Hirdetés

Alacsony növés

#alacsony növés #hormonbetegségek
2010.01.18. Módosítva: 2015.11.04.
Hirdetés

A felnőttkori termet kialakulásáért a bizonyítottan többgénes genetikai háttéren túl a magzati élet, a csecsemőkor, majd az ifjúkor alatti egészségügyi és akár pszichoszociológiai hatások is egyaránt felelősek.

Hirdetés

Az alacsony növés előfordulása

A különböző népcsoportok testméret-adatait (testtömeg, testhossz, illetve –magasság, fej- és mellkas körfogat, stb.) már igen régóta használják országos statisztikák elkészítésére. Az ún. percentil-táblázat és –grafikon alapját az adott populáció nemek és életkor alapján szétválasztott adatai jelentik. Jellemzően az adott korhoz és nemhez tartozók közül – bármilyen méretet is figyelembe véve - a legtöbben az 50-es percentil görbe mentén helyezkednek el (a "nagy átlag", a gyermekek 50%-a ebbe a csoportba tartozik), 97 felett (kiemelkedően magas testméretekkel rendelkezők) és 3 alatt (kis testméretekkel rendelkezők) azonban már igen kevesen találhatóak.

Mindezen adatok halmaza jellemző az adott történelmi időszakra, korra, nemre és társadalmi berendezkedésre, így alkalmasak az adott közösséghez tartozók adatainak átlagtól való eltérésének vizsgálatára. Az egyik testméret elmaradása többnyire a többi csökkent voltát is jelenti. Érdemes egyazon gyermek percentil adatait folytatólagosan, az idő függvényében vezetni, így utólagosan fény derülhet jelentéktelen, de a növekedés ütemét mégis erőteljesen befolyásoló tényezőkre.

Az alacsony növés okai

A testmagasság, illetve – hossz szempontjából a 3 percentil alatti újszülöttek, csecsemők és gyermekek számítanak alacsony termetűnek, akik kivizsgálást igényelnek. Az alacsony növés leghétköznapibb "oka" a genetikai háttér, a szülőktől kapott, testméretekért felelős gének összessége. Ugyanakkor súlyos betegségek is állhatnak a háttérben, így a magzati élet esetleges károsító tényezői: mint az édesanya ismert, a terhességét befolyásoló betegségei (szív, tüdő, vese és egyéb krónikus betegségek, alkoholizmus, droghasználat, társadalmi tényezők, pszichés érintettség), melyek végül a magzat tápláltsági állapotát befolyásolják.

A megszületést követően a gyermekkori betegségek (szív, tüdő, vese és egyéb krónikus, pl. bélrendszeri, idegrendszeri), a társadalmilag hátrányos helyzet (pszichoszociális kórokok, táplálkozási problémák) okozhat elmaradást a fejlődésben. Kiemelkedő fontosságúak a hormonháztartásbeli problémák, melyek többnyire az agyalapi mirigyet és a pajzsmirigyet érintik. Előbbi a növekedési hormon, utóbbi a pajzsmirigy hormon elválasztásáért felelős. A hormonzavar hátterében a genetikai okokon túl a méhen kívüli élet fertőzései, de akár sérülés vagy daganatos megbetegedések is állhatnak. Mivel mindkét mirigy egyéb hormonok termelődéséért is felelős, nem véletlen, hogy probléma esetén ezek is különböző mértékben zavart szenvedhetnek. Ezért látjuk például alacsony növés esetén többek között időnként a nemi fejlődés késését is.

A növekedési hormon a test hosszirányú növekedését a csontok és az izomtömeg növelésével éri el. Mindezek mellett a szénhidrát, a zsír- és fehérje anyagcserét is befolyásolja. Pozitív nitrogén egyensúlyt alakít ki, azaz a felépítő folyamatok kerülnek túlsúlyba. Egyes anyagok – így a kálcium – felszívódását, transzportját – pl. az inzulin – szabályozza. Növeli a zsírszövet tömegét és a májat a szomatomedinek (felépítő folyamatok fontos vegyületei) termelésére ösztönzi. A test ellenálló képességét is képes növelni, egyfajta "fiatalító" hatású hormon.

A nyak elülső-középső részén, az ádámcsutka előtt és alatt elhelyezkedő hormontermelő mirigyünk a pajzsmirigy. Egészséges mérete a lakhely ételeinek és vizeinek jódellátottságától függ. Hormonjai az szervezet anyagcseréjét gyorsítják a sejtszintű oxigénfelvétel fokozásával. Csökkent termelődésük már a magzati életkortól súlyos problémákat okoz mind az idegrendszer, mind a vázrendszer fejlődésében – így alakul ki az un. kretenizmus, amikor az aránytalanul alulfejlett testméretekhez jelentős szellemi visszamaradottság is társul.

Az alacsony növés diagnózisa

Az alacsonynövés kivizsgálásának részeként a hormontermelő mirigyek működésbeli eltéréseire viszonylag egyszerűen, vérvizsgálatból lehet következtetni, azonban szükségessé válhat kromoszóma- és képalkotó vizsgálat (csontkor megállapítás, koponya és mellkas röntgen, CT, MRI, szcintigráfia) elvégzése is.

Az alacsony növés terápiája

A kezelés a talált elváltozástól függően a kiváltó ok megszűntetésén túl adott esetben hormonpótlást is jelenthet. Jelenleg már lehetőség van nemi hormon, növekedési hormon (mely a csontfejlődés befejeződéséig adható kizárólag) vagy pajzsmirigy hormon pótlására is az alacsony növés kezelésében.

Az alacsony növés megelőzése

A már kialakult alacsonynövés típusai közül a kreténtörpeség sem a jódbevitel fokozásával, sem hormonbevitellel érdemben nem befolyásolható, ezért a gyermeket tervező, várandós illetve szoptatós édesanya megfelelő jódtartalmú táplálkozása (pl. jódozott konyhasóval) alapvető fontosságú a megelőzésben. Jódhiány szempontjából a legérintettebbek az Országos Közegészségügyi Intézet adatai alapján a nyugati országszél (Őrség, Zala) és a keleti megyék lakói. Egy 2006-os reprezentatív, magyar felmérés alapján a csecsemők 42%-a nem jut hozzá a nemzetközileg megállapított mennyiségű jódhoz, ezért édesanyjuk számára pótlás szükséges már a kicsik életének első szakaszában is.

Az agyalapi mirigy eredetű, arányos törpeség nem előzhető meg, azonban hormonbevitellel kezelhető.

Egyéb tudnivalók az alacsony növésről

Mivel az alacsony méret elfogadása mindig pszichés terhet is jelent egyúttal, a gyerekközösségekben kirekesztettséggel is járhat, szükség lehet gyermekpszichológus segítségére is.

Források

Alacsonynövés gyermekkorban – Dr. Láng Klára - Gyógyhírek, 2006.09.06

Alacsonynövés – Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium – 2003.június

Országos Közegészségügyi Intézet honlapja – www.antsz.oki.hu

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés