Szűrővizsgálat nőknek: ez a 9 vizsgálat a legfontosabb!
A gyógyításában a felfedezés ideje mindig meghatározó a betegség kimenetelére.
Nők esetében ezek a legfontosabb szűrővizsgálatok
- emlőszűrés,
- méhnyakszűrés,
- vastagbélszűrés,
- csontsűrűségmérés (ODM),
- bőrvizsgálat,
- laborvizsgálat,
- kardiológiai vizsgálat,
- tüdőszűrés,
- szemészeti szűrővizsgálat.
Emlőszűrés
- Az emlőket és a hónaljakat 20 éves kor felett havonta ajánlott áttapintani.
- Évente egy alkalommal jelenjen meg nőgyógyászati szűrővizsgálaton.
A mellrák megelőzését szolgáló emlőszűrést leggyakrabban röntgennel (mammográfiával) végzik. Az országosan szervezett szűrés keretében a 45–65 éves korosztályba tartozó hölgyek 2 évente kapnak meghívót szűrővizsgálatra. 20–45 éves kor közötti életkorban az emlő szűrővizsgálatát tapintással és ultrahanggal javasolt végezni.
Méhnyakszűrés
- Az első nőgyógyászati vizsgálat egészséges nők esetében a nemi élet megkezdése után ajánlott részt venni méhnyakszűrésen.
Amikor a nemi szerveket a nőgyógyász manuálisan és műszerrel is megvizsgálja, hüvelyi ultrahangot is végez. A citológia, azaz a méhnyakrák szűrővizsgálata a nemi élet megkezdésétől vagy 18 éves kortól évente ajánlott.
A humán papillomavírus kimutatására szolgáló HPV-tipizálás elvégzésére akkor kerül sor, ha a citológiai lelet rendellenes sejteket ír le, amelyek felvetik rákmegelőző állapot gyanúját.
Vastagbélszűrés
A vastagbél daganatos megbetegedéseit az esetek nagy részében későn diagnosztizálják, mert nem okoznak tipikus, jól felismerhető panaszokat, pedig kialakulásuk korai felismeréssel megelőzhető.
- A vastagbélrák szűrése 40 éves kortól javasolt azoknak, akiknek a családjában már előfordult béldaganat,
- illetve akiknél korábban vastagbélpolipot vagy vastagbélgyulladást diagnosztizáltak.
- 50 év felett mindenkinek ajánlott kétéves rendszerességgel a vastagbélszűrés, mert a vastagbéldaganatos esetek száma 50 éves kor felett ugrásszerűen megnő.
A vastagbélrák szűrővizsgálata kétlépcsős:
- Először a széklet rejtettvér-tartalmát ellenőrzik laboratóriumban általában 3 különböző mintában. A kezelőorvos rektális digitális vizsgálatot is végezhet, hiszen a vastagbéldaganatok jelentős hányada a végbélben helyezkedik el.
- Amennyiben a székletvérvizsgálat eredménye vagy a rektális vizsgálat eredménye pozitív, az orvos gasztroenterológushoz küldi a pácienst kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözés). A vizsgálat során az orvos vékony száloptikás eszközt vezet a végbélen át a vastagbélbe, amely segítségével áttekinthető a végbél és a vastagbél fala.
A vastagbéldaganatok többsége úgynevezett vastagbélpolipokból alakul ki, amelyek a tükrözés során fájdalommentesen eltávolíthatók.
A vizsgálat része lehet még a CT-kolonoszkópia is, amely egy hasi és kismedencei CT-vizsgálat is.
Csontsűrűségmérés
Csontsűrűségmérés (oszteodenzitometria – ODM) a csontok ásványianyag-tartalmának mérésére szolgál. A csontveszteség mindkét nemnél az 50-es éveikben kezdődik, de a nőknél gyorsabb ütemű a változókori hormonszintváltozás miatt.
A vizsgálat elvégzése – és kétévenkénti (esetenként háromévenkénti) ismétlése – javasolt a csontritkulás gyanúja esetén, valamint az 50 év feletti nőknek, illetve mindazoknak, akiknél fennállnak a csontritkulás rizikófaktorai:
- alacsony kalciumbevitel,
- dohányzás,
- túlzott feketekávé-fogyasztás,
- mozgásszegény életmód,
- hormonális problémák,
- genetikai hajlam,
- vékony, magas testalkat,
- cukorbetegség,
- máj- vagy vesebetegség,
- csontritkulást okozó gyógyszerek szedése.
Bőrvizsgálat
Az utóbbi időszakban sokszorosára növekedett a bőrdaganatok gyakorisága. Az egyik legrosszindulatúbb daganatos betegség a melanoma, amelynek kialakulásában – a világos bőr és hajszín mellett – a bőrön jelentkező nagy mennyiségű anyajegy is rizikófaktort jelent. A rendszeres orvosi anyajegyvizsgálat és önvizsgálat lényegesen megnöveli a melanoma és más rosszindulatú elváltozások időben történő felismerését, ami nagy esélyt jelent a gyógyulásra.
Az anyajegyeket javasolt évente egyszer bőrgyógyásszal megvizsgáltatni (dermatoszkópos szűrővizsgálat); nagyszámú anyajegy esetén félévente; az önvizsgálatuk pedig havi rendszerességgel ajánlott. Az anyajegy színbeli, méretbeli vagy alakbeli változása esetén azonnali bőrgyógyászati vizsgálat szükséges.
Az ABCDE angol betűmozaik az önvizsgálat alapjait tartalmazza:
A: asymmetry – aszimmetria; szabálytalan alakot jelent.
B: border – határ; a melanomának a jóindulatú elváltozások egy részével szemben elmosódott, szabálytalan határai lehetnek.
C: color – szín; a terület pigmentáltsága, a bőrdaganatok többféle pigmentet tartalmazhatnak.
D: diameter – átmérő; aggodalomra adhat okot, ha az anyajegy 6 mm-nél nagyobb.
E: evolving – kialakulás, fejlődés; ha az anyajegy változik, növekszik, a felszíne érdessé, szárazzá válik, viszketni, esetleg vérezni kezd, orvoshoz kell fordulni.
A bőrdaganatok megelőzése érdekében 50 faktoros naptejjel ajánlott védekezni a nap káros UV-sugarai ellen, és kiemelten fontos a leégés elkerülése.
Laborvizsgálat
Általában évente egyszer javasolt rutin vér- és vizeletvizsgálatot végeztetni, de különböző betegségek fennállása esetén gyakoribb laborvizsgálatra is szükség lehet.
A háziorvos a kapott eredmények alapján ítéli meg, hogy szükség van-e további szakorvosi vizsgálatokra, esetleg gyógyszeres kezelésre.
Kardiológiai vizsgálat
A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága a 40 év felettiek körében jelentősen emelkedik, ezért fontos a szívműködés zavarainak feltérképezése szűrővizsgálattal. Az orvos összetett rizikófelmérést végez, és a kockázati tényezők figyelembevételével
- elhízás,
- dohányzás,
- magas vérnyomás,
- magas koleszterinszint,
- ülő életmód
A vizsgálatokat egyéb vizsgálattal egészítheti ki – EKG, Holter-EKG, ABPM-vizsgálatok –, illetve szükség esetén a háziorvos kardiológus szakorvoshoz irányíthatja a beteget.
Tüdőszűrés
A tüdőszűrő vizsgálat fiatalabb életkorban 3-5 évente, 40 év felett évente javasolt a tüdődaganatok felismerése érdekében, különösen dohányzók esetében. A szűrőmódszer nem alkalmas a korai tüdődaganat kimutatására, ezért fokozott kockázat esetén alacsony sugárdózisú CT-vizsgálat javasolt.
Szemészeti szűrővizsgálat
A rendszeres szemvizsgálat és szűrés panaszmentesség fennállása esetén is javasolt, mert fényt deríthet olyan elváltozásokra, amelyek majd csak később okoznak problémát (például cukorbetegség, magas vérnyomás). A szűrés látásélesség-vizsgálatból, színlátásvizsgálatból és mikroszkópos szemvizsgálatból áll.
Egyéb javasolt vizsgálatok 45 év feletti nők esetében:
- pajzsmirigy-ultrahangvizsgálat,
- hasi ultrahangvizsgálat,
- kismedencei ultrahangvizsgálat,
- nyaki erek vizsgálata Doppler-ultrahanggal (érelmeszesedés okozta érfali egyenetlenség, szűkület felderítésére),
- tumormarkerek vizsgálata daganat gyanúja esetén.
Olvasta már?
- Nemi betegségek szűrése: mikor, hol és hogyan végzik?
- Méhnyakrák szűrése: így kell készülni a vizsgálatra
- Cukorbetegség szűrés: így zajlik a diabetológiai vizsgálat
<KÖVETKEZŐ CIKK>
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
