Tévhitek az immunrendszerről: amit eddig hitt, az mind tévedés volt
Például hiába issza a narancslevet.
Valószínűleg Ön is hallotta már, hogy a C-vitamin rendszeres fogyasztása megvéd a megfázástól, vagy hogy egy-egy kurkumás vagy gyömbéres ital vagy étrend-kiegészítő képes felturbózni az immunrendszert. A közösségi médiát elárasztó tippek és „csodaszerek” azt sugallják, hogy elég néhány kapszula, és máris legyőzhetünk minden kórokozót.
A valóság azonban ennél sokkal összetettebb – sőt, a legtöbb ilyen állítás téves vagy félrevezető, hiszen lényegesen bonyolultabb hálózat irányítja az emberi immunrendszert.
Erősíteni az immunrendszert? Nem egészen így működik
- Sok termék azt hirdeti, hogy erősíti az immunrendszert, de ez félrevezető. Bár a védekezésünknek valóban hatékonynak kell lennie a kórokozók ellen, ha túlzottan felerősítjük, az visszafelé is elsülhet – a szervezet saját sejtjei ellen fordulhat, ami autoimmun betegségekhez vagy allergiákhoz vezethet. Az immunrendszernek nemcsak erősnek, hanem kiegyensúlyozottnak és intelligensnek is kell lennie - magyarázza Daniel Davis, a londoni Imperial College immunológusa.
Más szóval, nem „erős” immunrendszerre, hanem „okos” immunrendszerre van szükségünk – olyanra, amely felismeri, mikor kell támadni, és mikor kell lecsillapítani a védekezést.
Ez az egyik legnagyobb tévhit az immunrendszerről: hogy minél erősebb, annál jobb. Valójában a túlzott immunválasz lehet veszélyes – ilyen például a citokin-vihar, amely egyes fertőzések során maga okozza a legsúlyosabb szövődményeket.
Az immunrendszer minden embernél egyedi
Davis szerint az immunrendszerünk legalább annyira egyedi, mint az ujjlenyomatunk. A génjeink, a korábbi fertőzéseink, a bélflóránk és az életmódunk mind befolyásolják, hogyan reagál a szervezetünk a kórokozókra.
Ezért nehéz egységes tanácsokat adni – ami egy embernél működik, másnál nem biztos, hogy hatékony.
Amikor tehát az immunrendszer erősítéséről beszélünk, valójában csak általános, statisztikai megfigyeléseket tehetünk: vannak szokások, amelyek átlagosan segítik a szervezet védekezését, de nincs univerzális recept.
Mi az, ami tényleg számít?
A kutatások egyre világosabban mutatják, hogy az immunrendszer nem egy elszigetelt rendszer – összefonódik az idegrendszerrel, az emésztéssel és a hormonális működéssel is. De vajon mi az, ami a legerősebben befolyásolja?
A szakértő szerint ez nem más, mint a hosszú távú stressz. Bár a kiegyensúlyozott étrend, a testmozgás és az egészséges bélflóra is fontos, a tartós stressz az, ami molekuláris szinten is kimutathatóan gyengíti az immunvédelmet.
Hogyan hat a stressz az immunrendszerre?
Amikor a szervezet fenyegetést érzékel, aktiválja az ún. „harcolj vagy menekülj” reakciót, melynek során:
- a hipotalamusz üzenetet küld az agyalapi mirigynek
- az agyalapi mirigy pedig a mellékveséket utasítja, hogy szabadítsanak fel stresszhormonokat – adrenalint és kortizolt.
Ezek a hormonok segítenek felkészülni a gyors reagálásra, de ideiglenesen elnyomják az immunrendszert. Rövid távon ez nem probléma – például sportolás vagy vizsgahelyzet esetén.
Ha viszont a stressz hosszú távon fennmarad, a magas kortizolszint tartósan aláássa a szervezet védekezését.
Laboratóriumi kísérletekben kimutatták, hogy a kortizol jelenlétében az immunsejtek kevésbé hatékonyan pusztítják el a vírusfertőzött vagy rákos sejteket. Nem véletlen, hogy a krónikus stressz rosszabb oltási válaszhoz, gyakoribb fertőzésekhez, sőt lassabb sebgyógyuláshoz is vezethet.
Meg lehet mérni az immunrendszer „erejét”?
Ez az egyik legnehezebb kérdés.
A kórházakban gyakran a fehérvérsejtszámot veszik alapul, de ez önmagában kevéssé árulkodó, hiszen az immunrendszer több százféle sejtből áll, amelyek mind más és más feladatot látnak el.
Egyetlen laborérték tehát nem ad teljes képet.
A legjobb mérőeszköz továbbra is az, ahogyan érezzük magunkat: ha jobban alszunk, ritkábban betegszünk meg, és gyorsabban regenerálódunk, az már jelzi, hogy a szervezetünk hatékonyabban védekezik.
Mi a helyzet a C-vitaminnal és más „csodaszerekkel”?
A narancslé, a C-vitamin, a kurkuma vagy a fokhagyma mind gyakori hívószavak az „immunerősítő” étrendekben. De mit mond a tudomány?
- Gyerekkoromban azt hittem, ha megfázom, elég egy kis narancslé – mondja Davis. - De kiderült, hogy ez nem így van.
A mítosz forrása Linus Pauling, a kétszeres Nobel-díjas tudós, aki 1970-ben kiadta a C-vitamin és a nátha című könyvét. A mű világsiker lett, és egész iparág indult el nyomában.
Csakhogy a mai kutatások szerint a C-vitamin nagy dózisú bevitele nem előzi meg a megfázást, csupán néhány órával lerövidítheti annak időtartamát. Ez pedig aligha nevezhető csodának.
A tanulság tehát egyszerű: ne egyetlen anyagtól várjuk az immunrendszer „megerősödését”. A táplálékkiegészítők nem helyettesítik a megfelelő alvást, a stresszkezelést és a kiegyensúlyozott táplálkozást.
A gyulladás és a mentális egészség meglepő kapcsolata
Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb tudományos felismerése, hogy az immunrendszer és az agy között kétirányú kapcsolat áll fenn.
- Az immunrendszer és a mentális egészség összefüggése lenyűgöző terület – mondja Davis.
Mindez akkor vált világossá, amikor reumatoid artritiszben szenvedő betegek, akik gyulladáscsökkentő gyógyszereket kaptak, arról számoltak be, hogy lelkiállapotuk javult, még mielőtt fizikai tüneteik enyhültek volna.
Ez arra utal, hogy a gyulladásos citokinek – mint az IL-6 – hatással vannak a hangulatunkra is.
Egy 9 éveseket vizsgáló kutatás például kimutatta, hogy azok a gyerekek, akiknél magasabb volt az IL-6 szint, felnőttkorban gyakrabban szenvedtek depressziótól. Állatkísérletek pedig megerősítették: ha egy állat szervezetébe gyulladásos citokint juttatnak, visszahúzódóbbá, apatikussá válik – hasonlóan az emberi depresszió tüneteihez.
A kapcsolat tehát valós, de a kezelése még nem egyértelmű.
- A klasszikus gyulladáscsökkentők, mint az aszpirin vagy ibuprofen, nem hatnak a depresszióra – mondja Davis.
A jövőben talán sikerül azonosítani azokat, akiknél a mentális problémák mögött valóban immunológiai gyulladás áll – és számukra célzott, „anti-citokin” kezelések jelenthetnek megoldást.
Az évszakok és az immunrendszer: miért gyengülünk el télen?
Sokan úgy gondolják, hogy a hideg időjárás önmagában „legyengíti” az immunrendszert. Valójában nem a hőmérséklet az, ami megbetegít, hanem az életmódbeli változások, amelyekkel a tél együtt jár. A rövidebb nappalok, a kevesebb napfény, a zárt terekben való tartózkodás és a D-vitamin-hiány mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervezet védelmi vonala kevésbé hatékonyan működjön.
A hideg hónapokban a nyálkahártyák kiszáradnak, ami csökkenti a légutak természetes védekezését. A száraz levegő megnehezíti, hogy a légutak csillószőrei eltávolítsák a kórokozókat, így a vírusok könnyebben megtapadnak. Ráadásul ilyenkor az emberek többet tartózkodnak zárt térben, ahol a levegő cseréje gyengébb, a fertőzések pedig gyorsabban terjednek.
Időskori immunrendszer: hogyan változik a védekezés az életkor előrehaladtával?
Az életkor előrehaladtával az immunrendszerünk is átalakul – ezt a folyamatot a tudomány immunosenescence-nek nevezi. Ez nem hirtelen változás, hanem lassú, évtizedeken át zajló átrendeződés, amely során a szervezet kevesebb új immunsejtet termel, miközben a korábbi „memóriasejtek” aktivitása is fokozatosan csökken.
Ez a jelenség magyarázza, hogy az idősek miért fogékonyabbak a fertőzésekre, és miért reagálnak gyengébben a védőoltásokra. A vérben keringő limfociták egy része „elfárad”, a gyulladásos folyamatok pedig állandósulhatnak. Ezt a kutatók gyakran „low-grade inflammation”-nek, azaz alacsony szintű krónikus gyulladásnak nevezik, amely szinte észrevétlenül gyengíti a szervezet regenerációs képességét.
A jó hír, hogy ezek a változások lassíthatók és részben ellensúlyozhatók. Számos vizsgálat (pl. Nature Aging, 2022) kimutatta, hogy a rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő alvás jelentősen javítja az idősek immunválaszát. Az oltások frissítése is kulcsfontosságú: az influenza, a pneumococcus és a COVID elleni védőoltások segítenek megelőzni a súlyos szövődményeket, mert „emlékeztetik” az immunrendszert a kórokozók felismerésére.
Az életkor tehát nem egyenlő a gyenge immunitással. Inkább arról van szó, hogy a szervezet másfajta támogatást igényel. Az idősek immunrendszere jól működik, ha elkerülik a tartós stresszt, elegendő fehérjét fogyasztanak, rendszeresen mozognak, és időben megkapják a szükséges védőoltásokat.
Az immunrendszer ebben az életkorban már nem a gyors reagálásról, hanem a stabil védekezésről és az egyensúlyról szól – erről azonban ritkán esik szó, pedig épp ez a hosszú, egészséges élet egyik kulcsa.
Mit tehet valójában az immunrendszeréért?
A válasz, bármennyire is szeretnénk, nem fekete-fehér.
- A hosszú távú stressz kezelése, a megfelelő alvás, az aktív életmód és a bélflóra egészsége mind számít, de nincs egyetlen univerzális recept – foglalja össze Davis.
A kutatások alapján az alábbi tényezők segíthetnek fenntartani az immunrendszer természetes egyensúlyát:
- Alvás: legalább 7–8 óra pihentető alvás támogatja az immunsejtek regenerálódását.
- Mozgás: mérsékelt intenzitású testmozgás serkenti az immunsejtek keringését.
- Táplálkozás: rostban gazdag, zöldségekben és fermentált élelmiszerekben bővelkedő étrend támogatja a bélflórát.
- Stresszkezelés: relaxáció, légzőgyakorlatok, mindfulness.
- Társas kapcsolatok: a magány és az elszigeteltség immunológiai szinten is gyengítő hatású lehet.
Ennyit használ valójában a C-vitamin megfázás, nátha ellen
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
