Éjszakai fogcsikorgatás: gyakoribb az agresszív vagy hiperaktív embereknél
Sokszor a partner hívja fel a figyelmet az éjjeli fogcsattogtatásra.
A fogak csikorgatása és szorítása, leggyakrabban alvás közben jelentkezik, de stresszes helyzetekben ébren is előfordulhat.
Mit jelent a fogcsikorgatás?
A fogcsikorgatás, más néven bruxizmus, az a jelenség, amikor valaki öntudatlanul nagy erővel szorítja össze a fogait, mintha rágni szeretne. A fogak szorításán túl a két fogsor egymáson történő szoros mozgatása is jellemző. Ilyenkor a rágóizmok nagy erővel feszülnek meg, és az alsó, illetve felső fogsor egymáshoz dörzsölődik. Normál esetben a rágóizmok összehúzódása és a fogak összeérése tudatos folyamat, amelynek célja a rágás és a táplálék feldarabolása. Fogcsikorgatás esetén azonban ez öntudatlanul történik, és nem a rágás céljából.
A fogcsikorgatás többnyire éjszaka jelentkezik, ezért sokan észre sem veszik, hogy csikorgatják a fogaikat. Gyakran a partner jelzi a problémát, mivel hallja a fogcsikorgatást. Az alvás alatti fogcsikorgatás egy alvással összefüggő mozgászavarnak számít. Azok, akik alvás közben összeszorítják vagy csikorgatják a fogaikat, nagyobb valószínűséggel szenvednek más alvászavarokban is, például gyakran horkolnak, vagy légzési szünetek (alvási apnoe) is felléphetnek náluk.
Az enyhe fogcsikorgatás nem feltétlenül igényel kezelést. A tartósan fennálló állapot azonban akadályozhatja a pihentető alvást, ezért érdemes szakembert felkeresni, ha az alvásunk mennyiségére és minőségére negatív hatással van. Az alvás minőségének romlása mellett a fogcsikorgatás állkapocs-rendellenességekhez, fejfájáshoz, fogsérüléshez és egyéb problémákhoz is vezethet.
Ezek a fogcsikorgatás típusai
A fogcsikorgatás nappal és éjszaka is jelentkezhet, de gyakoribb az alvás közben fellépő forma.
- Nappali fogcsikorgatás (éber bruxizmus): Ez a típus napközben jelentkezik, főként stresszes vagy koncentrációt igénylő helyzetekben. A hátterében gyakran olyan érzelmek állnak, mint a szorongás, stressz, düh, frusztráció vagy feszültség. Emellett lehet egy megküzdési stratégia vagy a mély koncentráció közbeni szokás.
- Éjszakai fogcsikorgatás (alvás bruxizmus): Ez az egyik leggyakoribb alvászavar, amelyet horkolás és alvási apnoe is előidézhet. Az éjszakai fogcsikorgatás az alvás mély fázisaiban fordul elő. Fontos mielőbb szakorvoshoz fordulni, mert ha alvási apnoe okozza a problémát, az mindenképpen kezelésre szorul.
Mit okozhat a fogcsikorgatás?
A fogcsikorgatás a fogak kopásához és a rágóizmok túlzott igénybevételéhez vezethet. A tünetek egy része ezek miatt, míg más részük az alvászavarból fakad. A fogcsikorgatás jelei és tünetei a következők lehetnek:
- éjszakai fogcsikorgatás vagy fogak összeszorítása (ami akár olyan hangos is lehet, hogy felébreszti az alvó partnerét)
- lapított, törött, letört vagy laza fogak
- kopott fogzománc, ami miatt láthatóak a fog mélyebb rétegei is
- fokozott fogfájdalom vagy érzékenység
- fáradt vagy feszes állkapocsizmok, nem teljesen nyíló vagy záródó állkapocs
- állkapocs-, nyak- vagy arcfájdalom
- fülfájásnak tűnő fájdalom
- tompa fejfájás, amely a halántékban kezdődik
- az arc belső felének rágásából eredő sérülés
- alvászavarok
- fáradtság, kialvatlanság
- koncentrációs nehézségek
Ezek lehetnek a fogcsikorgatás okai
A fogcsikorgatás hátterében a fogak és az állkapocs hibás állása mellett gyakran áll a stressz, lelki megterhelés, szorongás, étkezési zavarok és álmatlanság. Az éjszakai fogcsikorgatás összefügghet az alvás közbeni ébredéssel és a rágási tevékenységgel.
A fogcsikorgatás gyakoribb a következő kockázati tényezők esetén:
- Stressz: fokozott szorongás, stressz, düh vagy frusztráció fogcsikorgatáshoz vezethet.
- Életkor: gyakori a kisgyermekeknél, de felnőttkorra általában elmúlik.
- Személyiségtípus: az agresszív, versengő vagy hiperaktív személyiségek nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
- Gyógyszerek és egyéb anyagok: bizonyos pszichiátriai gyógyszerek, például antidepresszánsok ritka mellékhatása lehet a fogcsikorgatás. Dohányzás, koffeintartalmú italok, alkohol vagy rekreációs drogok használata is növelheti a kockázatot.
- Családi előfordulás: az éjszakai fogcsikorgatás gyakran több családtagnál is előfordul. Ha egy közeli rokon érintett, nagyobb az esély, a kialakulásra.
- Egyéb rendellenességek: összefüggésbe hozható bizonyos mentális és orvosi rendellenességekkel, mint például Parkinson-kór, demencia, gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD), epilepszia, éjszakai rémálmok, alvással kapcsolatos rendellenességek (például alvási apnoe) és figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD).
Hogyan kezelhető a fogcsikorgatás?
A gyermekkori fogcsikorgatás, szorongatás általában nem igényel kezelést, legtöbb esetben az életkor előrehaladtával megszűnik a probléma.
Amennyiben a bruxizmust a fogak rendellenes érintkezése okozza, elsődleges fontosságú ennek kijavítása. A megfelelő állkapocshelyzet és fogérintkezés kialakítása fogászati kezelés, tömések igazítása, fogpótlások, fogszabályozás segítségével történik. A kezelés részét képezhetik izomlazító gyógyszerek és a fogakat védő sín alkalmazása is.
Mivel a legtöbb esetben komplex problémáról van szó, fizioterapeuta, gyógytornász bevonása is szükséges lehet. Ha lelki, pszichés problémáknak tulajdonítható a bruxizmus, akkor pszichológus közreműködésével elsajátítható meditációs, lazító gyakorlatok segíthetnek a fogcsikorgatás leküzdésében. Az éjszakai fogcsikorgatáshoz, szorításhoz gyakran társulnak különféle alvászavarok (például kóros horkolás). Ezek hatékony szakorvosi kezeléséhez a páciensek – háziorvosi beutalóval – igénybe vehetik a magyarországi alvásdiagnosztikai laboratóriumok segítségét.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
