Övsömör: kezelés nélkül akár vakságot, süketséget is okozhat!
Ha nem kezdik el időben kezelését, komoly szövődményekhez, akár vaksághoz, süketséghez és folyamatos fájdalomhoz is vezethet.
Az övsömör gyakori betegség, az Egyesült Államokban például minden harmadik embernél kialakul valamikor az élete során. A kockázat az életkorral párhuzamosan növekszik, ahogy gyengül a szervezet immunrendszere. Bár az övsömör okozta halálozás igen ritka, a betegségben szenvedők körülbelül 1–4%-a szövődmény miatt kórházba kerül. Az övsömör előfordulása folyamatosan növekszik, az elmúlt 20 évben szinte minden korosztályban megduplázódott az övsömörös esetek aránya, ennek a jelenségnek pontos okát nem ismerik.
Mi okozza az övsömört?
Az övsömört a herpeszvírusok családjába tartozó Varicella zoster vírus okozza, amely a gyermekkori bárányhimlőért is felelős. Fiatal korban, amikor a szervezet először találkozik a kórokozóval, a sokak által ismert bárányhimlő alakul ki, amely nyomán többnyire a törzsön, az arcon, illetve sok esetben az egész testen hólyagos kiütések jelennek meg. A gyermekkori fertőzés fáradtsággal, lázzal is járhat. A bárányhimlőt követően a vírus az érző idegdúcokban bújik meg nyugalmi állapotban egy egész életen át. Ezek az idegdúcok a gerincvelő, illetve az agyidegek mellett helyezkednek el. Immunhiányos betegeknél, idős embereknél előfordul, hogy a Varicella zoster vírus ismét aktiválódik, és az adott idegdúc ellátási területén hólyagos bőrkiütések jelennek meg, leggyakrabban deréktájon, a háton vagy a mellkason, ritkábban a nyakon, az arcon vagy a fül mögött. A megjelenés helye attól függ, hogy a herpeszvírus mely idegdúcban aktiválódott.
Ezzel kapcsolatban Dr. Kósa Péter, az Affidea Magyarország bőrgyógyász szakorvosa elmondta:
Mivel a vírus a bőrben lévő érzőidegeket is megtámadja, és ezek mentén egészen a gerincvelői dúcokig károsítja az idegeket, az övsömör komoly fájdalommal jár. Ez az idegfájdalom akár hónapokig is megmaradhat azután, hogy a bőrön lévő kiütések már meggyógyultak. Az övsömör elsősorban az idősebbeket veszélyezteti, a betegek 60%-a az 50 év feletti korosztályból kerül ki. Természetesen megjelenhet fiatalabb életkorban is, nagyon ritkán még gyerekeken is, de az övsömör jellemzően az idősek betegsége. Elmondható, hogy a 85 év felettiek fele átesik az övsömörön. A jó hír az, hogy mind a bárányhimlő, mind pedig az utólagos övsömör ellen már léteznek különböző vakcinák, amellyel megelőzhetők a betegségek.
Mikor alakulhat ki az övsömör újra?
Az övsömör többszöri kiújulása nagyon ritka, viszont már első alkalommal is okozhat komoly problémákat. Amennyiben a hólyagos kiütések az arcon jelentkeznek, akkor az ott szaporodó vírus károsíthatja a szem idegeit, súlyos esetben vakságot okozva. A fül mellett megjelenő övsömör a hallóidegeket is veszélyezteti, akár süketség is kialakulhat. A betegek 10-15%-nál a betegség tartós idegfájdalommal jár, amely akár hónapokig is eltarthat. Az övsömör kezelésével kapcsolatban Dr. Kósa Péter kiemelte: „Nagyon fontos, hogy a betegek minél előbb orvoshoz forduljanak, mert a rendelkezésre álló antivirális készítmények akkor igazán hatékonyak, ha a betegség első három napján kezdik el a szedésüket. Ezzel megelőzhetők a komolyabb szövődmények, így például a hosszan tartó idegfájdalom. A vírus szaporodását gátló gyógyszerek mellett a bőrtünetekre ecsetelőket ajánlunk, illetve az idegkárosodás ellen B-vitamin pótlást. Fontos a hólyagos, sebes bőrfelület folyamatos fertőtlenítése, nehogy elfertőződjön. A súlyosabb idegproblémák kezelése neurológus szakorvos feladata.”
Az övsömör a bárányhimlőhöz hasonlóan egy fertőző betegség. A hólyagokból ürülő vírus a levegőbe kerülve megfertőzheti a beteg környezetében élőket. Különösen a bárányhimlőn át nem esett várandós kismamáknak kell kerülni az övsömörben szenvedő időseket, mert a herpeszvírus a kismamánál bárányhimlőt okozva károsíthatja a magzatot.
Az övsömör főbb tünetei
Kezdetben az érintett terület érzékennyé válik, ezt követően 2-3 nappal fájdalmas kiütés jelenik meg az addig érzékeny bőrfelületen. A bőrtünetek megjelenésének helye attól függ, hogy az érintett ideg melyik bőrterület beidegzéséért felelős. Emiatt alakul ki a jellegzetes, sávszerű elhelyezkedés leggyakrabban a törzsön, ritkább esetekben a végtagokon vagy az arcon. Általában az alábbi tünetekkel jelentkezik:
- fájdalom,
- égő, bizsergő, viszkető, szúró érzés,
- érintésre való érzékenység,
- zsibbadás az érintett testtájékon,
- láz,
- fejfájás és/vagy
- fáradtság.
A kiütés a kezdeti stádiumban fájdalmas, piros duzzanatokból áll, amelyek folyadékkal teli hólyagokká alakulnak. Ezek könnyen felszakadhatnak és elfertőződhetnek. Az elváltozások felszíne azonban fokozatosan elkérgesedik.
Vannak olyan esetek is, amikor az övsömör csak bőrfájdalmat okoz, de kiütéseket nem.
Mit lehet tenni övsömör ellen?
Az övsömör nem gyógyítható, de a vírusellenes kezelés enyhítheti a tüneteket és segíthet a szövődmények megelőzésében. A kezelés akkor hatásos, ha a kiütések megjelenését követő 3 napon belül megkezdődik.
A betegséget kísérő fájdalom vény nélkül kapható – vagy súlyosabb esetben receptre felírt – fájdalomcsillapítókkal enyhíthető.
A gyógyulást segíti, ha a kiütéseket
- szárazon és tisztán tartják,
- tapadásmentes kötéssel lefedik és
- nem bolygatják (a vakarózás súlyosbítja az állapotot).
Olvasta már?
- Pattanások: ekkor kell bőrgyógyászhoz menni
- Mitől viszket a bőröm? A bőrgyógyász elmondja
- Hogyan és mitől alakul ki májfolt? Bőrgyógyász válaszol
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Így jelzi a szemhéj akár a belső cisztát is
