Rákkutatás - a betegek részvételével

A betegek világszerte – így Magyarországon is – a klinikai gyógyszerhatástani vizsgálatok keretében juthatnak hozzá a legkorszerűbb terápiákhoz, amikor egy számos szűrőn átment, biztonságosnak ítélt és a korábbinál hatékonyabbnak vélelmezett készítményt immár azok számára is hozzáférhetővé tesznek, akiknek azt kifejlesztették. Szigorú tudományos és etikai kritériumoknak kell megfelelnie egy gyógyszervizsgálatnak ahhoz, hogy azt engedélyezzék, hiszen alapelv, hogy a bevont betegeknek csak előnyük származhat a részvételből. A klinikai vizsgálatok rendkívüli precizitása nyomán az intézetekben folyó rutinkezelések is fejlődnek. A Rákgyógyítás magazin sorozatában azt mutatjuk be, milyen tapasztalatokat szereztek az ország onkológiai osztályain a klinikai kutatásokról, s egyes intézetekben mely betegségtípusok tudományos vizsgálatára koncentrálnak.

Klinikai gyógyszerhatástani vizsgálatok

Klinikai gyógyszerhatástani vizsgálatoknak azokat a kutatásokat nevezzük, amelyek során az onkológiai centrumokban a betegek számára elérhetővé válnak olyan készítmények, amelyeket még nem minősítettek gyógyszerré, illetve olyan gyógyszerek, amelyeket még nem vezettek be az adott daganattípus ellen, viszont a több éven át folytatott megelőző vizsgálatok alapján biztonságosnak ítélhetők, s várhatóan hatékonyabbak lesznek mint a kórházakban már rutinszerűen alkalmazott gyógyszerek.

– A sok embert érintő vastagbél- és végbélrákok, az emlőrák vagy a tüdőrák egyes típusai régóta a tudományos kutatások fókuszában vannak, ám olyan ritkább betegségekre is jóval hatékonyabb szerek állnak már rendelkezésre mint a veserák vagy az elsődleges májrák – sorolja dr. Magyar Tamás, a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház onkológiájának osztályvezető főorvosa a betegségtípusokat, amelyekben jelentős vizsgálatok futottak vagy zajlanak jelenleg. Fontossági sorrend nem állítható fel: egy betegcsoport számára minden kutatás fontos, hiszen gyógyulást hozhat vagy meghosszabbíthatja a jó minőségben megélt életévek számát.

Csökkenő kockázat - növekvő betegszám

A kutatásokat általában négy fázisra osztják. A fázis I tesztek még nem terápiás célokat szolgálnak, azt vizsgálják, mekkora az a dózis, amivel a legeredményesebben lehet küzdeni a daganatok ellen úgy, hogy azzal még nem nőnek jelentősen a mellékhatások és a kockázatok. Ekkor még csak néhány tucatnyi pácienst vonnak be a vizsgálatokba. Ha a készítmény bizonyította biztonságosságát, következhetnek a fázis II, majd a fázis III vizsgálatok, utóbbi esetben immár akár több ezer beteg párhuzamos bevonásával – ez érinti a legtöbb beteget Magyarországon is. Egy készítmény gyógyszerként való törzskönyvezése után a fázis IV vizsgálatok azt célozzák, hogy még több ismeretet szerezzenek arról, különféle betegeknél milyen tapasztalatokat eredményez az új gyógyszer – immáron rutinszerű – alkalmazása.

– Vigyázunk a betegekre. Nagyon szoros orvosi kontrollal követjük kezelésüket, az előforduló mellékhatásokat talán még szigorúbban regisztráljuk és jelentjük mint a várt hatásokat, hiszen a betegeknek, az orvosoknak és a gyógyszergyártóknak egyaránt alapvető érdeke, hogy csak a legbiztonságosabb készítményekből válhassanak rutinszerűen alkalmazható gyógyszerek – fogalmaz Magyar Tamás. – Ha egy klinikai vizsgálat keretében kezelt betegnek például kificamodik a bokája vagy eltörik a karja, azt is a készítmény potenciális mellékhatásaként tartjuk számon egészen addig, amíg be nem bizonyosodik ennek az ellenkezője – érzékelteti az osztályvezető onkológus, hogy a kutatások során semmi sem fontosabb a betegek biztonságánál.

– A terápiák évről-évre fejlődnek, a legmodernebb készítmények az onkológiai centrumokban a klinikai vizsgálatok keretében akár évekkel korábban is elérhetők mint a rutin gyógyításban. Régen minden betegünknél gyakorlatilag szőnyegbombázást kellett alkalmaznunk, ami azon az elven alapult, hogy a minden sejtnek ártó vegyületek a daganatos sejteknek az átlagosnál jobban ártanak. Ma egyre gyakrabban használhatunk olyan gyógyszereket, amelyek csak a daganatos sejtekre hatnak, az egészségesekre nem, így csökkennek a mellékhatások, a kezelések jobb hatásfokúvá válnak – magyarázza Magyar Tamás.