Tényleg nagyobb az esély az aranyérre, ha székrekedéssel élünk?
Sokan ösztönösen összekötik a székrekedéssel – és nem véletlenül. De valóban igaz, hogy a tartós székrekedés növeli az aranyér kialakulásának esélyét?
Az aranyér még mindig kényes témának számít, pedig rendkívül gyakori probléma: a felnőtt lakosság jelentős része élete során legalább egyszer megtapasztalja.
Mi történik a végbélben székrekedés esetén?
Székrekedéskor a széklet keményebb, nagyobb erőkifejtést igényel az ürítése, és gyakran hosszabb időt töltünk a vécén. Ilyenkor jelentősen megnő a hasűri nyomás, ami közvetlenül terheli a végbél körüli vénákat.
Ezek az erek normál esetben is részt vesznek a széklet visszatartásában, ám a tartós nyomás hatására kitágulhatnak, megduzzadhatnak, és idővel kialakulhat az aranyér. Minél gyakrabban és minél hosszabb ideig áll fenn a székrekedés, annál nagyobb a kockázat.
Miért számít veszélyesnek az erőlködés?
Az erőlködés az egyik legerősebb kockázati tényező. Ilyenkor a végbél vénáiban hirtelen megemelkedik a nyomás, ami roncsolja az érfalakat és gyengíti a kötőszöveteket. Ez nemcsak az aranyér kialakulását segíti elő, hanem a már meglévő panaszokat is súlyosbíthatja.
Az aranyér egyik leggyakoribb kiváltó oka a tartós erőlködéssel járó székrekedés, különösen akkor, ha ez ülő életmóddal és alacsony rostbevitellel párosul.
Csak a székrekedés számít? Nem egészen
Bár a székrekedés fontos tényező, önmagában ritkán az egyetlen ok. Az aranyér kialakulásához több körülmény is hozzájárulhat:
- ülő életmód,
- rostszegény étrend,
- kevés folyadékbevitel,
- elhízás,
- terhesség,
- életkorral járó kötőszöveti gyengülés.
A székrekedés és az aranyér gyakran egymást erősítő körben jelenik meg: a fájdalmas aranyér miatt az érintett visszatartja a székletet, ami tovább rontja a székrekedést.
Mi a helyzet a hasmenéssel? Meglepő, de az sem ártalmatlan
Érdekes módon nemcsak a székrekedés, hanem a krónikus hasmenés is növelheti az aranyér kockázatát. A gyakori székelés és a végbélnyílás állandó irritációja szintén megterheli a vénás hálózatot. Vagyis a végbél szempontjából a szélsőségek a legkárosabbak.
Mikor gyanakodjunk arra, hogy már aranyérről van szó?
A székrekedéssel élők gyakran csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már megjelennek a tipikus tünetek: viszketés, égő érzés, fájdalom, vérzés vagy kitapintható csomó a végbélnyílás körül. Pedig a probléma korai szakaszban sokkal könnyebben kezelhető.
Minden ismétlődő végbéltáji vérzés kivizsgálást igényel, még akkor is, ha az aranyér gyanúja erős.
Mit tehetünk a megelőzésért?
A jó hír az, hogy a székrekedés és az aranyér kockázata életmódbeli változtatásokkal jelentősen csökkenthető. A rostban gazdag étrend, a megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres mozgás és az erőlködés kerülése mind kulcsszerepet játszanak.
Fontos az is, hogy ne töltsünk hosszú időt a vécén, és ne halogassuk a székelési ingert, mert ez tovább keményítheti a székletet.
A kérdésre, miszerint a székrekedés esetén nagyobb-e az esély az aranyérre tehát egyértelmű a válasz: igen, a tartós székrekedés jelentősen növeli az aranyér kialakulásának esélyét, különösen akkor, ha más kockázati tényezők is jelen vannak. A probléma azonban nem elkerülhetetlen, és időben felismerve jól kezelhető.
Összegzés
- Az aranyér gyakori probléma, amely a felnőtt lakosság jelentős részét érinti életük során.
- A székrekedés és az aranyér közötti kapcsolatot a végbélnyomás növekedése magyarázza.
- Az erőlködés, mint kockázati tényező, növeli a vénák igénybevételét és az aranyér kialakulását.
- Az aranyér kialakulásának további tényezői közé tartozik az ülő életmód és az alacsony rostbevitel.
- Az életmódbeli változásokkal, mint például a rostban gazdag étrend és rendszeres mozgás, csökkenthető az aranyér kockázata.
Egyszer székrekedése van, máskor meg hasmesése? Ezt a problémát is jelezheti a panasz
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
