Mitől függ, hogy mennyire fáj a kolonoszkópia?

Kolonoszkópia során a fájdalomérzet szubjektív, melyet sok minden befolyásolhat.

A kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) a legfontosabb vizsgálatok közé tartozik a vastag- és végbél betegségeinek – köztük a vastagbélrák – korai felismerésében. Mégis sokan rettegnek tőle, leginkább a fájdalomtól és a kiszolgáltatottság érzésétől. De valóban ennyire kellemetlen? És mitől függ az, hogy valakinél fájdalmas, másnál szinte észrevétlenül zajlik le?

Kiknek érdemes kolonoszkópiára menni?

Az NNGYK ajánlása szerint az 50–70 év közötti nőknek és férfiaknak javasolt rendszeresen vastagbélszűrésen részt venni. Az állami program első lépése a székletvér-teszt, és ha ennek eredménye pozitív, kolonoszkópiával vizsgálják tovább a beteget.

A vizsgálat azonban nemcsak szűrésre, hanem panaszok kivizsgálására is indokolt: tartós hasmenés vagy székrekedés, véres széklet, puffadás, teltségérzet, vérszegénység, fogyás vagy ismeretlen eredetű hasi fájdalom esetén mindenképpen ajánlott gasztroenterológushoz fordulni.

A fokozott kockázatú csoportba tartoznak azok, akiknek családjában előfordult vastagbélrák vagy polip. Nekik az első kolonoszkópiát már 40 éves kor körül, vagy 10 évvel a rokon diagnózisa előtt javasolt elvégeztetni, majd ötévente ismételni. Hasonlóan fontos a rendszeres ellenőrzés azoknál, akiknek korábban polipot távolítottak el – náluk három év múlva, majd öt évente szükséges kontrollvizsgálat.

A gyulladásos bélbetegségekben – például Crohn-ban vagy colitis ulcerosában – szenvedők szintén veszélyeztetettek. Számukra a tünetek megjelenése után 8–10 évvel ajánlott az első kolonoszkópia, majd 1–2 évente ismételni kell, mivel náluk nagyobb a daganatos elváltozások kockázata.

Bár a vastagbélrák általában 50 év felett alakul ki, az utóbbi években egyre több 30–40 éves érintett is megjelenik. Fiatalabb korban is indokolt tehát a vizsgálat, ha véres a széklet, megmagyarázhatatlan fogyás, polipra utaló panasz vagy családi halmozódás áll fenn.

A fájdalomérzet nem mindenkinek ugyanolyan

Először is fontos megérteni: a fájdalom szubjektív élmény. Az, hogy valaki mit él meg fájdalmasnak, függ a fájdalomküszöbétől, az idegrendszer érzékenységétől, a korábbi tapasztalatoktól és a vizsgálattól való félelmétől is.

Azok, akik szoronganak a vizsgálat előtt, hajlamosabbak felerősítve érzékelni az ingerületet. A stressz hatására ugyanis az izmok megfeszülnek, ami megnehezíti a vastagbéltükrözés során a műszer előrehaladását – és ez önmagában is fokozhatja a kellemetlenséget.

A vizsgálat technikai körülményei is számítanak

A kolonoszkópia során egy hajlékony eszközt, az endoszkópot vezetik be a végbélen keresztül a vastagbélbe, hogy az orvos lássa a bél nyálkahártyáját, és szükség esetén mintát is vehessen.

A fájdalomérzetet nagyban befolyásolja az orvos gyakorlata és a vizsgáló technikája. Egy rutinos gasztroenterológus finoman, precízen vezeti a műszert, így az esetleges feszítő érzés minimálisra csökkenthető.

Ugyancsak sokat számít, mennyire van előkészítve a bél: ha a hashajtó kúra nem volt tökéletes, a visszamaradó béltartalom nehezíti a vizsgálatot, ami több manővert és hosszabb időt igényelhet.

A testalkat és a bél anatómiája is befolyásolja

A bél kanyargóssága, a korábbi hasi műtétek, a fokozott gázképződés vagy a bélfali tapadások mind megnehezíthetik az eszköz előrehaladását.

Vékony testalkatú, laza hasfalú pácienseknél a bevezetés gyakran kellemetlenebb, míg teltkarcsúbb, erősebb izomzatú személyeknél a bél „rögzítettebb”, és ez csökkentheti a fájdalmat.

Nőknél, akiknél a méh vagy a petefészkek helyzete eltér a szokványostól (pl. endometriózis vagy kismedencei összenövések esetén), a kolonoszkópia időnként nagyobb diszkomforttal járhat.

Bódítás vagy altatás? – a fájdalommentesség kulcsa

A modern gasztroenterológiai rendelőkben több lehetőség is van arra, hogy a vizsgálat teljesen fájdalommentes legyen.

• Bódításban a páciens félig éber, de nem érez fájdalmat, és gyakran nem is emlékszik a beavatkozásra.
• Teljes altatásban (anesztéziában) a vizsgálat során mély alvásban van, amit altatóorvos felügyel.

Mindkét megoldás biztonságos, de az altatás kicsit több előkészületet és megfigyelést igényel, ezért általában kórházi környezetben végzik.

Aki tart a fájdalomtól, érdemes már a vizsgálat előtt megbeszélnie az orvossal, milyen érzéstelenítési lehetőségek állnak rendelkezésre. A legtöbb esetben bódítás mellett a betegek semmit sem éreznek, és egy-két órán belül teljesen éberek.

Pszichés tényezők: a félelem miatt fájdalmasabb lehet

A félelem aktiválja a szervezet stresszválaszát, ami adrenalin- és kortizol-szint emelkedéssel jár. Ez feszültséget okoz az izmokban és fokozza a fájdalomérzetet.

Ezért sok orvos javasolja a légzőgyakorlatokat, vagy akár a relaxáló zenét a vizsgálat előtt. Vannak rendelők, ahol a páciensek kedvenc zenéjüket hallgathatják, ami csökkenti a feszültséget és segít elterelni a figyelmet.

A pszichés felkészülés (pl. empatikus kommunikáció, előzetes tájékoztatás, légzéstréning) akár 30%-kal is mérsékelheti a fájdalomérzetet kolonoszkópia közben.

A félelem gyakran nagyobb, mint a valóság

A legtöbb páciens, aki túl van a vizsgálaton, utólag arról számol be, hogy sokkal kevésbé volt kellemetlen, mint gondolta.

Viszont a legfontosabb, hogy a beavatkozás mindössze 20–30 percig tart, ám életet menthet: a kolonoszkópia során kis polipokat (jóindulatú kinövéseket) is el lehet távolítani, mielőtt rosszindulatúvá válnának.

Hogyan csökkenthető kolonoszkópia során a kellemetlenség?

1. 1 Megfelelő béltisztítás: kövesse pontosan az orvos által előírt hashajtási protokollt.
2. 2 Ne féljen kérdezni: beszélje meg, milyen érzéstelenítési opciókat szeretne.
3. 3 Lazítson: próbáljon mélyen, egyenletesen lélegezni a vizsgálat alatt.
4. 4 Válasszon tapasztalt orvost: a szakértelem és a gyakorlat aranyat ér.

Gyakori kérdések a kolonoszkópiáról

1. Lehet-e enni vagy inni a kolonoszkópia előtt?

A vizsgálat előtti napon már csak átlátszó folyadékokat (víz, tea, átlátszó leveslé, gyenge almalé) szabad fogyasztani, szilárd ételt nem. A beavatkozás napján tilos az evés, és általában inni is csak kevés vizet lehet, hogy a gyomor üres maradjon az esetleges bódítás vagy altatás miatt.

2. Milyen hashajtót kell használni előtte, és mennyire kellemetlen a béltisztítás?

A pontos előkészítést az orvos határozza meg, de a legtöbben por alakú oldatot (pl. Fortrans, Plenvu, Endofalk) kapnak, amelyet vízben kell feloldani. A cél a teljes béltisztaság, hogy a bélfal jól látható legyen. Kellemetlen lehet a gyakori székelési inger, de nem fájdalmas – sokan az előkészületet rosszabbnak érzik, mint magát a vizsgálatot.

3. Vezethetek-e autót a kolonoszkópia után?

Ha a vizsgálat bódításban vagy altatásban történik, tilos autót vezetni és egyedül hazamenni. Ilyenkor valakit meg kell kérni, hogy kísérje el haza a pácienst. Ha érzéstelenítés nélkül történt, rövid pihenés után általában haza lehet menni, de érdemes egy napot pihenéssel tölteni.

4. Mennyi ideig tart a kolonoszkópia?

Egy átlagos vizsgálat 20–30 percig tart, de ha polipot is eltávolítanak vagy szövettani mintát vesznek, akár 40–45 perc is lehet. Az altatás és az ébredés további 1–2 órát igényelhet.

5. Érezni lehet-e, ha közben polipot távolítanak el?

Nem. A polipeltávolítás (polypectomia) során nincs fájdalomérzet, mert a bélnyálkahártya nem tartalmaz fájdalomérző idegeket. A beavatkozás után enyhe puffadás vagy feszülés előfordulhat, de gyorsan elmúlik.

6. Mikor kaphatom meg az eredményt?

A vizsgálat képi és leíró eredményét az orvos azonnal megbeszéli a beteggel. Ha szövettani mintát vettek, annak feldolgozása 1–2 hétig is eltarthat, és ennek eredménye határozza meg a további teendőket.

7. Lehet menstruáció alatt kolonoszkópiát végezni?

Igen, de ha lehet, érdemes a menstruáció utánra időzíteni, mert a görcsök és a fokozott érzékenység miatt kellemetlenebb lehet a vizsgálat. Ha sürgős diagnosztikai ok van, a menstruáció nem kizáró tényező.

9. Mi történik, ha a bél nem tisztult ki teljesen?

Ha az előkészítés nem volt megfelelő, és a bélfal nem látható jól, az orvos nem tudja biztonságosan értékelni a nyálkahártyát. Ilyenkor előfordulhat, hogy a vizsgálatot meg kell ismételni. Ezért különösen fontos a pontos előkészület.

11. Mikor térhetek vissza a megszokott étrendemhez?

Ha altatás nem történt, már a vizsgálat után 1–2 órával lehet könnyű ételt fogyasztani (leves, rizs, püré). Altatás után a teljes ébredésig ajánlott várni, majd fokozatosan visszatérni a normál étrendhez.

12. Lehet-e szövődménye a vizsgálatnak?

Ritkán előfordulhat enyhe vérzés polipeltávolítás után, még ritkábban a bélfal sérülése (perforáció). Ezek aránya azonban kevesebb mint 0,1%, és a legtöbb esetben azonnal felismerhető és kezelhető.

Ez a cikk is érdekelheti

Vastagbéltükrözés: ezen múlik, hogy fájdalmas lesz-e

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!