Miért kap tüdőrákot az, aki nem dohányzik?

Emily Bennett Taylor egy nap kínzó köhögésre ébredt. Háziorvos először bronchitist állapított meg nála, majd asztmát. Néhány hónap múlva azonban, mivel a köhögés csak nem maradt abba, és tüdejében fájdalmat érzett, egy röntgenvizsgálat után kiderült, hogy nagy és gyorsan növekvő tüdőrák észlelhető jobb tüdejében. Emily ekkor 28 éves volt...

A tüdőrák ún. adenokarcinóma volt, nem kissejtes tüdőrák-típus, amely fiatal, nem dohányzó nőkben nem ritka jelenség. A diagnózis idején már előrehaladott volt a daganat állapota, (stádium IV), már a tüdőn is túlterjedt.

"Borzasztóan rossz lelkiállapotba kerültem, sosem hittem volna, hogy ilyen fiatalkorban, és egészséges életmód, sportolás mellett is elérhet ez a szörnyű betegsége" – mondta Emily.

Fiatal, és egyébként egészséges egyéneken általában nem merül fel a daganatos betegség gyanúja, főleg ha nincsenek is tüneteik, vagy az orvos eleve másra gondol, nem pont valamilyen ráktípusra, ha probléma adódik.

"Bár a fiatalkori tüdőrák ritka jelenségnek számít, kevés adattal is rendelkezünk ebben az életkori csoportban, viszont új, és erőteljes kezelési lehetőségek szükségesek ahhoz, hogy e betegek terápiás alternatívához jussanak" – említi Dr. Geoff Oxnard, a bostoni Dana-Farber Cancer Institute onkológusa.

2013-ban becslések szerint az USA-ban kb. 160 ezren halnak meg e rákbetegségben, többen, mint az emlő-, a vastagbél, vagy a prosztata daganatokban együttesen.

Bár köztudott a dohányzás, mint legjelentősebb kockázati tényező, mégis érdekes, hogy a tüdőrákos betegek mintegy 10-15%-a sohasem dohányzott. A betegek nagy része nő, általában fiatalabb életkorban, mint a tipikus tüdőrákosok.

A betegek kb. 75%-a előrehaladott betegségben szenved, és az ötéves túlélés aránya nem több, mint 5%.

"Idősebbeken a diagnózis gyakran véletlenszerű: más okból készülő röntgen, vagy CT, MR-felvétel kapcsán derül ki a tüdőrák. Fiatalokban azonban általában nem is gondol erre az orvos, ha egyébként az illető egészséges, és tünetmentes." – említi a szakértő.

A tüdőrák két fő típusa a kissejtes-, és a nem kissejtes típus (SCLC és NSCLC). Ma már aszámos altípust is elkülönítenek, mindegyik valamilyen génmutáció eredménye, és abnormális fehérjéket tartalmaz. Ezeket kellene majd célzott terápiákkal "eltalálni".

A célzott terápiának pont ott lenne jelentősége, hogy kevesebb mellékhatása, toxikus hatása lehet, mint a hagyományos kemoterápiának, sugárterpiának. Éppen azért, mert a daganatos sejteket támadná, az egészséges sejteket pedig nem károsítaná.

Fiatalokban és nem dohányzó tüdőrákosokban gyakori az ún. EGFR-gén mutációja. Ha a beteg diagnosztikus tesztben erre pozitivitást mutat, akkor jobb alany lehet célzott kezelésre, ma már rendelkezünk ilyen gyógyszerekkel. Természetesen semmi nem garancia, de ezekkel nagyobb a lehetősége az eredményes kezelésnek.

A kutatók egy része úgy véli, hogy legfontosabba genetikai szempont, az örökletesség. Ez emlő- és vastagbélrákban is igaz lehet. Más kutatók szerint viszont egyéb tényezők is közrejátszanak, pl. a hormonális változások, a környezetszennyező - tüdőrák esetén a légszennyező - anyagok, vagy a passzív dohányzás.

Az USA-ban komoly kutatás indult a genetikai háttér pontos tisztázására, az Addario Lung Cancer Medical Institute (ALCMI) áll e kutatások élén. Még idén elindul egy nagy vizsgálat az ún. Genomics of Young Lung Cancer Study, amelynek célja fiatal tüdőrákosok esetén a lehetséges legnagyobb számú génmutáció megállapítása, a célzott kezelés kialakítása érdekében. A vizsgálat azért is jelentős, mert ez az első nagyarányú nemzetközi vizsgálat, amely a fiatal tüdőrákos betegek genomját elemzi.

A kutatók reményei szerint a várható genetikai eredmények nagy előrelépést jelentenek a későbbiekben a fiatalkori, nem dohányzó betegek tüdőrákjának célzott kezelése terén.

http://www.theatlantic.com/health/archive/2013/12/why-do-healthy-non-smokers-get-lung-cancer/281718/