Sokan szenvednek hámló, irritált, sebesülésre hajlamos bőr miatt. A hámló bőr kialakulhat életmódunk vagy egyéb betegségek következtében. Mit tehetünk a megelőzéséért, kezeléséért?
A hámlás a bőr legfelső rétegének kisebb-nagyobb darabokban történő leválása. Önmagában általában nem jelent problémát, a legtöbb esetben valamilyen más betegséget, tünetegyüttest kísér vagy azok után jelentkezik.
A bőr hámlása bizonyos szempontból teljesen normális folyamat, mely tulajdonképpen a bőr sejtjeinek a cserélődését jelenti. A bőr több rétegből áll, legfelső rétege, az epidermisz (felhám) pedig maga is többrétegű. A környezettel érintkező, legfelső rétege elhalt, elszarusodott hámsejtekből áll. Ezek, a bőr legfelső rétegét alkotó sejtek időről időre, nagyjából 14 napos ciklusokban leválnak, alattuk pedig folyamatosan újak képződnek.
Ezt a folyamatot legtöbbször észre sem vesszük, hiszen nem „egyszerre” történik, hanem tulajdonképpen állandóan. A felső, elhalt rétegtől való megszabadulást kisebb-nagyobb mértékben lehet gyorsítani, például mechanikai vagy kémiai hámlasztással, bőrradírokkal, bőrmegújító kozmetikai kezelésekkel. Bár ennek a folyamatnak a mechanizmusa rendkívül hasonló a hámláshoz, a magyar nyelvben a hámlás kifejezést inkább a kóros „bőrcserélődés” esetén használják.
Száraz, hámló bőrt a napégésen túl rengeteg külső és belső tényező előidézhet. A leggyakoribbak a különféle gombás eredetű bőrfertőzések: makacs hámlás, bőrszárazság, ezzel párhuzamosan bőrviszketés, kipirosodás jellemezheti.
Forrás: shuttertock.com
A normálistól eltérő mértékű, intenzitású, patologikus hámlás számtalan probléma kísérő tünete lehet. Ezek a betegségek lehetnek genetikai eltérések, krónikus problémák és akut betegségek egyaránt. A hámlás oka lehet a bőr közvetlen sérülése, gyulladása, de az egész testet érintő (szisztémás) gyulladás vagy rendellenesség is.
A hámlás esetenként a bőr gyógyulásának egyik jele, ilyenkor a szervezet tulajdonképpen a sérült, elhalt hámsejtektől szabadul meg. Nagyon gyakori például a napégés utáni hámlás: ilyenkor a bőr felső rétege nagyobb felületen, egyben válik le. Hasonló tünetekkel jár a pelenkakiütés is.
A hámlás rendkívül gyakori, életkortól, nemtől és egészségi állapottól függetlenül bárkit érinthet. Szinte mindenki találkozik vele élete során legalább egyszer, ám a legtöbbször ez múló probléma.
Bár úgy gondolhatjuk, hogy a hámlás nyáron a leggyakoribb (hiszen ilyenkor a legjellemzőbb a napégés), ez nem igaz, hiszen a hámlás hátterében rengeteg különböző, évszakhoz nem köthető betegség állhat.
Ekcéma: milyen típusai és kezelési lehetőségei vannak? Olvasson tovább!
A normálistól eltérő mértékű, intenzitású, patologikus hámlás számtalan probléma kísérő tünete lehet. Ezek a betegségek lehetnek genetikai eltérések, krónikus problémák és akut betegségek egyaránt. A hámlás oka lehet a bőr közvetlen sérülése, gyulladása, de az egész testet érintő (szisztémás) gyulladás vagy rendellenesség is.
A hámlás esetenként a bőr gyógyulásának egyik jele, ilyenkor a szervezet tulajdonképpen a sérült, elhalt hámsejtektől szabadul meg. Nagyon gyakori például a napégés utáni hámlás: ilyenkor a bőr felső rétege nagyobb felületen, egyben válik le.
Krónikus táplálékallergia is megnyilvánulhat a bőr nagyfokú szárazságában, korpázó jellegű hámlásában, pirosasságában. Ugyanígy, hámlást okozhatnak a széles körben elterjedt, különféle tusfürdők, szappanok, egyéb kozmetikai cikkek használata.
Forrás: shuttertock.com
A hámlás tünetei még a laikusok számára is jól ismertek és egyértelműek: a bőr legfelső rétege nagyobb darabokban leválik, esetleg le is húzható. A hámlást kísérheti:
A hámlás nemtől, életkortól és egészségi állapottól függetlenül bárkinél jelentkezhet. Gyakoribb lehet a hámlás azoknál:
A legtöbbször jól meghatározható oka van a hámlásnak, nagyon gyakori probléma napégés után. Ez általában nem igényel orvosi vizsgálatot vagy kezelést (kivéve természetesen a nagyon nagy területen jelentkező, más tünetekkel is együtt járó eseteket).
Ha azonban úgy hámlik a bőrünk, hogy a jelenség nem vezethető vissza napégésre, esetleg heteken, hónapokon át elhúzódik, vagy más tüneteket is tapasztalunk magunkon, mindenképpen szükség lehet egy alapos kivizsgálásra!
Számos belgyógyászati eredetű kórkép járhat a bőr viszketésével, hámlásával: a cukorbetegség egyik első jele lehet a viszkető, hámló, sérülékenyebb és nehezen gyógyuló bőr.
Forrás: shuttertock.com
Szerencsére, ritkán fordul elő, hogy a hámlás (illetve az azt kiváltó probléma) életveszélyes, azonnali orvosi beavatkozást igénylő komplikációkkal járjon. Súlyos esetekben, amikor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, a hámlás mellett egyéb tünetek is jelentkeznek, például:
Természetesen, ha valamilyen trauma (égés, forrázás stb.) vagy mérgezés okozza a hámlást – és mellette persze más tüneteket is –, rendkívül fontos az érintett sürgős, szakszerű ellátása.
Mivel a hámlás sokféle alapbetegségre vezethető vissza, a hámlás nagyon változatos módon jelentkezhet. Van, hogy csak egy kisebb terület érintett, máskor az egész testen megfigyelhető a hámlás. A legtöbb esetben (napégésnél, kisebb égési sérülésnél) a hámlás a bőr sérülését követő második, harmadik napon kezdődik, és maximum 7 napon belül le is zajlik.
A bőr sérülését okozhatják a helytelenül alkalmazott külsőleges, szteroid tartalmú kenőcsök, krémek használata. Érdemes tudni, hogy a szteroidok egyik mellékhatása, hogy a bőrt vékonyítják, integritását bonthatják, gyógyulási hajlamát jelentős mértékben csökkenthetik.
Forrás: shuttertock.com
A hámlást sok különböző betegség, állapot okozhatja, így sajnos nem lehet olyan szabályokat kiemelni, melyek betartásával minden esetben megelőzhetjük a hámlást. A napégés ellen a legjobb megelőzési módszer a fényvédő krémek használata és a napon töltött idő korlátozása. Az egészséges, kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend és a sok folyadék nemcsak bizonyos hiánybetegségek megelőzésében játszik nagy szerepet, de abban is támogathatja a szervezetet, hogy egy esetleges, hámlással járó betegség esetén gyorsabban felgyógyuljon. Ismert dermatitisz vagy kontaktallergia esetén csökkentheti a hámlással járó epizódok kockázatát az allergének kerülése, a hipoallergén mosószerekre és kozmetikumokra való áttérés.
A hámlással összefüggő komplikációk két nagyobb csoportba oszthatók: egyrészt, a hámlás hátterében meghúzódó alapbetegséggel összefüggő szövődményekre – ezek azonban nem magának a hámlásnak a szövődményei. Másrészt a bőr közvetlen sérülésével összefüggő szövődményekre, például a felülfertőződések megnövekedett rizikójára.
A hámlás a legtöbb eseteben nem, vagy csak tünetei kezelést igényel, ez például bőrnyugtató, hidratáló krémek használatát jelenti.
Mivel azonban sokféle – időnként igen súlyos – betegség okozhatja, rendkívül fontos, hogy a hámlás hátterében meghúzódó okot megtalálják, és ezt az alapproblémát kezeljék. Ez betegségtől függően jelenthet szájon át szedhető gyógyszereket, életmódváltást, helyi kezelést (pl. szteroidos krémekkel). Más esetekben segíthet a kóros, gyakori hámlás elleni küzdelemben a használt kozmetikumok, tisztítószerek cseréje.
A hámló bőr gyógyulásának otthoni, házi módszerekkel történő támogatása elsősorban természetesen attól függ, hogy milyen probléma áll a hámlás hátterében. Krónikus bőrbetegségek, autoimmun betegségek esetén a házi módszerek kevésbé hatékonyak, hiszen ezek csupán a kellemetlen tünetek enyhítését célozzák. Azt sem árt észben tartani, hogy – éppen amiatt, hogy a hámlás kiváltó oka sokféle lehet – a házi módszerek egy része bizonyos esetekben többet árt, mint amennyit használ.
Például, ha bőrszárazsággal együtt járó dermatitisz okozza a hámlást, akkor a gazdagabb, zsírosabb hidratáló krémek alkalmazása jótékony hatású, ugyanakkor ezeket nem ajánlott napégés után használni.
Kisebb égési sérülések, napégés okozta hámlás esetén érdemes megpróbálkozni az alábbi módszerekkel:
A bőr hámlása lehet teljesen ártalmatlan – például napégés, kiszáradás vagy hideg idő miatt – de ha a hámlás tartós, viszketéssel, gyulladással, bőrpírral vagy sebekkel jár, akkor már kórosnak tekinthető, és valamilyen bőrbetegség, fertőzés vagy gyulladásos állapot jele lehet.
Enyhíthetjük a napégés, kisebb égési sérülések okozta hámlás kellemetlen tüneteit a bőr hűtésével (pl. langyos vizes zuhannyal vagy hideg vizes borogatással), sok folyadék fogyasztásával és speciáis ápoló krémek használatával.
Jó néhány olyan fertőző betegség van, a bakteriális eredetű toxikus sokk szindrómától a gombás fertőzésekig, melyek a bőr hámlásával járnak együtt. Meglepő módon, gyermekeknél még a Covid-19 egyik ritka tünete is lehet a hámlás. Bizonyos, bőrkiütésekkel járó betegségeknél pedig a hámlás fertőzésből való felgyógyulás után jelentkező jelenség. Önmagában azonban a hámlás megléte vagy éppen hiánya nem diagnosztikai erejű, vagyis csupán a bőr hámlása alapján nem lehet feltételezni egy fertőző betegséget, ahhoz általában más tünetek jelenléte is szükséges.
A hámlás egyik leggyakoribb oka, hogy valahol - uszodában, edzőteremben - lábgombát szereztünk be. Nagyon gyakori, hogy a bőr kiszáradásán, lepergésén kívül nincsen más tünet, például viszketés, így sokan nem is gyanakszanak arra, hogy gombás fertőzésük van. Pedig az ilyesmi ellen gyorsan tenni kell, mivel átterjedhet a körmökre is, és a két terület folyamatosan oda-visszafertőzheti egymást. A lábizzadás és a nedves környezet ideális a baktériumoknak, amelyek ha megtelepszenek a lábunkon, hámlást okozhatnak. Bármilyen edzésforma, amelyet mezítláb végzünk egy közös helyiségben, magában hordozza ennek a bakteriális fertőzésnek a veszélyét.
Ez elsősorban attól függ, hogy mi váltotta ki a hámlást, milyen probléma áll a háttérben. Krónikus betegségek, autoimmun problémák okozta hámlás esetén gyakran sajnos csak ideiglenes javulásra számíthatunk. A napégés okozta hámlás általában 5-7 nap alatt múlik el.
A B3-vitamin (niacin) súlyos hiánya időnként egy pellagra nevű betegséget is okozhat, melynek egyik tünete a bőr hámlása. A pellagra a fejlett országokban, egyébként egészséges és kiegyensúlyozottan táplálkozó egyéneknél rendkívül ritka. B3-vitaminban gazdag ételek többek között a földimogyoró, a napraforgómag, a mandula, a tonhal, a lazac, a csirke- és pulykahús, valamint az élesztő.
Az A-vitamin túladagolása szintén járhat együtt a bőr hámlásával. Az A-vitamin zsírban oldódik, vagyis a szervezetünkben elraktározódik. Az A-vitamin okozta toxikus hatás szerencsére ritka, és azokat fenyegeti, akik a javasoltnál nagyobb mennyiségben szednek A-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítőket. Bár bizonyos, sarkvidéki állatok (pl. rozmár, jegesmedve, jávorszarvas) májának fogyasztása is súlyos A-vitamin túladagolást okozhat, ez hazánkban kevésbé fenyegető probléma. Szintén nem kell attól tartani, hogy a túlságosan sok sárgarépa fogyasztása miatt alakul ki valakinél az A-vitamin-túladagolás, a sárgarépában ugyanis csak az A-vitamin elővitaminját, a béta-karotint találjuk meg.
A test bármely részén előfordulhat, de gyakori helyek: fejbőr, arc, orr környéke, könyök, térd, lábfej, tenyér, illetve bőrhajlatok. Az elhelyezkedés sokat segít az ok meghatározásában.
Első lépésben a bőrgyógyász megtekinti a bőr állapotát, szükség szerint kaparékot vesz gombás vagy bakteriális vizsgálatra. Egyes esetekben vérvizsgálat, allergiateszt vagy biopszia is szükséges lehet a pontos diagnózis felállításához.
A test bármely részén előfordulhat, de gyakori helyek: fejbőr, arc, orr környéke, könyök, térd, lábfej, tenyér, illetve bőrhajlatok. Az elhelyezkedés sokat segít az ok meghatározásában.
Első lépésben a bőrgyógyász megtekinti a bőr állapotát, szükség szerint kaparékot vesz gombás vagy bakteriális vizsgálatra. Egyes esetekben vérvizsgálat, allergiateszt vagy biopszia is szükséges lehet a pontos diagnózis felállításához.
Ha enyhe, körülírt hámlásról van szó, például kiszáradás miatt, akkor hidratáló, illatmentes krémek használata indokolt. Ha azonban a hámlás visszatérő, gyulladt, viszket vagy terjed, akkor ne öngyógyítson, hanem forduljon bőrgyógyászhoz. Bizonyos krémek – például szteroidok vagy gombaellenes szerek – csak orvosi javallatra alkalmazhatók.
A fejbőr hámlása lehet egyszerű korpa (száraz vagy zsíros típus), de ha erős viszketéssel, gyulladással, sebesedéssel jár, akkor seborrhoeás dermatitisz vagy akár pikkelysömör is állhat a háttérben. Ha a samponos kezelés nem hoz javulást 2–3 héten belül, mindenképp javasolt szakvizsgálat.
Igen, ha gombás vagy bakteriális fertőzés okozza, például tinea corporis (gyűrűs gomba), akkor a fertőzés emberről emberre, vagy tárgyak révén is terjedhet. Más eredetű hámlások – például pikkelysömör vagy ekcéma – nem fertőzők, de sokszor félreértelmezik őket.
Általában igen, de ez attól függ, hogy mi váltja ki a hámlást, és milyen mélyen sérül a bőr. Felületes hámlás után a bőr gyorsan regenerálódik. Krónikus gyulladások vagy hegképződéssel járó állapotok esetén azonban a bőr hosszabb távon is elszíneződhet, megvastagodhat vagy érzékeny maradhat.
Igen, a periorális dermatitisz okozhat hámlást, mivel a bőr gyulladása és irritációja következtében a felső hámréteg megújulása felgyorsulhat. A kiütések környezetében a bőr gyakran száraz, húzódó érzésű, és finom, apró lemezekben hámlik. Ez a hámlás különösen az ajkak környékén, az orr alatt vagy a szemek körül észlelhető, ahol a bőr érzékenyebb.
Felhasznált irodalom:
Viszket, hámlik, kipirosodik, és nem múlik el? A pikkelysömör, más néven psoriasis, egy makacs, gyulladásos bőrbetegség, ami nemcsak fizikai, de lelki terhet is jelent az érintettek számára.
A pikkelysömör nem fertőző, viszont öröklődhet: a genetikai hajlam és bizonyos környezeti tényezők együttesen váltják ki. Leggyakrabban fiatal felnőtteknél vagy középkorúaknál jelenik meg, de bármely életkorban kialakulhat.
Sokan szenvednek hámló, irritált, sebesülésre hajlamos bőr miatt. A hámló bőr kialakulhat életmódunk vagy egyéb betegségek következtében. Mit tehetünk a megelőzéséért, kezeléséért?