A betegség a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a férfiak körében, és az előfordulása az életkor előrehaladtával ugrásszerűen emelkedik: 60 éves korra a férfiak 60 százalékánál, 80 éves korra pedig szinte mindenkinél kimutatható valamilyen jóindulatú prosztatamegnagyobbodás. A probléma tehát népbetegség – mégis sokszor csak akkor kerül felszínre, amikor már késő.
A nőgyógyászati rákszűrés sokszor rutinvizsgálatként szerepel a naptárban, mégis rengeteg nő ijed meg, amikor a leletre titokzatos betűk és számok kerülnek. A „P” betűvel jelölt eredmény nem mást takar, mint a Papanicolaou-skálát, amely a méhnyak sejtjeinek állapotát értékeli. De mit jelent pontosan, ha P2-t, P3-at vagy éppen P4-et látunk a papíron? Most segítünk eligazodni az értékek között.
Sokan a telefonunkhoz közel hajtjuk álomra a fejünket, de ez a szokásunk vajon tényleg növelheti a daganat kialakulásának kockázatát?
A mellrák továbbra is a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében Magyarországon – élete során minden nyolcadik nő érintett lehet.
Az utóbbi két évtizedben drámaian emelkedett az elhízással összefüggő daganatok száma világszerte – nemcsak az idősebbek, hanem a fiatalabb felnőttek körében is.
A mellrák sok család életét érinti, és nemcsak azok számára nehézségekkel teli időszak, akik közvetlenül szembesülnek a betegséggel, hanem a hozzátartozóknak is. A támogatás során fontos, hogy tudatosak és empatikusak maradjunk.
A nők szervezete életszakaszonként folyamatos változáson megy keresztül – a hormonális érés, a várandósság, a menopauza és a változókor mind új kihívásokat hoz az egészségmegőrzésben, ráadásul bizonyos rizikófaktoroknak is jobban ki vannak téve a nők.
Bár mindegyik a női nemi szervekhez kapcsolódik, a kialakulásuk módja, a kockázati tényezőik és a tüneteik is különböznek. Közös bennük azonban egy dolog: a korai felismerés életet menthet.