Allergiás kontakt dermatitisz

Az allergiás kontakt dermatitisz (ACD) egy késői típusú túlérzékenységi reakció, amely akkor alakul ki, amikor a bőr ismételt érintkezésbe kerül egy allergén anyaggal.

Ez a folyamat egy késleltetett immunválaszt vált ki, amely általában az expozíciót követő 24–72 órán belül jelentkezik. Az érintett területen bőrpír, viszketés, duzzanat, hólyagosodás vagy hámlás figyelhető meg.

Az allergiás kontakt dermatitisz kialakulásának mechanizmusa

1. 1 Szenzibilizációs fázis: a bőr találkozik az allergénnel, amelyet az immunrendszer felismer és memóriasejteket képez ellene.
2. 2 Provokációs fázis: újabb érintkezés esetén a memóriasejtek aktiválják az immunválaszt, amely gyulladásos tüneteket okoz.

Az irritatív kontakt bőrgyulladás okai lehetnek – egyebek mellett – a különféle oldószerek, festékek, tisztítószerek, zsírok, vegyszerek, ásványi olajok, kátrányféleségek is.

Forrás: shuttertock.com

---

A leggyakoribb allergének

Az allergiás kontakt dermatitiszt kiváltó anyagok folyamatosan változnak, ahogy az ipari és kozmetikai termékek összetétele módosul. A legfrissebb kutatások szerint az alábbiak a legjelentősebb allergének:

• Izotiazolinonok: tartósítószerek, amelyek sok kozmetikai termékben, háztartási tisztítószerekben és vízbázisú festékekben megtalálhatók. Az izotiazolinonok az utóbbi években egyre gyakoribb allergénné váltak, mivel széles körben használják őket parabének helyettesítésére
• (Met)akrilátok: a műkörömépítéshez használt anyagok egyik fő összetevői, de előfordulnak fogászati anyagokban, sebészeti ragasztókban és elektronikai eszközökben is​
• Illóolajok: különösen a teafa- és levendulaolaj okozhat allergiás reakciókat. Ezek az olajok gyakran “természetes” termékekként kerülnek forgalomba, ami megtévesztheti a fogyasztókat​
• Epoxi gyanták: a barkácsolásban és ipari környezetben használt epoxi gyanták egyre gyakoribb allergiás reakciókat váltanak ki, különösen a hobbi szinten használt gyantaöntés során​

Az allergiás kontakt dermatitisz tünetei

• Vörös, viszkető kiütések, csalánkiütések az érintkezési helyen
• Hólyagok, amelyek kifakadhatnak és nedvedzhetnek
• Hámlás és bőrrepedezés
• Körömágy-gyulladás
• Krónikus esetben bőrmegvastagodás és fokozott pigmentáció

Az allergiás kontakt bőrgyulladás esetén nem ritka, hogy az érintett területen a bőr ödémás, duzzadt lesz. Az érintett bőrfelület ég, viszket, kivörösödik, hólyagosodik, lemezesen hámlik, esetenként megvastagodik, bereped.

Forrás: shuttertock.com

---

Diagnózis és vizsgálati módszerek

Az allergiás kontakt dermatitisz diagnózisa klinikai tüneteken és epikután tesztelésen alapul:

• Epikután teszt (Patch test): az orvos kis mennyiségű gyanús allergént helyez a bőrre speciális tapaszokkal. Az allergiás reakció 48–72 órán belül jelentkezik​
• Klinikai anamnézis: a páciens munkakörülményei, hobbija és kozmetikumai is fontos szerepet játszanak a diagnózis felállításában.

Kezelési lehetőségek

• Az allergén elkerülése: az első és legfontosabb lépés az allergént tartalmazó termékek mellőzése.

Gyulladáscsökkentő kezelés:

• Kortikoszteroid krémek: enyhébb esetekben lokálisan alkalmazható.
• Szisztémás kortikoszteroidok: súlyosabb esetekben orálisan vagy injekció formájában adhatók.
• Hidratáló krémek: a bőrbarrier helyreállítása érdekében fontos a megfelelő hidratálás.
• Antihisztaminok: a viszketés enyhítésére.

A kezelés legfontosabb része az érintett bőrfelület megtisztítása és a kontaktus megszüntetése a tüneteket kiváltó anyaggal, hatással. Szükség esetén bőrápoló krémek is használhatók.

Forrás: shuttertock.com

---

Megelőzés és életmódbeli tanácsok allergiás kontakt dermatitisz esetén

Az allergiás kontakt dermatitisz megelőzése elsősorban tudatosságot és következetes óvintézkedéseket igényel. Mivel a reakció csak ismételt expozíció után alakul ki, fontos, hogy már az első panaszok jelentkezésekor próbálja meg beazonosítani a lehetséges kiváltó anyagokat. Vezessen naplót arról, milyen új kozmetikumokat, háztartási szereket vagy munkahelyi anyagokat használt az utóbbi napokban.

Különösen hasznos lehet az ún. INCI-lista (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients) megismerése: ez a kozmetikumok hátoldalán található összetevőlista, amely segít kiszűrni a potenciális allergéneket. Ha például Ön izotiazolinonra érzékeny, akkor kerülje azokat a termékeket, amelyekben „methylisothiazolinone” vagy „methylchloroisothiazolinone” szerepel.

Mindennapi teendők során használjon védőkesztyűt – lehetőleg nitrilből készültet, mivel a latex is allergizálhat. A bőrbarrier erősítése érdekében fontos a rendszeres hidratálás: válasszon illatanyag-mentes, hipoallergén hidratáló krémet, amely ceramidokat vagy urea-t is tartalmaz. Ezek az összetevők segítenek a bőr természetes védelmi vonalának helyreállításában.

A stressz és az alváshiány ronthatják a bőr állapotát, ezért a kiegyensúlyozott életmód, a megfelelő pihenés és a bőrgyógyászati kontroll legalább olyan fontos, mint a tünetek közvetlen kezelése. Ha gyakran kiújul a bőrtünet, javasolt immunológus vagy allergológus felkeresése is, aki kiegészítő vizsgálatokkal (pl. kiterjesztett epikután teszt, egyéb allergiapanel) segítheti a pontos kiváltó ok megtalálását. A bőrünk nemcsak védelmet, hanem üzenetet is közvetít: érdemes hallgatni rá.

Gyakori kérdések az allergiás kontakt dermatitiszről

Ha a kontakt bőrgyulladás allergiás eredete a bőrpróbákkal nem igazolható, akkor a tüneteket nagy valószínűséggel irritatív kontakt bőrgyulladás okozza. Az irritatív kontakt bőrgyulladás kivizsgálásnál az orvos segítségére lehet a pontos kórelőzmény ismerete, azaz hogy a beteg milyen területen, mennyi ideig és mivel érintkezett.

Hogyan különböztethető meg az allergiás kontakt dermatitisz az irritatív kontakt dermatitistől?

Az irritatív kontakt dermatitisz azonnali bőrirritációval jár, amely bármely embernél kialakulhat, ha a bőre erős vegyi anyagokkal érintkezik. Az allergiás kontakt dermatitisz viszont egy immunválaszt igénylő allergiás reakció, amely késleltetve jelentkezik. Fontos, hogy környezetünkben minél kevesebb vegyi anyagot használjunk mosás, mosogatás, takarítás közben. Kiemelkedően fontos ez kisgyermekek esetében.

Van-e olyan allergén, amelyet különösen fontos elkerülni a mindennapi életben?

Igen, a leggyakoribbak az izotiazolinonok és (met)akrilátok, amelyeket sok kozmetikum, tisztítószer és műkörömtermék tartalmaz. Az érzékeny egyéneknek érdemes gondosan ellenőrizniük a termékek összetevőit.

Véglegesen megszüntethető az allergiás kontakt dermatitisz?

Mivel az immunrendszer memóriája hosszú távon fennmarad, az allergia általában nem szűnik meg teljesen. Az allergén kerülése azonban teljesen tünetmentessé teheti a beteget.

Használhatok illóolajokat, ha allergiás vagyok a parfümök egyes összetevőire?

Nem feltétlenül. Az illóolajok sok természetes allergént tartalmaznak, amelyek oxidáció során még erősebb allergizáló hatásúvá válhatnak. Fontos, hogy bőrpróbát végezzen, mielőtt új illóolajat használ.

Milyen foglalkozások esetén nagyobb az allergiás kontakt dermatitisz kockázata?

Bizonyos szakmák, például fodrászok, egészségügyi dolgozók (latex allergia is gyakoribb), építőipari munkások és manikűrösök nagyobb veszélynek vannak kitéve az ismételt allergén expozíció miatt.

Járhat-e az atlétaláb allergiás kontakt dermatitisszel?

Igen, az atlétaláb (gombás bőrkiütés) néha allergiás kontakt dermatitisszel is társulhat, de fontos pontosítani a mechanizmust. A gombafertőzés során a szervezet immunválasza bizonyos gombaantigénekre túlérzékenységi reakciót válthat ki, ami a bőr más területein is gyulladást, kipirosodást, hólyagocskákat okozhat. Ez a jelenség a diszgidrotikus ekcéma vagy id-reakció néven ismert, amely egyfajta allergiás kontakt dermatitishez hasonló tüneteket eredményezhet, bár maga nem valódi allergénnel való érintkezés következménye.

Felhasznált források:

• Medscape: Allergic Contact Dermatitis: New Culprits
• Wiley Online Library: Contact Dermatitis Journal​
• PubMed: Recent Trends in Contact Allergens​