Nem múlik, sőt, állandóan kiújul a körömgombája? Ez lehet az oka

Több tényező játszik közre a körömgomba kialakulásában, most a kevésbé ismert okokat is sorra vesszük.

Az onychomycosis a kéz vagy láb körömlemezének gombás fertőzése. A körömgomba előfordulása az európai felnőtt népességben 3-22 százalékra tehető.

A körömgomba fertőzés okai

Hajlamosító tényezőként szerepelhet a végtagok rossz vérellátása, különböző neuropathiák, túl szoros cipő viselés, a lábboltozat statikai hibái, ismételt körömsérülések (sport), a cukorbetegség és egyéb anyagcserezavarok.

A körömgomba kórokozói és megjelenési típusai

Ezek a leggyakoribb megjelenési formák.

1. Distalis és laterális subungualis onychomycosis (DLSO)

A leggyakoribb forma, a fertőzés a köröm szabad széle és az oldalsó körömredő felől történik. Legtöbbször az évek óta fennálló lábujj közti gombásodás kórokozói betegítik meg a körömlemezt is. A gombás köröm fénytelen, megvastagodik, letöredezik, alatta sárgás, morzsalékony szarumassza halmozódik fel. A gombás fertőzés rendszerint egy körmön (leggyakrabban az öregujj körmén) kezdődik, majd később terjed át a többi körömre. Kórokozók: dermatophytonok, sarjadzó gombák, penészgombák

2. Superficialis fehér onychomycosis (SWO)

A gombás fertőzés elsődleges helye a körömlemez felszíne. Kezdetben fehér színű kicsiny folt látható a körömlemezen, általában szögletes alakban. A körömlemez felszíne fénytelen, puhább tapintatú. Kezeletlen esetben a fehér foltok növekednek, beboríthatják az egész körömlemezt. Kórokozók: dermatophytonok, penészgombák

3. Proximalis subungualis onychomycosis (PSO)

Az átlag populációban viszonylag ritka, de AIDS-betegeknél a HIV fertőzés korai markereként ismert. A fertőzés legtöbbször a körömágy felől történik, ilyenkor a körömágygyulladás jelei is észlelhetők. A köröm felszíne egyenetlen, barázdált, és a tüneteket néha részleges körömlemez leválás is kíséri. Kórokozók: dermatophytonok ill. a kézkörmökön a sarjadzó gombák.

4. Teljes dystrophiás onychomycosis (TDO)

A teljes körömlemez érintett, az előző három klinikai forma közül valamelyik, vagy kevert formák előrehaladott állapotának is tekinthető. A teljes körömlemez megvastagodott, letöredezett, felszíne fénytelen, sárgás-barnán elszínezett, alatta felrakódás látható. Kórokozó lehet dermatophyton és penészgomba is.

A körömgomba diagnosztikája

Első lépés a részletes kórtörténet felvétele, a társbetegségek és hajlamosító faktorok felmérése. Fizikális vizsgálat során az orvos megtekinti a körmöket, szükség esetén dermatoszkóp segítségével elkülöníti a gombás fertőzést a bevérzésektől és pigmentált elváltozásoktól. Az onychomycosis diagnózisa a gomba vizsgálata nélkül nem mondható ki 100%-os biztonsággal; a köröm alatti kaparék mikroszkópos vizsgálata és tenyésztése szükséges (a tenyésztés hosszabb időt vesz igénybe). Mintavétel előtt a körmöket levágni, a köröm alatti törmeléket eltávolítani nem szabad.

A mintát az orvos veszi egy steril éles kanál segítségével a körömlemez alól. Előfordulhat, hogy a mintavétel során kevés körömkaparékot sikerül nyerni. Ebben az esetben az orvos dönti el, hogy érdemes- e a mintát tenyésztésre elküldeni vagy egy későbbi, másik időpontban javasolja a mintavételt. A kevés körömkaparék utalhat arra, hogy nem gombás eredetű a körömrendellenesség. A gombás fertőzéshez hasonló körömtüneteket okozhat szoros cipő, éveken át tartó, a lábat ért mikrotrauma, illetve különböző bőrbetegségek.

A körömgombát el kell különíteni a nem fertőzéses eredetű körömbetegségektől, úgymint a körömpsoriasistól, az ekcémás körömelváltozásoktól, a körömre lokalizálódó lichen ruber planustól, valamint a veleszületett és szerzett krónikus körömdisztrófiától. Szürkésfehéren elszíneződött körömlemez esetén ki kell zárni a pigmentált tumorokat, a melanoma malignumot és a traumás eredetű körömbevérzéseket.

Ugyanakkor a trauma következtében megvastagodott, deformált körömlemez is fertőződhet gombával, ilyen esetekben nehezebb a gombás fertőzés kimutatása.

Negatív mikroszkópos és tenyésztési lelet nem zárja ki a gombás fertőzés lehetőségét. Negatív lelet esetén a kontrollvizsgálat során -az anamnézis és klinikai kép alapján -a tenyésztés ismétlését javasolhatja az orvos.

A körömgomba kezelése

Mivel fertőzéses eredetű megbetegedésről van szó, magától nem gyógyul és kiindulópontja lehet további gombás fertőzéseknek, ezért abban az esetben, ha nincs ellenjavallat, kezelni kell. A kezelés célja klinikailag egészséges köröm és tartós gombamentes állapot biztosítása. Még ha csak néhány gombafonal marad is a körömlemez alatt, kiújulásra lehet számítani.

Az onychomycosis kezelése igen nehézkes és hosszan tartó. Amennyiben a körömágy nem érintett, és csak 1-2 köröm megbetegedése áll fenn, a helyi kezelés alkalmazása megfontolandó. Amorolphin tartalmú körömlakk heti egyszeri alkalmazása eredményhez vezethet. A több körmöt vagy körömágyat is érintő megbetegedésekben egyértelműen szisztémás kezelésre van szükség. A gomba típusától függően terbinafin, itraconazol, fluconasol készítmények valamelyike javasolt. A kézkörmök érintettsége eseten 6-12 hetes kezelés elégséges, de a lábkörmöknél elengedhetetlen a 12 hetes alkalmazás. Fluconazolt a köröm teljes lenövéséig kell szedni.

Az új készítmények májkárosító hatása elhanyagolható, intraconazol és fluconazol estén gyógyszerkölcsönhatásokkal kell számolni, ezért fontos, hogy a kezelőorvos tudjon a paciens alapbetegségeiről és rendszeresen szedett gyógyszeriről. Nagyon jó tapasztalatok vannak a helyi (körömlakk) és szisztémás kezelés kombinációjával. A gyógyulási arány nagyobb és a visszafertőződés veszélye is csökken. A kezelés alatt és után a cipők és zoknik formalinnal történő fertőtlenítése elengedhetetlen. Mosásnál a 40 fok nem elégséges, de a 60 fok elpusztítja a még élő gombaelemeket.

A körömgomba megelőzése

Uszodákban, gyógyfürdőkben, szaunában, idegen zuhanyozókban és a szállodai szobákban papucs viselése javasolt. Nagyon fontos a napi tisztálkodás során a hajlatok és a lábujjközök szárazra törlése. A fokozott izzadás is gombás fertőzésre hajlamosíthat, ezért nagyon fontos a megfelelő ruházat és cipő viselése. Az erősen verejtékező hajlatokban izzadásgátló szerek, vagy a hajlatot szárazon tartó hintőporok használata javasolt. Ha a család valamelyik tagja gombás fertőzésben szenved, fontos a zuhanyozó és a kád rendszeres fertőtlenítése, a fürdőszobai textilek kifőzése. A beteg családtag külön körömápoló eszközöket használjon, amelyeket használat után rendszeresen fertőtleníteni kell.

Összegzés

• A körömgomba kialakulásában számos tényező játszik közre, beleértve az érbetegségeket, neuropátiákat, cipőviselési szokásokat, ismételt körömsérüléseket, a cukorbetegséget és az anyagcserezavarokat.
• A körömgomba leggyakrabban a köröm szabad széléről és az oldalsó körömredőből fertőzi meg a körömlemezt.
• A körömgomba tünetei közé tartozik a fénytelen, megvastagodott, sárgás körömlemez, valamint a köröm leválása és lerakódások a köröm alatt.
• Az onychomycosis diagnosztizálásához mikroszkópos és tenyésztéses vizsgálat szükséges; a köröm alatti mintavételt steril körülmények között végzik.

Kapcsolódó cikk

Körömgomba ellen ezt a tanácsot fogadja meg a bőrgyógyásztól!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!