Asztma, szénanátha - egy betegség, vagy kettő?

#Asztma #immunrendszeri betegségek #légúti betegség #szénanátha
2011.08.22. Módosítva: 2015.11.04.

Az asztma elnevezés ókori görög eredetű, nehéz légzést jelent. A betegség első leírása Hippokratész tollából való, aki az asztmát az epilepsziához hasonlította, s úgy vélte, a klíma, a nedvesség, és az egyén foglalkozása egyaránt szerepet játszhat a betegség kialakulásában. Azóta az is kiderült, hogy egyes tényezők nemcsak a kialakulást, hanem a betegség súlyosságát is befolyásolják- legtöbbször ilyenkor, az allergiaszezonban. Ha eddigi tünetein kívül új panaszok is jelentkeznek, elképzelhető, hogy az asztmán kívül a szénanáthával is meg kell birkóznia.

Az utóbbi évtizedekben nagyot fordult a tudomány állása: míg a múlt században a szívet és az érrendszert nem kímélő adrenalint az asztma gyógyításának felbecsülhetetlen értékű gyógyszereként tartották számon, napjainkban olyan készítmények is elérhetőek, melyek biztonsággal szedhetőek, s az asztma és a szénanátha együttes kezelését is lehetővé teszik.

Annak idején az emberek úgy vélték, a dohányzás enyhíti az asztma tüneteit, ma viszont tudjuk, hogy e káros szenvedély az asztma kialakulásának egyik rizikófaktora, hiszen a cigarettafüst és a cigarettából felszabaduló mérgező anyagok roncsolják a légutak nyálkahártyáit, fokozott nyáktermelésre késztetik a hörgőket és összehúzzák a hörgőizmokat. Ez önmagában is rendkívül ártalmas, pláne akkor, amikor eleve fennáll a hörgők allergia okozta krónikus gyulladása, vagyis az asztma.

A betegség legjellemzőbb tünetei; a nehézlégzés, a mellkas szorító érzése, és a köhögés abból fakadnak, hogy a légzés folyamatában részt vevő hörgők az azokat bélelő nyálkahártya duzzanata, és a hörgőizomzat görcsös összehúzódásainak következtében beszűkülnek, ezért nehezebben áramlik keresztül rajtuk a levegő. A kezeletlen, vagy rosszul kezelt asztma nagymértékben rontja az életminőséget, csökken a beteg fizikai terhelhetősége, és jelentősen beszűkülhet az élettere. Nem szabad tehát homokba dugni a fejünket, a tünetek jelentkezésekor a lehető leghamarabb fel kell keresni egy szakorvost, és megkezdeni a kezelést.

A betegség kialakulását elősegíti a családban előforduló allergiás megbetegedés, illetve, az egyént érő környezeti hatások, pontosabban az, hogy a gyulladást kiváltó anyagok milyen koncentrációban és menyire tartósan érintkeznek a betegségre hajlamos egyén szervezetével.

Hörgőszűkületet, asztmás rohamot az allergéneken kívül (pl. pollen, bizonyos ételek, állati szőrök, vegyi anyagok) egyes gázok, a légkör, az időjárás változásai (pl. hideg, száraz levegő belégzése), légúti vírusfertőzések, fizikai megterhelés, vagy pszichés hatások egyaránt előidézhetnek, ezért fontos, hogy jól ismerjük betegségünket, egyéni érzékenységünket és tűrőképességünket, s a tünetek visszaszorítása érdekében elengedhetetlen, hogy kezelőorvosunk partnereivé váljunk a terápiás együttműködésben.

Ugye Ön is tudja, hogy az asztma sajnos "társaságkedvelő" betegség? Az asztmás betegek 80 (!) százalékában megjelenik a szénanátha is, ezért oda kell figyelnünk arra, hogy panaszaink nem romlanak- e az allergiaszezonban, illetve, hogy a jól ismert tüneteken kívül nem észlelünk- e orrfolyást, orrdugulást, szem- és orrviszketést, tüsszögést, egyszóval, a szénanátha jellemző tüneteit.

A gyakori együttes előfordulás oka az, hogy tulajdonképpen egyazon betegség két megnyilvánulási formájáról van szó: asztma esetén az alsó légutak; a hörgők, allergiás rhinitis (szénanátha) esetén pedig a felső légutak kerülnek állandó gyulladásba, s közösek az ezt előidéző tényezők is. Amennyiben a kialakult asztma mellett a szénanátha tipikus tüneteit tapasztaljuk, feltétlenül kérjünk beutaló háziorvosunktól tüdőgyógyász, vagy allergológus szakorvoshoz, mert az asztma kizárólag akkor tartható karban, ha egyidejűleg kezeltetjük a szénanáthát is!

Felhasznált szakirodalom:

Dr. Bittera, Dr Kadocsa: Szénanáthás a gyermekem, Springmed, 2003.

Dr. Herjavecz Irén: Az allergia rejtélye, Springmed, 2003.

Dr. Uhereczky Gábor: Asztmás a gyermekem, Springmed, 2003.

Forrás: Sajtóközlemény