Mindenki ezt nézi most!

Ráksebészet: ezért jó hír a műtét a daganatos betegeknek

Ráksebészet: ezért jó hír a műtét a daganatos betegeknek

Csaknem minden daganattípusra igaz, hogy az egyik legjobb hír, amit egy tumor kapcsán közölhet velük az orvos, hogy az "műthető" - bármennyire is félnek kés alá feküdninaze emberek.

Alapesetben ugyanis akkor műtenek meg egy tumort, ha esély van annak teljes eltávolítására, s a szervezet daganatmentessé tételére. A műthetetlen daganatok annyira összekapaszkodtak környezetükkel, hogy eltávolításuk lehetetlen, vagy – például agytumoroknál – az elhelyezkedésük miatt nem lehet operálni, mert az létfontosságú szervi részt érintene.

Ugyancsak műthetetlennek (inoperábilisnak) tartják azokat a betegségeket, amelyek annyira szétterjedtek a szervezetben, hogy egy-egy szerv megoperálása csak terhet róna a betegre, érdemi javulást nem hozhatna számára.

Több szerv műtéte egy időben

A ráksebészet fejlődése kétirányú: egyik irány a szervmegőrzés, szervmegtartó műtétek lehetőségének kibővülése, a másik az operációk többszervi kiterjesztése. Ez azt jelenti, hogy ha a daganat a kiindulási szervről közvetlenül ráterjed a környező szerv(ek)re, akkor az nem jelent feltétlenül műthetetlen állapotot.

Ennek megítélése nagy gyakorlatú daganatsebész kompetenciája, ezért fontos, hogy a kezelésekről döntő orvoscsoportban ("onkoteam"-ben) ilyen sebész jelen legyen, illetve speciális helyzetben ilyen szakembert alkalmilag bevonjanak a döntésbe.

A szakmaközi együttműködés azért is fontos, mert a többszervi (multivisceralis) műtét után kiemelt jelentősége van a kemoterápiás és/vagy sugárkezelésnek, mert csak az ad reményt a sebészi eredmény tartós megőrzésére, a kiújulás megakadályozására, illetve késleltetésére.

Olykor kivehetetlennek ítélt daganatok esetében is szükségessé válik a műtét. Ez olyankor kerül napirendre, ha a tumor súlyos panaszokat okoz – például bélelzáródás veszélye fenyeget, epeúti- vagy hasnyálmirigy daganat esetében a tumor gátolja az epe elfolyását, s emiatt sárgaság lép fel, netán súlyos idegrendszeri panaszokat okoz egy növekvő tumor az agyban vagy a gerincvelőben.

Ezekben a súlyos állapotokban az operáció már nem a daganatmentesség elérését tűzi ki célul, hanem a beteg életminőségének javítását célzó tüneti kezelésnek tekinthető.

A nyirokcsomók eltávolítása

Egy tumor közelében lévő – úgynevezett regionális – nyirokcsomók eltávolítására azért kerül sor, mert a daganat nemcsak a vérárammal, hanem a nyirokrendszeren keresztül is képes terjedni, majd áttéteket adni más szervekben. Korábban nagyon nagy műtéteket jelentett a nyirokcsomók kiterjedt eltávolítása, ez mára nagymértékben csökkent.

Az orvosok rájöttek: az áttétképződés nem véletlenszerűen következik be, hanem előre meghatározható útvonalon történik, ezért a tumor közelében lévő első nyirokcsomó megbízható jelzője annak, hogy elindult-e a kedvezőtlen folyamat.

Ezt a nyirokcsomót őrszemnek (sentinel) nevezik: ha ebben a szövettani feldolgozás során nem mutathatók ki daganatsejtek, akkor csaknem biztos, hogy az utána következő nyirokcsomókban sem lehetnek, tehát felesleges volna azok kioperálása. Ez a módszer nem vethető be azonban minden esetben. Kezdetben a fültőmirigy daganatainál kezdték alkalmazni, majd elterjedt a melanoma, később az emlőrák kezelésében. Egyes korai nyelőcső- és gyomordaganat esetében is alkalmazzák ezt az eljárást.

Forrás: Rákgyógyítás