Viszketés

A viszketés egyaránt lehet tünete ártalmatlan állapotoknak, vagy rendszerszintű betegségeknek.

A bőrviszketés (pruritus) egy kellemetlen érzés a bőr felszínén, amely ösztönösen vakarásra késztet. A viszketés lehet átmeneti vagy krónikus, lokális (csak egy bizonyos területet érint) vagy generalizált (az egész testet érintő). Ez a tünet számos különböző betegséghez és állapothoz kapcsolódhat, az okok általában a bőr, az idegrendszer, a belső szervek vagy az immunrendszer működésében keresendők. Előfordul, hogy bőrpírral és bőrhámlással is társul.

Mi okozza a bőrviszketést?

A bőrviszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése miatt alakul ki, amelyek különböző ingerekre válaszolnak, például gyulladásos folyamatokra, bőrkárosodásra, allergiás reakciókra vagy akár pszichológiai tényezőkre. A viszketés egyaránt lehet tünete ártalmatlan állapotoknak, mint például a száraz bőr, vagy súlyosabb, rendszerszintű betegségeknek.

A viszketés lehetséges okai

A bőrviszketés hátterében számos különféle ok húzódhat meg, amelyek az alábbi főbb kategóriákba sorolhatók.

Bőrproblémák és gyulladásos betegségek

A viszketés leggyakrabban bőrproblémák vagy gyulladásos bőrbetegségek miatt alakul ki. Ezek közé tartoznak:

• Száraz bőr (xerosis): a bőr nedvességtartalmának csökkenése gyakran okoz viszketést, különösen idős korban vagy télen, amikor a levegő szárazabb.
• Ekcéma (atopiás dermatitisz): ez egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, amely viszketéssel, vörös foltokkal és hámlással jár. Az ekcéma gyakran allergiás reakció következménye.
• Kontakt dermatitisz: allergiás reakció vagy irritáció bizonyos vegyi anyagokra vagy allergénekre (pl. nikkel, mosószerek, latex) viszketést, bőrpírt és hólyagokat okozhat.
• Pikkelysömör (psoriasis): ez egy krónikus autoimmun betegség, amely megvastagodott, pikkelyes bőrelváltozásokkal jár, amelyek súlyos viszketést okozhatnak.

Allergiás reakciók

Az allergiák gyakran okoznak bőrviszketést. Ezek közé tartozik:

• Csalánkiütés (urticaria): az allergiás reakciók, például ételallergiák, gyógyszerek vagy rovarcsípések kiválthatják a csalánkiütést, amely viszkető, kiemelkedő, vörös duzzanatok formájában jelenik meg.
• Gyógyszerallergiák: bizonyos gyógyszerek, például antibiotikumok vagy fájdalomcsillapítók bőrviszketést és kiütéseket okozhatnak.
• Napallergia/Napmérgezés: olyan túlérzékenységi reakció, amelyben a bőr az UV-sugárzás hatására gyulladásos tünetekkel (pl. viszkető, vörös kiütésekkel, hólyagocskákkal) reagál. A tünetek jellemzően a napfénynek kitett területeken, például a karokon, dekoltázson vagy arcon jelennek meg, rendszerint néhány órával vagy nappal a napozást követően.

A bőrviszketés lehet gyógyszer mellékhatás is. Ilyen esetben ki kell vizsgálni, hogy pontosan mi okozza a panaszokat és a továbbiakban azt az adott összetevőt kerülni kell.

Forrás: shuttertock.com

---

Fertőzések

A bőrviszketés gyakran valamilyen fertőzés következménye is lehet, például:

• Gombás fertőzések (pl. bőrgomba, lábgomba vagy candida): a gombás fertőzések viszkető, vörös foltokat okozhatnak, amelyek gyakran nedvedzenek vagy hámlanak.
• Bakteriális bőrfertőzések: a baktériumok, mint például a Staphylococcus, Neisseria Gonorrea, Chlamydia, viszkető bőrkiütéseket és gyulladást okozhatnak.
• Virális fertőzések: A bárányhimlőt a Varicella Zoster vírus okozza. A fertőzés során a bőrön kiütések jelennek meg: először piros foltok, majd hólyagok, végül pörkök. Ezek a hólyagos elváltozások erősen viszketnek, különösen a gyógyulási (pörkképződési) fázisban. A genitális herpesz (herpes simplex vírus 2 vagy ritkábban HSV-1) gyakran okoz viszketést a nemi szervek területén. A fertőzés kezdetén a bőrön vagy nyálkahártyán apró hólyagocskák jelennek meg, melyek kipattogva fájdalmas sebeket hagyhatnak, és a környező bőr gyakran viszket, ég vagy bizsereg.
• Parazitás fertőzések: az olyan paraziták, mint a rüh (scabies) vagy a tetvek (pl. ruhatetű), intenzív viszketést okoznak, amely gyakran éjszaka fokozódik.

Szisztémás betegségek

Egyes szisztémás betegségek is kiválthatnak viszketést – még akkor is, ha a bőrön nem látható semmilyen kiütés vagy elváltozás.

• Májelégtelenség: a májbetegségek, például a cirrózis vagy a hepatitis, epepangást okozhatnak, ami viszketést eredményez. Az epesavak felhalmozódása a bőrben súlyos viszketést vált ki.
• Vesebetegség: krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél az anyagcsere-végtermékek felhalmozódása miatt alakul ki viszketés, különösen a dialízis alatt állóknál.
• Cukorbetegség: a magas vércukorszint károsíthatja az idegeket és a bőrt, amely viszketéssel, bőrgyulladással és fertőzéssel járhat.
• Pajzsmirigybetegségek: a pajzsmirigy alulműködése, illetve a pajzsmirigy túlműködése is okozhat viszketést (különösen hypothyreosis esetén, amikor a bőr száraz és vastagabbá válik).

Neurológiai okok

A bőrviszketés neurológiai problémák miatt is kialakulhat, ha az idegrendszer érintett:

• Perifériás neuropátia: az idegek károsodása, amely gyakran cukorbetegség vagy alkoholizmus miatt alakul ki, bizsergést, zsibbadást és viszketést okozhat a végtagokban.
• Sclerosis multiplex: a központi idegrendszert érintő betegségek, például a sclerosis multiplex, szintén okozhatnak viszketést az idegek károsodása miatt.

Pszichogén okok

Bizonyos pszichológiai tényezők is kiválthatják a viszketést, különösen stresszes állapotokban:

• Stressz, szorongás: a stressz gyakran idézhet elő viszketést, különösen akkor, ha a szervezet – legyen szó az immunrendszerről vagy az idegrendszerről – érzékenyen reagál a tartós feszültségre.
• Pszichoszomatikus viszketés: egyes embereknél a viszketés pszichológiai eredetű, és nincs egyértelmű fizikai ok a tünetek mögött.

Terhesség

A terhesség alatt is jelentkezhet viszketés, amely különböző okokra vezethető vissza:

• Terhességi cholestasis: ez az állapot az epesavak felhalmozódásával jár, amely súlyos viszketést okozhat, különösen a harmadik trimeszterben.
• Terhességi kiütések: néhány terhes nőnél viszkető kiütések alakulnak ki, például PUPPP (Pruritic Urticarial Papules and Plaques of Pregnancy).

Mikor kell orvoshoz fordulni viszketés esetén?

Bár a viszketés sok esetben ártalmatlan és gyorsan megszűnik, bizonyos esetekben orvosi kivizsgálás szükséges, különösen ha:

• A viszketés tartósan fennáll, vagy folyamatosan súlyosbodik.
• Látható bőrkiütések, hólyagok vagy sebek jelennek meg.
• A viszketéshez más szisztémás tünetek is társulnak, mint például láz, fogyás vagy sárgaság.
• A viszketés különösen éjszaka zavaró és intenzív.
• A szem, szemhéj viszketése kötőhártya-gyulladás jele is lehet

A viszketés okának felderítéséhez az orvos a következő lépéseket teheti:

1. 1 Anamnézis felvétele: az orvos kikérdezi a beteget a tünetekről, azok időtartamáról, súlyosságáról és egyéb társuló tünetekről.
2. 2 Fizikális vizsgálat: az orvos megvizsgálja a bőrt, hogy észrevegye a látható elváltozásokat, bőrkiütéseket, hólyagokat vagy hámlást.
3. 3 Laboratóriumi vizsgálatok: a vérvizsgálatok segíthetnek kizárni az olyan szisztémás betegségeket, mint a májbetegségek, vesebetegségek vagy pajzsmirigy-problémák.
4. 4 Allergiatesztek: ha allergiás eredetű viszketésre gyanakszik az orvos, bőrpróbákat vagy vérvizsgálatokat végezhet az allergének azonosítására.
5. 5 Bőrminta vizsgálata: bizonyos esetekben, például fertőzés gyanúja esetén, az orvos bőrmintát vesz, hogy megvizsgálja a kórokozókat.

Összegezve

A bőrviszketés hátterében sokféle ok állhat – gyakran bőrbetegségek, fertőzések, allergiás reakciók, de előfordulhat, hogy szisztémás betegségek, idegrendszeri zavarok vagy pszichés tényezők váltják ki. A viszketés lehet teljesen ártalmatlan, de akár egy komolyabb egészségügyi probléma korai jele is. Ha a panasz tartósan fennáll, esetleg más általános tünetek is kísérik, mindenképp érdemes orvoshoz fordulni a pontos diagnózis és megfelelő kezelés érdekében.

Gyakori kérdések a viszketésről

A bőrviszketés az egyik leggyakoribb panasz. Ha az otthoni praktikák nem válnak be, a rendszeres hidratálás nem hoz látványos javulást, további kísérletezés helyett forduljunk szakemberhez.

Forrás: shutterstock.com

---

A bőrviszketés (pruritus) különböző betegségek és állapotok tünete lehet, és a betegek gyakran kérdezik az okokat, a kezelés lehetőségeit, és azt, hogy mikor szükséges orvoshoz fordulni. A viszketés kezelése mindig az alapbetegség vagy kiváltó tényező kezelésén alapul, amely lehet bőrbetegség, allergiás reakció, fertőzés, szisztémás betegség vagy neurológiai probléma. Ha a viszketés tartós vagy súlyos, mindig fontos orvosi kivizsgálásra jelentkezni.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és a hozzájuk tartozó hiteles orvosi válaszokat.

Mi okozhat bőrviszketést?

A bőrviszketést számos tényező okozhatja, beleértve a bőrbetegségeket (pl. ekcéma, pikkelysömör), allergiás reakciókat, fertőzéseket (gombás bőrkiütések vagy bakteriális vagy virális fertőzések pl. övsömör), szisztémás betegségeket (pl. máj- vagy vesebetegség), neurológiai problémákat (pl. perifériás neuropátia), valamint pszichológiai tényezőket (pl. stressz, szorongás). A viszketés okának felderítése alapvető fontosságú a hatékony kezelés érdekében.

Mikor kell orvoshoz fordulni viszketés miatt?

Orvosi kivizsgálásra van szükség, ha:

• A viszketés tartósan fennáll (több mint néhány hétig).
• Látható bőrkiütések vagy hólyagok jelentkeznek.
• A viszketés éjszaka zavarja az alvást, vagy fájdalom, duzzanat, vérzés kíséri.
• Szisztémás tünetek jelentkeznek, mint például láz, fogyás, sárgaság vagy nyirokcsomó-duzzanat.
• Ha a viszketés valamilyen új gyógyszer szedése után jelentkezik, ez gyógyszerallergiára utalhat.

Milyen betegségekre utalhat a viszketés?

A bőrviszketés különböző betegségek tünete lehet. Ezek közé tartoznak a bőrbetegségek (pl. ekcéma, pikkelysömör), fertőzések (pl. gombás fertőzések, rüh), szisztémás betegségek, mint például:

• Májbetegségek: az epesavak felhalmozódása viszketést okozhat.
• Vesebetegségek: a krónikus veseelégtelenség gyakori tünete a viszketés.
• Cukorbetegség: a magas vércukorszint a bőr kiszáradásához és viszketéshez vezethet.
• Pajzsmirigybetegségek: különösen hypothyreosis esetén fordulhat elő viszketés a száraz bőr miatt.
• Vérképzőszervi betegségek: pl. Hodgkin-limfóma esetén is jelentkezhet viszketés.

Milyen vizsgálatokra van szükség a bőrviszketés kivizsgálásához?

A bőrviszketés okának felderítéséhez az orvos először kórelőzményt vesz fel, és fizikális vizsgálatot végez. Ha szükséges, további vizsgálatokat is elrendelhet:

• Vérvizsgálatok a máj-, vese- és pajzsmirigyfunkciók ellenőrzésére, illetve allergiák vagy fertőzések kimutatására.
• Bőrbiopszia: ha a viszketést bőrbetegség vagy gyulladás okozza, bőrmintát vehetnek szövettani vizsgálat céljából.
• Allergiatesztek: kontakt dermatitisz vagy egyéb allergiák gyanúja esetén allergiatesztek (pl. bőrpróba) végezhetők.
• Ultrahang vagy képalkotó vizsgálatok a belső szervek (pl. máj, vesék) állapotának felmérésére.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a bőrviszketésre?

A bőrviszketés kezelése az alapbetegségtől függ. A kezelés lehet:

• Hidratáló krémek és szteroid kenőcsök a száraz vagy gyulladt bőr kezelésére.
• Antihisztaminok allergiás reakciók esetén, amelyek enyhítik a viszketést.
• Gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. kortikoszteroidok) súlyos gyulladás esetén.
• Antibiotikumok vagy gombaellenes szerek fertőzések esetén.
• Fényterápia (UV-kezelés) krónikus bőrbetegségek esetén, mint például pikkelysömör. A kezelés megkezdése előtt mindig fontos orvoshoz fordulni a pontos diagnózis felállítása érdekében.

Mi okozhat viszketést bőrelváltozások nélkül?

Ha nincs látható bőrelváltozás, a viszketés szisztémás betegségre vagy idegi eredetű problémára utalhat. Ilyen esetekben gyakori okok:

• Májbetegségek (pl. májcirrózis).
• Vesebetegségek (pl. krónikus veseelégtelenség).
• Pajzsmirigybetegségek.
• Neurológiai okok (pl. perifériás neuropátia, sclerosis multiplex). Ezekben az esetekben laboratóriumi vizsgálatokkal lehet az alapbetegséget azonosítani.

Milyen életmódbeli változtatások segíthetnek enyhíteni a viszketést?

A viszketés enyhítésében nemcsak a gyógyszerek, hanem bizonyos életmódbeli változtatások is sokat segíthetnek. Íme néhány egyszerű, de hatékony tipp:

• Kerülje a forró vizet: a forró fürdők és zuhanyzások kiszáríthatják a bőrt, ami fokozhatja a viszketést. Inkább langyos vízzel tisztálkodjon.
• Használjon hidratáló krémet: a bőr megfelelő nedvességtartalmának fenntartása különösen fontos száraz bőr esetén. Fürdés után azonnal érdemes bekenni a bőrt.
• Ügyeljen a bőr hűtésére és szellőzésére: viseljen laza szabású, természetes anyagból – például pamutból – készült ruhákat, és kerülje a túlzott izzadást.
• Kerülje az irritáló anyagokat: válasszon illatanyagmentes, színezék- és vegyszermentes mosószereket, kozmetikumokat, hogy ne terhelje tovább az érzékeny bőrt.
• Csökkentse a stresszt: a tartós stressz fokozhatja a viszketési ingert. Relaxációs technikák – mint a jóga, meditáció vagy légzőgyakorlatok – segíthetnek a tünetek enyhítésében.

Miért viszket a bőr néha éjszaka erősebben?

Az éjszakai viszketés gyakran a test természetes cirkadián ritmusával kapcsolatos, amely az éjszaka folyamán megváltoztatja a bőr hőmérsékletét és nedvességtartalmát, ami fokozhatja a viszketést. Emellett a viszketés éjszaka zavaróbb lehet, mert kevesebb a figyelemelterelő tényező, és az érzékelés felerősödhet. Bizonyos betegségek, mint a rüh, szintén éjszaka okoznak intenzívebb viszketést.

Milyen allergiás reakciók okozhatnak viszketést?

Az allergiás reakciók gyakran járnak viszketéssel. Ezek lehetnek:

• Kontakt dermatitisz: vegyszerekkel, fémekkel (pl. nikkel) vagy kozmetikumokkal való érintkezés okozhatja.
• Csalánkiütés (urticaria): allergiás reakciók ételre, gyógyszerekre vagy rovarcsípésekre.
• Gyógyszerallergiák: bizonyos gyógyszerek, például antibiotikumok és fájdalomcsillapítók, viszketést és kiütéseket okozhatnak. Az allergiás reakciók kezelése antihisztaminokkal, kortikoszteroidokkal vagy az allergén kerülésével történhet.

Mit tehetek, ha a viszketéstől nem tudok aludni?

• Használjon hűsítő krémet vagy borogatást: ezek azonnali enyhülést nyújthatnak.
• Alvás előtt hidratáljon: a bőr megfelelő hidratálása csökkentheti a szárazsággal járó viszketést.
• Antihisztaminok szedése: egyes antihisztaminok álmosító hatással is bírnak, így nemcsak a viszketést enyhítik, hanem segíthetnek az alvásban is.
• Kerülje a szintetikus anyagokból készült hálóruhát és ágyneműt, amelyek irritálhatják a bőrt. Pamutanyag használata javasolt.

Érezhetek-e viszketést, ha aranyerem van?

Igen, az aranyér egyik jellemző tünete a végbéltáji viszketés. A viszketéses tünetek elsősorban a külső aranyér esetén jelentkezik, de előfordulhat akkor is, ha a belső aranyér előreesik vagy váladékozik. A gyulladás súlyosbíthatja a viszketést, de akár enyhe aranyér is okozhat kellemetlen érzést, ha például váladékozik vagy irritálja a bőrt.

Járhat-e a lepkehimlő viszketéssel?

Igen, a lepkehimlő (ötödik betegség, erythema infectiosum) járhat viszketéssel, bár ez nem mindenkinél fordul elő, és mértéke is egyénenként változik. A kiütések, amelyek a betegség második szakaszában jelennek meg (általában az arcpírt követően), viszkethetnek, különösen gyerekeknél. A kiütések a törzsön, karokon, combokon jelennek meg, sokszor csipkeszerű, hálós mintázatot mutatnak – ezek a bőrelváltozások enyhén viszkethetnek vagy égető érzést is okozhatnak.

Hisztamin intoleranciának lehet tünete a viszketés?

Igen, a hisztamin intolerancia egyik jellemző tünete lehet a viszketés. A hisztamin felszabadulása a szervezetben irritálhatja a bőrt és a nyálkahártyákat, ami viszkető érzést válthat ki. A viszketés jelentkezhet önmagában, de gyakran társulhat más bőrtünetekkel, például csalánkiütéssel vagy piros foltokkal, illetve előfordulhat szájüregben, torokban, fülben is. Általában hisztaminban gazdag ételek vagy italok elfogyasztása után erősödhetnek ezek a tünetek.

Holter-vizsgálat okozhat viszketést?

Igen, a Holter-vizsgálat okozhat viszketést, de ez általában nem a szív működésével, hanem a készülék használatával kapcsolatos. A viszketés leggyakoribb oka a bőr és az elektródák érintkezése – az érzékeny bőrű embereknél az elektróda alatti ragasztó irritációt vagy enyhe allergiás reakciót válthat ki. Hosszabb viselés (24–72 óra) esetén a bőr beizzadhat, ami fokozhatja a kellemetlen érzést vagy kiütéseket okozhat. Ritkán előfordulhat apró bőrpír vagy hámlás is az elektróda helyén.

Hidegrázás és a viszketés mikor kapcsolódhat egymáshoz?

A hidegrázás és a viszketés többféle egészségügyi állapotban is együtt jelentkezhet. Gyakran előfordulnak fertőzések során, amikor a szervezet immunválasza lázzal, hidegrázással és bőrviszketéssel jár. Allergiás reakciók vagy gyógyszer mellékhatások is okozhatnak egyszerre hidegrázást és viszketést. Emellett bizonyos máj- vagy vesebetegségek is társulhatnak ezekhez a tünetekhez, mivel a méreganyagok felszaporodása viszketést okoz, míg a szervezet gyengesége hidegrázást válthat ki.

Keratosis pilaris okozhat viszketést?

A keratosis pilaris tipikusan nem jár jelentős viszketéssel, mivel alapvetően a szőrtüszők körüli hyperkeratosis okozza a tüneteket, amelyek elsősorban esztétikai problémát jelentenek. Enyhe viszketés előfordulhat, különösen, ha a bőr száraz vagy irritált, de a jelentős, tartós viszketés nem jellemző rá.

Rosacea okozhat viszketést?

Igen, a rosacea okozhat viszketést, bár ez nem mindenkinél jelentkezik. A rosaceás bőr gyakran érzékeny, száraz és irritált, ami viszketéssel, égő vagy szúró érzéssel is járhat. A viszketés különösen akkor fokozódhat, ha a bőr ki van téve kiváltó tényezőknek, például melegnek, hidegnek, alkoholnak vagy fűszeres ételeknek. Emellett a túl agresszív kozmetikumok, szappanok vagy bőrápolók is irritációt és viszketést válthatnak ki.

Járhat-e a periorális dermatitisz viszketéssel?

Igen, a periorális dermatitisz járhat viszketéssel, bár sok beteg inkább égő vagy feszülő érzést tapasztal az érintett bőrterületen. A viszketés általában enyhe vagy közepes mértékű, és gyakran a bőr szárazságával, gyulladásával függ össze. Az erős vakarás ronthatja a gyulladást, ezért ilyenkor célszerű kerülni az irritáló kozmetikumokat, valamint orvosi javaslatra gyulladáscsökkentő vagy antibiotikumos kezelést alkalmazni.

Járhat-e a pilonidális ciszta viszketéssel?

Igen, a pilonidális ciszta járhat viszketéssel, bár ez nem mindenkinél jelentkezik. A viszketés általában a bőr irritációjából, a szőrszálak körüli gyulladásból vagy a váladék okozta nedvességből adódik. Gyakran társulhat enyhe fájdalommal, bőrpírral vagy duzzanattal is, különösen ha a ciszta begyullad. Ha a váladék beszárad vagy a seb környéke nem tud megfelelően szellőzni, a bőr is kiszáradhat, ami tovább fokozza a viszketést.

Járhat-e az atlétaláb viszketéssel?

Igen, az atlétaláb (tinea pedis) gyakran viszketéssel jár. A fertőzést dermatophyta gombák okozzák, amelyek a bőr külső rétegeit támadják meg, elsősorban a lábujjak közötti területen. A gomba anyagcseréje és az immunválasz gyulladást vált ki, ami intenzív viszketést eredményezhet.

Járhat-e a prekancerózis viszketéssel?

Nem, a prekancerózis (rákmegelőző állapot) önmagában általában nem jár viszketéssel, mert ezek a sejtszintű elváltozások többnyire tünetmentesek, és sokszor csak szűrővizsgálat vagy biopszia során derülnek ki. Bizonyos bőrön jelentkező prekancerózisok, például az actinicus keratosis, időnként okozhatnak enyhe szárazságot, hámlást vagy ritkán viszketést, főként a bőr irritációja miatt.

Járhat-e a Gianotti-Crosti szindróma viszketéssel?

Igen, a Gianotti-Crosti szindróma gyakran jár viszketéssel, bár a viszketés mértéke általában enyhe vagy közepes. A kiütések, amelyek főként az arcon, karokon és lábakon jelentkeznek, a bőr gyulladásos reakciója miatt okoznak kellemetlen érzést. A viszketés előidézheti a vakarást, ami átmenetileg ronthatja a bőr állapotát, és ritkán felülfertőződéshez is vezethet.

Járhat-e a HPV-fertőzés viszketéssel?

Igen, a HPV-fertőzés járhat viszketéssel, főleg akkor, ha a fertőzés a bőrön vagy a nemi szervek környékén szemölcsöket (condylomákat) okoz. Ezek a növedékek irritálhatják a bőrt, és viszketést, égő érzést vagy kellemetlenséget válthatnak ki. A méhnyakot érintő, tünetmentes HPV-fertőzések azonban általában nem okoznak viszketést, és sokszor csak szűrővizsgálattal derülnek ki.

Járhat-e a vulvarák viszketéssel?

Igen, a vulvarák gyakran járhat viszketéssel, és ez az egyik legkorábbi, de nem specifikus tünete. A betegek sokszor hosszan tartó, makacs viszketést tapasztalnak a szeméremtájon, amely nem múlik el helyi kezelésekre vagy gombaellenes krémekre sem. A viszketést a daganat által okozott hámirritáció, gyulladás vagy a bőr elváltozásai váltják ki. Idővel a viszketéshez fájdalom, égő érzés, váladékozás vagy vérzés is társulhat, illetve sebes, hámló vagy megvastagodott területek is megjelenhetnek a vulván.

Járhat-e a keloid viszketéssel?

Igen, a keloid gyakran járhat viszketéssel. A keloid a túlzott kollagéntermelődés következtében kialakuló hegszövet, amely megnyújthatja és irritálhatja a környező bőrt, ez viszketést okozhat. A viszketés különösen gyakori a keloid növekedése vagy gyulladása során.

Járhat-e a szájzug-gyulladás viszketéssel?

Igen, a szájzug-gyulladás gyakran járhat viszketéssel. A gyulladt, berepedezett bőr irritált állapota okozza az égő vagy viszkető érzést a szájzugokban. Különösen gombás fertőzés (pl. Candida) esetén a viszketés kifejezett lehet, de bakteriális fertőzés vagy allergiás eredetű irritáció is kiválthatja. A viszketés gyakran fokozza a vakarás vagy nyalogatás kísértését, ami tovább ronthatja a gyulladást.

A vaginitis társulhat viszketéssel?

Igen, a vaginitis gyakran társul viszketéssel. A hüvely nyálkahártyájának gyulladása, amelyet bakteriális, gombás vagy trichomonas-fertőzés okozhat irritációt és égő, viszkető érzést vált ki. A viszketés mértéke a fertőzés típusától függően változhat: gombás vaginitisnél gyakran erősebb, míg bakteriális vaginosisnál enyhébb lehet. Emellett a viszketést gyakran kíséri hüvelyi folyás, kellemetlen szag vagy helyi duzzanat, amelyek szintén a gyulladás jelei.

Felhasznált források:

• Cleveland Clinic
• MedlinePlus: https://medlineplus.gov/ency/article/000292.htm
• OGYÉI betegtájékoztatók
• Mayo Clinic