Angolkór

Az angolkór vagy rachitis a fiatal, gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének összetett zavara, melyet elsősorban a D-vitamin hiánya okoz. Ritkább formája a kalcium- vagy foszforhiány okozta rachitis. A betegség felnőttkorban jelentkező formáját oszteomaláciának (csontlágyulásnak) nevezzük.

Az angolkór, csontlágyulás tünetei

Az angolkór (rachitis) jellemző tünete az, hogy a testsúly állandó terhelő hatása miatt a nem kellően mineralizálódó végtagcsontok meghajlanak. A D-vitamin hiánya maga után vonja a kalcium hiányát is, a fenti tünetek a csontok csökkent kalciumtartalma következtében alakulnak ki. Súlyos esetekben a vér csökkent kalciumszintje görcsrohamokat okozhat. Az angolkór könnyen megelőzhető gyermekkori betegség.

Az angolkór, csontlágyulás esetleges komplikációi

A kezeletlen betegség idővel törpenövéshez, a mellkas alakváltozásaihoz, pókhashoz, görbe lábakhoz, a medence deformálódásához vezet.

Az angolkór, csontlágyulás kiváltó okai

• Elégtelen D-vitamin képződés és bevitel.
• Táplálkozási, emésztési vagy felszívódási zavarok, a zsíranyagcsere zavarai fokozzák a betegség kialakulására való hajlamot.
• Egyes görcsoldó vagy epilepszia elleni szerek (fenobarbitál, fenitoin) csökkenthetik a szervezetben a D-vitamin termelést, az ilyen szereket szedő gyermekek fokozottabban veszélyeztetettek az angolkórral szemben.

Mit tehet Ön angolkór, csontlágyulás esetén

Az anya szempontjából a megelőzés fontos tényezője a terhesség utolsó 12 hetében és a szoptatás alatti D-vitamin szedés. Az első életévben a csecsemő vitaminigényét is fedezhetjük (akár az évszaktól függetlenül) mesterséges bevitellel. A D-vitamin adagolásának ma már leginkább elterjedt módja a szájon át, folyadék (olaj) formában történő bevitel.

Mit tehet az orvos angolkór, csontlágyulás esetén

Vérvétellel igazolja az (általában alacsony) kalcium- és foszforszintet, magas alkalikus foszfatáz szintet, előrehaladott esetben röntgenvizsgálat segítségével alátámasztja diagnózist.

Az angolkór, csontlágyulás megelőzése

• Anyatejes csecsemőtáplálás.
• Természetes napfényen való tartózkodás,
• testmozgás.
• D-vitamin-bevitel.

Az angolkór és a felnőttkori csontlágyulás kérdése túlmutat pusztán egy vitaminhiányos állapoton

Valójában egy olyan összetett anyagcsere-folyamat zavarával állunk szemben, amely a csontozat fejlődésének és stabilitásának egyik legfontosabb alappillérét érinti. A D-vitamin ugyanis nem csupán a kalcium és foszfor beépülésében játszik szerepet, hanem közvetlen hatással van az immunrendszer működésére, a hormonális szabályozásra és bizonyos daganatok kockázatának csökkentésére is.

Miért különösen veszélyes gyermekkorban?

A gyermek szervezete a növekedés időszakában hatalmas mennyiségű ásványi anyagot igényel a csontok, a fogak és az izmok egészséges fejlődéséhez. Ha ebben az érzékeny időszakban hiányzik a megfelelő mennyiségű D-vitamin, a csontok nem tudnak megfelelően mineralizálódni, ami hajlott lábakat, csontfájdalmat, járási nehézségeket és később visszafordíthatatlan deformitásokat okozhat. A D-vitaminhiány ugyanakkor nemcsak a csontokra hat, hanem a fogak zománcának fejlődését is gátolja, ezért az angolkóros gyermekeknél gyakoribb a szuvasodás.

A napfény szerepe és korlátai

A szervezet természetes D-vitamin-forrása a napfény, pontosabban az UV-B sugárzás, amely a bőrben elősegíti a vitamin képződését. Azonban több tényező is korlátozza ezt a természetes folyamatot:

• Éghajlat és földrajzi helyzet: a mérsékelt égövön, így Magyarországon is, a téli hónapokban alig jut elegendő UV-B sugárzás a földfelszínre.
• Életmódbeli változások: a modern életmód – beltéri munka, kevés szabadidő a szabadban – miatt egyre kevesebb ember tartózkodik napfényen.
• Bőrtípus és életkor: a sötétebb bőrű emberek nehezebben termelnek D-vitamint, az idősebbek bőrében pedig csökken a hatékonyság.

Ezért ma már orvosi ajánlások szerint a természetes napfény önmagában nem biztosít megfelelő D-vitamin-szintet, különösen gyermekeknél és időseknél.

Kik vannak leginkább veszélyben?

Az angolkór leggyakrabban csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkezik, de a felnőttkori oszteomalácia is komoly probléma lehet. A rizikócsoportba tartoznak:

• Korán született (koraszülött) csecsemők, mivel kevesebb D-vitamin-tartalékkal jönnek világra.
• Anyatejjel táplált, de D-vitamin-kiegészítést nem kapó kisbabák, mert az anyatej önmagában nem fedezi a szükséges mennyiséget.
• Krónikus bélbetegségben (pl. Crohn-betegség, lisztérzékenység) szenvedők, akiknél a felszívódás zavart szenved.
• Vesebetegek, mivel a D-vitamin aktív formává alakítása a vesében történik.
• Idősek, akik kevésbé tartózkodnak a szabadban, és gyakran gyógyszereket szednek, amelyek zavarhatják a vitamin anyagcseréjét.

A felnőttkori forma: oszteomalácia

A csontlágyulás a felnőttek „angolkórja”. Míg gyermekeknél a csontok görbülésében és fejlődési zavarokban mutatkozik meg a hiány, felnőtteknél inkább a csontfájdalom, izomgyengeség és fokozott törékenység hívja fel rá a figyelmet. Gyakran összetévesztik a csontritkulással (oszteoporózis), de a két kórkép különbözik: az oszteoporózisban a csont szerkezete ritkul, míg oszteomaláciában a csont ásványianyag-tartalma nem megfelelő, „puhává” válik.

Diagnózis és korszerű vizsgálatok

Az orvos nemcsak vérvizsgálattal, hanem modern képalkotó módszerekkel is alátámaszthatja a diagnózist. A röntgenfelvételek mellett egyre gyakrabban alkalmazzák a DEXA-mérést, amely a csont ásványianyag-tartalmát pontosan megmutatja. Emellett a laborban ellenőrzik a 25(OH)D-szintet, amely a D-vitamin raktárformáját jelzi, és a hiány diagnosztikájában a legmegbízhatóbb paraméter.

A kezelés alapelvei

A betegség terápiája egyszerűnek tűnik: pótolni kell a hiányzó D-vitamint és ásványi anyagokat. A gyakorlatban azonban több tényezőt figyelembe kell venni:

• D-vitamin-pótlás: olajos oldat, cseppek, kapszulák formájában érhető el. A dózis életkortól, testsúlytól és a laboreredményektől függ.
• Kalciumbevitel: tejtermékek, zöld leveles zöldségek, magvak segítik a csontokat. Ha az étrend nem elégséges, kalciumtabletta adható.
• Társuló betegségek kezelése: bél- vagy vesebetegségek esetén a D-vitamin aktív formájára lehet szükség, amelyet orvosi felügyelet mellett adnak.

Megelőzés – a legegyszerűbb út

Az angolkór szerencsére szinte mindig megelőzhető lenne. Az első életévben a gyermekorvos rutinszerűen javasolja a D-vitamin-cseppek adását. Ez nemcsak a csontok, hanem az immunrendszer egészsége miatt is kiemelten fontos. A felnőtteknek is érdemes odafigyelniük, különösen az őszi-téli hónapokban. Az ajánlott napi mennyiség általában 600–1000 NE (nemzetközi egység), de hiány esetén ennél többre is szükség lehet, amit mindig orvos határoz meg.

Tévhitek a D-vitaminról

Sokan úgy gondolják, hogy elegendő időt töltenek a napon, és így nem fenyegeti őket a hiány. A valóságban azonban az UV-sugárzás erőssége, a ruházat, a bőrtípus és a napkrémek használata mind befolyásolják a termelődést. Mások a túlzott pótlástól tartanak, pedig a túladagolás ritka, és jellemzően csak akkor fordul elő, ha valaki tartósan, orvosi kontroll nélkül extrém magas dózist szed.

Összefoglalva

Az angolkór és a csontlágyulás ma már nem tartozik a gyakori betegségek közé, de teljesen nem tűnt el. A D-vitamin-hiány világszerte népbetegségnek számít, és ha nem figyelünk oda a megelőzésre, a gyermekkori fejlődést és a felnőttkori életminőséget is súlyosan befolyásolhatja. A rendszeres D-vitamin-pótlás, a tudatos táplálkozás, a szabad levegőn való tartózkodás és a rendszeres orvosi kontroll együtt biztosítja, hogy a csontjaink erősek, egészségesek maradjanak.

Gyakori kérdések az angolkórról

Mi az angolkór, és miért veszélyes?

Az angolkór (rachitis) egy olyan állapot, amelyben a gyermek szervezete nem jut elegendő D-vitaminhoz, kalciumhoz vagy foszforhoz. Ezek az ásványi anyagok elengedhetetlenek a csontok szilárdságához. Ha hiányzik belőlük, a csontok „puhák” maradnak, könnyen meghajlanak, deformálódnak. Emiatt alakulhatnak ki a klasszikus tünetek: a görbe lábak, a mellkas csontjainak elváltozása vagy a növekedés visszamaradása. Az angolkór azért veszélyes, mert ha kezeletlenül marad, ezek a deformitások később sem javulnak, és felnőttkorban is maradandó problémát okoznak.

Kik vannak leginkább veszélyben?

Leggyakrabban a csecsemők és kisgyermekek érintettek, mert ebben az életkorban a csontozat rohamosan fejlődik, és hatalmas a tápanyagigénye. A koraszülött babák különösen veszélyeztetettek, mert kevesebb D-vitamin-raktárral születnek. Szintén magasabb a kockázat azoknál a gyermekeknél, akik kevés időt töltenek a szabadban, vagy olyan országban élnek, ahol kevés a napsütés. Felnőtteknél – főként időseknél – oszteomalácia, azaz csontlágyulás jelentkezhet, ha tartós a D-vitamin-hiány. Ez izomgyengeséggel, csontfájdalommal és fokozott törékenységgel járhat.

Milyen tünetek jelezhetik az angolkórt?

A tünetek gyakran fokozatosan alakulnak ki. A legjellemzőbbek:

• Görbülő lábak: amikor a gyermek elkezd járni, a testsúly miatt a nem elég erős csontok meghajlanak.
• „Pókhas”: a hasfal izmainak gyengesége miatt előredomborodó has.
• Mellkasdeformitás: a bordák és a szegycsont alakváltozása, ami a légzést is befolyásolhatja.
• Növekedési zavar: a gyermek nem éri el a korának megfelelő testmagasságot.
• Fogfejlődési problémák: késve bújó fogak, gyenge fogzománc, gyakori szuvasodás.
• Súlyos esetben a vér alacsony kalciumszintje görcsrohamokat is kiválthat.

Felnőttekben a csontlágyulás tünetei inkább fájdalom, izomgyengeség és a mindennapi mozgás nehézségei formájában jelentkeznek.

Hogyan előzhető meg az angolkór?

A legfontosabb a D-vitamin biztosítása. Ennek több módja is van:

• Napfény: a bőr UV-B sugárzás hatására képes D-vitamint előállítani, de Magyarországon a téli hónapokban ez szinte lehetetlen, és a modern életmód miatt nyáron is sok gyermek kevés időt tölt a napon.
• Táplálkozás: néhány élelmiszer (pl. tengeri halak, tojássárgája, máj, dúsított tejtermékek) tartalmaz D-vitamint, de önmagában az étrend általában nem fedezi a szükséges mennyiséget.
• Vitaminpótlás: ezért ajánlott a csecsemőknek már néhány hetes kortól D-vitamin-cseppeket adni. Az adagolás módját a gyermekorvos határozza meg, és általában az első két évben folyamatosan szükséges. Felnőtteknek, főként ősszel és télen, szintén javasolt a kiegészítő szedés.

Mi történhet, ha nem kezelik időben?

Ha a D-vitamin-hiányt nem pótolják, a gyermeknél visszafordíthatatlan csontdeformitások maradhatnak vissza. A görbe lábak és a medence elváltozásai felnőttkorban mozgásszervi fájdalmakhoz, járási nehézségekhez és nőknél szülési komplikációkhoz is vezethetnek. Felnőtteknél a kezeletlen csontlágyulás a törések kockázatát növeli, különösen a csípő és a gerinc területén, ami komoly életminőség-romlással járhat.

Örökölhető-e az angolkór?

Az angolkór klasszikus, D-vitamin-hiányos formája nem örökölhető, hanem életmódbeli, táplálkozási vagy környezeti tényezők okozzák. Ugyanakkor léteznek ritka, örökletes rachitis-formák is (pl. foszfát-anyagcsere zavara miatt), amelyek külön orvosi kezelést igényelnek.

Kapható-e el másoktól az angolkór?

Nem, az angolkór nem fertőző betegség. Nem terjed sem érintkezéssel, sem levegőben, sem tárgyakon keresztül. Ez egy hiányállapot, amely megfelelő megelőzéssel szinte teljesen elkerülhető.

Mit tegyen a szülő?

Ha a szülő észreveszi, hogy a gyermeke lába görbül, gyakran panaszkodik fájdalomra, vagy a fogfejlődés elmarad a korától, érdemes mielőbb gyermekorvoshoz fordulni. Vérvizsgálattal gyorsan kideríthető, hogy fennáll-e D-vitamin-hiány. A kezelés korai megkezdésével a legtöbb esetben a tünetek visszafordíthatók, és a gyermek teljesen egészséges csontozattal fejlődhet tovább.