A legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében weboldalunkon cookie-kat használunk.

ELFOGADOM
Hirdetés

Jóindulatú daganatok: félnünk kell tőlük?

#daganatos betegség #műtét #jóindulatú daganat #tumor
2019.04.10. Módosítva: 2018.04.12.

A rosszindulatú daganatokra a legtöbben félelemmel gondolunk (általában joggal), de mi a helyzet a jóindulatú daganatokkal? Meg kell ijednünk, ha ilyet diagnosztizálnak nálunk?

Hirdetés

A jóindulatú daganatok olyan sejtcsoportok, sejtburjánzások, melyeknek nincs semmilyen funkciója a szervezetünkben. A rosszindulatú daganatokkal ellentétben a jóindulatú tumorok nem képesek más szerveket megtámadni, vagyis nem képeznek áttéteket, egy helyre koncentrálódnak. Szintén különbség a jó- és rosszindulatú daganatok között, hogy a jóindulatú tumor általában jóval lassabban növekszik, és a tumorsejtek is eltérnek a jó-, illetve a rosszindulatú daganatokban.

Meg kell ijednünk a jóindulatú daganatoktól?

A legtöbb ember nehezen tudja elképzelni, hogy egy daganat "jóindulatú" is lehet, a daganatról a legtöbben azonnal a súlyos, gyakran halálos következményekkel járó betegségre asszociálnak: kemoterápiára, hajhullásra, fájdalomra, komoly műtétekre. A jóindulatú daganatoknak (közvetlenül) nincsenek ilyen szövődményei, de ez nem jelenti azt, hogy tökéletesen "ártatlanok" lennének, vagyis nem szabad, hogy a jóindulatú elnevezés megtévesszen minket. Ezekkel ugyanis igenis foglalkozni kell!

Mit okozhat egy jóindulatú daganat?

Egyrészt, bár a legtöbb esetben szinte észrevétlen a jóindulatú daganat, előfordulhat, hogy a megnövekedett "sejttömegnek" negatív, kellemetlen, időnként kifejezetten fájdalmas hatásai lehetnek. Például nyomhatják az idegeket, elzárhatják a vér útját a szövetektől, így azok akár visszafordíthatatlanul károsodhatnak is. Más testnedveket, például epét szállító vezetékeket is érinthetnek a jóindulatú daganatok, és ha elzárják azt, könnyen igen súlyos betegség lehet a szövődmény.

Az endokrin rendszert érintő jóindulatú daganatok, vagyis amelyek a hormontermelő mirigyeken, mirigyekben nőnek, akár bizonyos hormonok túltermeléséhez, így a hormonrendszer érzékeny egyensúlyának felborulásához, sőt betegségekhez is vezethetnek (például az agyalapi mirigy daganata a kortizol túltermelődését, illetve úgynevezett Cushing-szindrómát is okozhat, mely testsúlynövekedéssel, fáradékonysággal, a kognitív képességek romlásával és menstruációs zavarokkal is együtt járhat).

A daganatos betegségek esetében az életmódváltás javulást hozhat. Olvasson tovább!

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy néhány jóindulatú daganat idővel rosszindulatúvá is válhat. Éppen ezért, amennyiben a szervezetünkben jóindulatú daganatot fedeznek fel, még akkor is érdemes rendszeresen ellenőriztetni azt az orvosunkkal, ha a daganat nem okoz kellemetlen tüneteket. Jellegzetes példája ennek a bélrendszerben kialakuló polip.

Jóindulatú daganat: kezelni kell vagy hagyjuk békén?

Mivel a jóindulatú daganatok igen sokfélék lehetnek, a kezelésükkel kapcsolatban mindig mérlegelni kell. Vannak olyan jóindulatú daganatok, melyek nem okoznak tüneteket és rendkívül kicsi az esély arra, hogy rosszindulatúvá váljanak. Ezekkel általában nem kell semmit csinálni, azon kívül, hogy rendszeresen ellenőriztetjük őket. Más esetekben, ha a tumor fájdalommal vagy más tünettel jár együtt, illetve, ha nagyobb az esélye annak, hogy rosszindulatúvá váljanak, általában a műtéti úton való eltávolítás mellett döntenek a szakemberek. Lehetőség van a jóindulatú daganat gyógyszerrel történő kezelésére is, ritkábban pedig kemo- vagy sugárterápiát is alkalmazhatnak a daganat ellen.

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés

FONTOS AZ EGÉSZSÉGEM

SZERETNÉK HÍREKET, TIPPEKET KAPNI!
CAPTCHA

Twoje dane osobowe służyć będą jedynie umożliwieniu kontaktu z ekspertem. Grupa Onet.pl S.A. nie przetwarza tych danych w żaden inny sposób i niezwłocznie po przesłaniu pytania do eksperta usuwa lub anonimizuje Twoje dane. Przekazanie pytania ekspertowi odbywa się przy zachowaniu zabezpieczeń wymaganych przez ustawę o ochronie danych osobowych. Przypominamy również, iż udzielona porada nie zastąpi bezpośredniej konsultacji z lekarzem lub innym odpowiednim specjalistą, w trakcie której analizowana jest dokumentacja lekarska i przeprowadzane badanie lekarskie.