Ezeket látta már?

Vastagbélrák: ezek a tünetek előrehaladott daganatot jelezhetnek

vastagbélrák daganat tumor stádium  tünet

Ilyen jelekre kell felfigyelni, hogy még időben, a korai szakaszban diagnosztizálhassák.

Az Európai Unióban nálunk halnak meg a legtöbben lakosságarányosan vastagbélrákban. De vajon a félelmetes kór megelőzhető? Magyarországon évente körülbelül 6000 főnél diagnosztizálnak rosszindulatú vastagbélrákot, és közel 5000-en vesztik életüket ebben a betegségben.(1)

Vastagbéldaganat: korai stádiumban még gyógyítható

Ezzel tulajdonképpen vezetjük az uniós halálozási statisztikát és ez az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus a tüdő, emlő és bőrdaganat mellett.

- A rosszindulatú vastagbéldaganat egy összetett folyamat során hosszú idő alatt kialakuló betegség, amelyet életmódbeli és genetikai adottságok egyaránt befolyásolnak. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez egy nagyon lassan kialakuló elváltozás, amely még a tünetek megjelenése előtt, korai stádiumban felismerve jó eséllyel gyógyítható – hívta fel a figyelmet Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa.

Elmondható, hogy a rosszindulatú vastagbéldaganatos esetek 70%-nál nincs genetikai előzmény, a betegek egynegyedénél viszont a közeli családban már előfordult. Ez tulajdonképpen megkétszerezi a kialakulás veszélyét, így rokoni érintettség esetén érdemes 4-5 évente szűrésre járni. A páciensek 4-5%-nál nagyon komoly családi előzmény és halmozódás mutatható ki, ők a genetikailag determinált, rosszindulatú vastagbéldaganat-csoportba tartoznak. Ezeknél a betegeknél jellemzően már fiatalon kialakul a betegség, és általában a családtagok tudják is, hogy erre hajlamosak.

Kinél alakulhat ki nagyobb eséllyel vastagbélrák?

A vastagbéldaganat kialakulásának esélyeit természetesen a helytelen életmód növelheti. A feldolgozott élelmiszerek, a vörös hús fogyasztása, a zsírfogyasztás (kiemelten a telített zsírok), a magasabb összkalória bevitel, a fokozott fehérje bevitel mind kockázati tényező.

A kutatások szerint napi 40 gramm alkohol fogyasztása szintén elősegíti a betegség kialakulását: ez 1 deci pálinkának, fél liter bornak, vagy két üveg sörnek felel meg.

Emellett okként érdemes kiemelni

  • a dohányzás,
  • a cukorbetegség,
  • a magas inzulinszint és
  • a túlsúly szerepét is, illetve
  • a nőknél a menopauza negatív hatását, mint kockázati tényezőt.
  • Mindemellett a mozgásszegény életmód is hozzájárul a végzetes kór létrejöttéhez.

„Ha szeretnénk csökkenteni a rosszindulatú vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát, akkor valóban oda kell figyelni az életmódunkra. Ezeknek a pozitív változtatásoknak azonban több évtizedre kell szólnia, nem csak 1-2 évre. Kockázatcsökkentő lehet a nyers és feldolgozatlan ételek, sok növényi rostot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, ugyanis a növényi rostok segítenek megkötni a belekben lévő toxikus anyagokat, illetve gyorsítják a belek kiürülését és jótékonyan befolyásolják a bélflórát. Nagyon fontos a sport és testmozgás, valamint több kutatás már a kalcium, a folsav, a szelén és posztmenopauzális hormonpótlás jótékony szerepét is kimutatta.” – tette hozzá Dr. Sike Róbert.

Milyen szűréssel mutatható ki korán a vastagbéldaganat?

Ugyanakkor az életmódbeli változások mellett a rendszeres szűrés szerepe a döntő. Igaz ez a CT-kolonoszkópiára és az endoszkópos vastagbéltükrözésre egyaránt. A kockázati csoportba tartozó pácienseknek, azaz akiknek a családjában előfordult rosszindulatú vastagbéldaganat, túlsúlyosak, poliposodásra hajlamosak vagy 50 évnél idősebbek, érdemes szűrővizsgálaton részt venni.

Olvasson tovább! Ezek a vastagbéldaganat tünetei

A vastagbéltükrözés jelentős érzékenységű szűrési módszer, amellyel már korai stádiumban felismerhetők a rosszindulatú daganatot megelőző elváltozások. Előnye, hogy egyetlen alkalommal megtörténhet a szűrés és a polipok, elváltozások eltávolítása egyaránt.

Nem szabad a tünetek megjelenésig várni a vizsgálatokkal és a szűrésekkel, ugyanis a tünetek már egy előrehaladottabb stádiumú elváltozásra utalnak.

  • Vérzés,
  • széklethabitus megváltozása,
  • hasi puffadás,
  • hasi görcsök és fájdalmak,
  • fogyás,
  • vérszegénység esetén

azonnal orvoshoz kell fordulni!

A leghatékonyabb viszont az, ha figyelünk az életmódunkra, és 45-50 év felett 4-5 évente eljárunk rendszeres szűrésre – hangsúlyozta Dr. Sike Róber.

(1)ONKOL – Nemzeti Rákregiszter, EU Health Statistics

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Daganat: ez a 6 rossz szokás vastagbéltumorhoz vezethet

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

#vastagbélrák

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához