Mikortól indokolt a méhnyakrákszűrés, a HPV-teszt és a mammográfia?

2026. április 30. 07:04

Magyarországon az újonnan felfedezett női daganatos megbetegedések 26 százaléka emlőrák, míg a humán papillomavírussal (HPV) összefüggő méhnyakrák esetében évente körülbelül 1251 új megbetegedést és 482 halálesetet tartanak nyilván

Magyarországon az új női daganatos megbetegedések 26%-a emlőrák, évente 1251 új méhnyakrákos esetet és 482 halálesetet regisztrálnak.
Az anyák napja jó alkalom rá, hogy támogassuk női hozzátartozóinkat az egészségük megőrzésében és szűrővizsgálatokon való részvételben.
Az emlő- és méhnyakrák korai felismerése életmentő lehet, mivel a betegségek kezdetben többnyire tünetmentesek.
A rendszeres szűrések (mammográfia, emlőultrahang, méhnyakrákszűrés, HPV-teszt) jelentősen növelik a gyógyulás esélyét és csökkentik a halálozást.
Érdemes eloszlatni a szűrésekkel kapcsolatos tévhiteket, és bátorítani a családtagokat a vizsgálatokra, hogy minél tovább egészségesen együtt lehessen a család.

Anyák napján főként virággal és ajándékkal kedveskedünk az anyukáknak és nagymamáknak, az egész életen át tartó gondoskodást ugyanakkor hasonló gesztussal tudjuk a leginkább meghálálni. A legtöbb családban az anyák tartják kézben a teendőket, saját magukra és az egészségükre azonban általában alig jut idő. A Budai Egészségközpont szakorvosa szerint május első vasárnapja kiváló alkalom arra, hogy egy lépéssel tovább menjünk az ünneplésnél. Hívjuk fel a figyelmet az öngondoskodásra, segítsünk időpontot foglalni, vagy akár kísérjük el női családtagjainkat az életmentő szűrővizsgálatokra!

A mellrák és a méhnyakrák korai felismerése életet menthet

Az emlőrák az emlő mirigy- és kötőszövetéből kiinduló, fokozatosan súlyosbodó betegség. A daganat a korai szakaszban gyakran semmilyen tünetet nem okoz, így az elváltozás általában nem tapintható. Később jelentkezhet csomó, megváltozhat az emlő alakja vagy mérete, de fájdalom ekkor sem mindig észlelhető. Mivel a túlélést leginkább a tumor mérete határozza meg, az egy centiméternél kisebb daganatok esetén a túlélés közel százszázalékos[3].

A méhnyakrák a méhnyak hámsejtjeiből indul ki, és szinte minden esetben a tartós HPV-fertőzés áll a hátterében. A betegség többnyire hosszú évek alatt alakul ki, és a legveszélyesebb típusok sokáig egyáltalán nem okoznak észrevehető tüneteket vagy panaszokat. A rendellenes vérzés, folyás vagy a fájdalom többnyire csak előrehaladott stádiumban jelenik meg.

A mellrák kialakulásának kockázata az évek múlásával nő, ugyanakkor a rákos daganatok kiváltó oka részben környezeti és életmódbeli tényezőkre – túlsúly, rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás, mozgásszegény életvitel – vezethető vissza. A méhnyakrák esetében ugyancsak rizikófaktor a dohányzás, továbbá a legyengült immunrendszer vagy a kezeletlen nőgyógyászati fertőzések.

A tumorok kialakulásának esélye tudatos életvitellel, a szűrővizsgálatokon való részvétellel, illetve HPV-oltással jelentősen mérsékelhető. A rendszeres mammográfiás szűréssel az emlőrákok 70 százaléka idejében felismerhető és a klinikai tünetek megjelenése előtt átlagosan két évvel már diagnosztizálható, így a halálos kockázat a felére csökken. A méhnyakrák-szűréssel szintén észrevehetők a kóros elváltozások még a daganat megjelenése előtt. Ha pedig időben lépünk, sokkal nagyobb az esély a teljes gyógyulásra, és a kezelések is kíméletesebbek lehetnek. Ezért is fontos, hogy ösztönözzük anyukánkat, nagymamáinkat a vizsgálatokra és támogassuk őket lelkileg, valamint fizikai jelenlétünkkel. Így minél tovább élhetnek egészségesen, a velük együtt töltött idő pedig nem betegséggel, illetve ápolással, hanem kellemes élményekkel telik.

– mondja dr. Nagy László, a Budai Egészségközpont nőgyógyászati szakmavezetője.

Mikortól indokolt a méhnyakrákszűrés, a HPV-teszt és a mammográfia?

Ahhoz, hogy ezek a közös, minőségi évek valósággá váljanak, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mikor milyen vizsgálatokra van szükség. Emellett legalább ennyire fontos eloszlatni a szűréseket övező tévhiteket is, sokan ugyanis éppen a fájdalomtól vagy a kellemetlen percektől ódzkodva halogatják az időpontfoglalást.

40 éves kor alatt a legtöbb esetben elegendő az emlőultrahang, amely egy teljesen sugárzás- és fájdalommentes eljárás. 40 éves kor felett viszont már évente javasolt a mammográfia, amely a diagnosztikai eljárások közül pontossága miatt a legalkalmasabb az emlőszűrésre[5]. Ennek során a melleket egy speciális röntgengéppel rövid ideig, enyhén összenyomják, hogy a szövetekről minél élesebb és pontosabb kép készülhessen. Bár ez némi feszítő érzéssel járhat, komoly fájdalomtól egyáltalán nem kell tartani, a modern berendezések pedig már kifejezetten kíméletesek. A gyors vizsgálatot szükség esetén emlőultrahanggal egészítik ki, például sűrű emlőszövetnél (mivel ilyenkor a mammográfia hamis negatív eredményt adhat) vagy abnormális mammográfiai leletnél, tapintott csomónál, amikor az ultrahang segíthet eldönteni, hogy jóindulatú (pl. cisztás) vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó. A modern 3D-s mammográfia, a tomoszintézis alkalmazásával pedig a nehezen felismerhető daganatok is kiszűrhetők, így az orvosok 30-35 százalékkal több tumort képesek felfedezni[6], ami segít elkerülni a felesleges biopsziákat.

Veszélyeztetett nőknél – például családi halmozódás, BRCA-mutáció hordozása, vagy a kórelőzményben szereplő emlőrák esetén – már 30 éves kor felett ajánlott a rendszeres mammográfiás szűrés. Ezt idősebb korban, 65 év felett is kifejezetten indokolt folytatni, hiszen az új emlőrákos esetek, valamint az abból eredő halálozás 45 százaléka ebben a korcsoportban jelentkezik az Egészségügyi Minisztérium adatai alapján[7].

A méhnyakrákszűrés szintén egy rövid ideig tartó, 10-15 perces rutinművelet. A vizsgálat során a szakorvos egy apró, puha kefe segítségével kenetet vesz a méhnyak felszínéről. Ez a lépés csupán egy pillanatnyi, enyhe kellemetlenséggel jár, de alapvetően fájdalommentes. Ebből a mintából történik a sejtek citológiai elemzése, és szükség esetén a HPV-szűrés is. A hüvelyi ultrahanggal együtt végzett citológiai vizsgálat a szexuális élet megkezdése után 5 évvel javasolt évente. Míg a HPV-szűrés megismétlése az első pozitív tesztet követően szintén évente indokolt.

Mi a teendő pozitív lelet esetén?

Sok esetben a félelem is közrejátszik a szűrések elhalasztásában, pedig egy gyanús vagy pozitív lelet nem mindig jelent rákot. A méhnyakrákszűrés pozitív eredménye gyakran szorosabb kontrollt, kolposzkópos vizsgálatot (azaz nagyító alatti értékelést) vagy kisebb, célzott műtéti beavatkozást indokol, amely megelőzi a daganat kialakulását.

Az emlőszűrés során felmerülő gyanú esetén további képalkotó vizsgálatokra vagy szöveti mintavételre kerülhet sor. Az időben felfedezett elváltozások személyre szabott kezeléssel – sokszor emlőmegtartó műtéttel – rendkívül hatékonyan gyógyíthatók.

„A Budai Egészségközpontban a női daganatok megelőzéséhez és korai felismeréséhez szükséges főbb szűrővizsgálatok egy helyen, szervezetten érhetők el, így az érintetteknek nem kell külön-külön intézniük az emlődiagnosztikai és nőgyógyászati vizsgálatokat” – emeli ki dr. Nagy László, a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosa.