetben kezelőorvos végzi, ő dönti el, hogy milyen további lépések szükségesek a diagnózis vagy kezelés szempontjából.
A vizsgálatok száma nincs szigorúan korlátozva, de az orvosok csak akkor rendelnek el újabb izotópvizsgálatot, ha az valóban indokolt. A szervezetbe juttatott sugárdózist nyilvántartják, és az orvosi indikáció mindig mérlegeli a várható hasznot és a kockázatot.
Felhasznált források:
Zsírmáj, májzsugor, alkoholos májártalom - hogyan diagnosztizálhatók ezek a betegségek?
Az izotópvizsgálat (nukleáris medicinai vizsgálat) egy képalkotó eljárás, amely során kis mennyiségű radioaktív anyagot (izotópot) juttatnak a szervezetbe, hogy segítsék a belső szervek működésének és szerkezetének vizsgálatát.
Milyen jelek azok, amiket biztosan nem szabad figyelmen kívül hagynunk? Az endokrinológus elmondja.
Pajzsmirigy göbök esetén fontos azok típusának meghatározása.