Döbbenetes mennyiségben találhatók mikroműanyagok az emberi agyban - a személyiségre is hatással lehet
Súlyos gondokat okozhatnak az agyban lévő mikroműanyagok. Ráadásul egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen a szervezetünkben.
A mikroműanyagok felhalmozódása az emberi szervezetben mára már nem is kérdéses. Azzal is tisztában vagyunk, hogy bizony a gyulladások kialakulását is elősegítik ezek az emberi szemmel láthatatlanul apró kis részecskék.
Sajnos mára több kísérlet is igazolta, hogy a vér-agy gáton is átjutnak, az agyi szövetekben felhalmozódva pedig komoly gondok forrásai is lehetnek. Apró méretük miatt azonban eddig igen nehéz volt megállapítani, vajon mekkora mennyiségben is vannak jelen a szervezetünkben.
Az agyban nagyobb mennyiségben halmozódik fel a mikroműanyag, mint máshol
Egy eddig még meg nem publikált kutatásban egy új módszert alkalmaztak a mikroműanyagok kimutatására. 51 agyszövet-mintát vizsgálva kémiai úton kerestek a szövetekben 12 különböző műanyag polimert - és sajnos találtak is, méghozzá meglepően nagy mennyiségben - írja az IflScience.
A kutatás alapján az agyszövetekben lényegesen nagyobb mennyiségben halmozódnak fel ezek a mikroműanyagok, mint például a májban vagy a vesében, jelentős károkat okozva.
Viselkedési zavarokat is okozhat
Az adatok alapján úgy tűnik, a frontális kéregben nagyobb arányban vannak jelen a mikroműanyagok, mint az agy más területein. Ilyen formán pedig képesek lehetnek a személyiségben, illetve a viselkedésben is változásokat, zavarokat elidézni.
Ugyanakkor ezek a megállapítások egyelőre nem alátámasztottak, csak sejtések. Az igazolásukhoz, valamint a mikroműanyagok agyra gyakorolt hatásainak vizsgálatához további beható kutatások szükségesek. Ennek különösen nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy bár igyekszünk visszaszorítani a műanyag-használatot, egyelőre ezen a téren kétségesek a sikerek.
Egyre több az agyban a mikroműanyag
Elkeserítő és rémisztő az, hogy 2024 elején végzett boncoláskor gyűjtött emberi agyminták több apró műanyagszilánkot tartalmaztak, mint a nyolc évvel korábban gyűjtött minták.
- A 2016-os boncolási agymintákhoz képest ez körülbelül 50%-kal magasabb" - mondta Matthew Campen, a tanulmány vezető szerzője. - Ez azt jelentheti, hogy az agyunk ma 99,5%-a agy, a többi pedig műanyag.
Az egyelőre nem világos, hogy miután belépnek ezek a részecskék az agyba, utána elhagyják-e a szervet, vagy esetleg összegyűlnek a szövetekben és elősegítik a betegségek fellépését. További kutatásra van szükség ahhoz, hogy megtudjuk, hogy a részecskék hogyan léphetnek kölcsönhatásba a sejtekkel, és van-e ennek toxikológiai következménye.
Ilyen magas mikroműanyag-koncentrációt eddig még nem találtak a hazai vizekben!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
