Télen is fáj, dagad a lába? Erre figyeljen a hűvös időben, ha visszérbetegséggel él

A visszérbetegség nem pusztán esztétikai kérdés. A kitágult, kanyargós vénák hátterében gyakran a vénabillentyűk elégtelen működése áll, ami megnehezíti a vér visszaáramlását a szív felé. A betegség fájdalommal, lábdagadással, viszketéssel és bőrelváltozásokkal is járhat. Súlyosabb esetekben akár nehezen gyógyuló lábszárfekély is kialakulhat.

A téli időszak sajátossága, hogy sokan kevesebbet sétálnak, több időt töltenek ülve, és gyakrabban választanak szorosabb, vastagabb ruházatot. Ezek a körülmények önmagukban nem okoznak visszérbetegséget, de a már meglévő vénás keringési zavar tüneteit befolyásolhatják. A legfontosabb ezért nem a hideg kerülése, hanem a megfelelő mozgás, a bőr védelme és a panaszok tudatos kezelése.

Mi történik a visszerekkel hideg időben?

A lábak vénáinak feladata, hogy a vért a gravitáció ellenében visszajuttassák a szív felé. Ebben a vénákban található billentyűk és a lábszár izmainak működése egyaránt szerepet játszik. Amikor járunk, a vádli izmai összehúzódnak, és segítik a vér felfelé áramlását. Ezt a folyamatot gyakran izompumpának nevezik.

Visszérbetegség esetén a vénabillentyűk nem zárnak megfelelően, ezért a vér egy része visszaáramolhat, és megnőhet a nyomás a láb felszínes vénáiban. Ennek következménye lehet az erek kitágulása, a láb elnehezülése és a bokák körüli duzzanat.

A meleg hatására az erek kitágulhatnak, ezért sok visszérbeteg nyáron erősebb panaszokat tapasztal. Hidegben az erek összehúzódása miatt egyes tünetek átmenetileg enyhülhetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a visszérbetegség télen javulna vagy megszűnne.

A vénabillentyűk működési zavara hideg időben is fennáll. Ráadásul ha valaki télen jóval kevesebbet mozog, a lábszár izompumpája is ritkábban segíti a vér visszaáramlását. Emiatt a lábdagadás és a feszülő érzés továbbra is jelentkezhet.

1. A téli mozgáshiány ronthatja a panaszokat

A visszérbetegség egyik legfontosabb életmódbeli kockázati tényezője a tartós mozdulatlanság. A hosszas ülés és az egy helyben állás egyaránt kedvezhet annak, hogy a vér pangjon az alsó végtagokban.

Télen sokan autóval mennek olyan távolságokra is, amelyeket más évszakban gyalog tennének meg. A hideg, a csapadékos idő és a korai sötétedés miatt a rendszeres séta is könnyen háttérbe szorulhat.

Pedig a lábszár izmainak rendszeres működtetése segíti a vénás keringést. Nem feltétlenül szükséges intenzív sportolásra gondolni: a tempósabb séta, a szobakerékpározás vagy az úszás is megfelelő mozgásforma lehet, ha az egészségi állapot megengedi.

Aki ülőmunkát végez, annak érdemes rendszeresen felállnia és néhány percet sétálnia. Ha erre éppen nincs lehetőség, ülve is végezhet egyszerű bokamozgató gyakorlatokat. A lábfej fel-le mozgatása, a sarok emelgetése és a boka körzése segíthet aktiválni a lábszár izmait.

A lényeg a rendszeresség. Egy hosszabb esti séta hasznos lehet, de nem feltétlenül ellensúlyozza teljesen, ha valaki napközben órákon keresztül mozdulatlanul ül.

2. A szoros téli ruházat és a csizma is kellemetlenséget okozhat

A hidegebb hónapokban természetes, hogy vastagabb nadrágot, harisnyát, zoknit és csizmát viselünk. Visszérbetegség esetén azonban érdemes figyelni arra, hogy a ruházat ne szorítsa el kellemetlenül a lábat.

A túl szoros zoknigumi mély nyomot hagyhat a bőrön, különösen akkor, ha a boka vagy a lábszár napközben megduzzad. A szűk szárú csizma szintén kényelmetlenné válhat, és fokozhatja a feszülő érzést.

Ez nem jelenti azt, hogy minden testhezálló ruhadarab káros lenne a vénás keringésre. A megfelelően kialakított orvosi kompressziós harisnya például éppen ellenkezőleg, meghatározott nyomás kifejtésével segítheti a vénás vér visszaáramlását.

A különbség az, hogy a kompressziós harisnya nyomáseloszlása célzott és ellenőrzött, míg egy szoros zoknigumi vagy csizmaszár egyetlen területen okozhat kellemetlen leszorítást.

Célszerű olyan lábbelit választani, amely elegendő helyet biztosít a lábfejnek és a bokának, nem akadályozza jelentősen a boka mozgását, és akkor is kényelmes marad, ha a láb a nap végére kissé megduzzad.

3. A kompressziós harisnyát télen is megfelelően kell használni

A kompressziós harisnya sok visszérbeteg számára ismerős eszköz. Megfelelő alkalmazás esetén csökkentheti a lábdagadást, a nehézláb-érzést és bizonyos más vénás panaszokat.

A harisnya fokozatos nyomást gyakorol a lábra, amely általában a boka környékén a legerősebb, majd felfelé haladva csökken. Ez segítheti a vér visszaáramlását, és mérsékelheti a folyadék felhalmozódását a szövetekben.

Fontos azonban, hogy nem minden visszérbetegnek van szüksége kompressziós harisnyára, és nem minden típus megfelelő mindenki számára. A szükséges kompressziós fokozatot, méretet és viselési időt az egyéni állapot alapján kell meghatározni.

Különösen fontos az orvosi egyeztetés, ha valakinek a visszérbetegség mellett jelentős verőérkeringési zavara is van. Ilyenkor bizonyos kompressziós készítmények nem alkalmazhatók biztonságosan.

Ha a harisnyát orvos javasolta, télen sem érdemes önkényesen elhagyni pusztán azért, mert a hidegben kevésbé duzzad a láb. Ugyanakkor a kompressziós kezelés nem szünteti meg a visszérbetegség alapjául szolgáló vénabillentyű-elégtelenséget.

A tüneteket okozó visszérbetegség esetén érdemes érsebészeti vagy angiológiai vizsgálaton tisztázni, szükség van-e célzott beavatkozásra.

4. A forró fürdő és a szauna fokozhatja a láb feszülését

Egy hideg téli nap után sokan szívesen vesznek forró fürdőt vagy ülnek be a szaunába. A meleg kellemesen ellazíthatja az izmokat, ugyanakkor a magas hőmérséklet hatására az erek kitágulhatnak.

Visszérbetegség esetén ez átmenetileg fokozhatja a láb elnehezülését, a feszülő érzést vagy a duzzanatot. A hatás egyénenként eltérő, ezért nem lehet kijelenteni, hogy minden visszérbetegnek kerülnie kell a meleg fürdőt.

Aki azonban azt tapasztalja, hogy a hosszú, forró fürdés után rendszeresen erősödnek a panaszai, annak érdemes mérsékelnie a víz hőmérsékletét és a fürdés időtartamát.

A nagyon hideg vízzel történő hirtelen hűtés sem szükséges. A szélsőséges hőmérsékletek helyett általában a kellemesen meleg víz és a panaszokhoz igazított fürdési szokások jelenthetnek kényelmesebb megoldást.

Ha a lábdagadás kifejezett, a forró fürdő önmagában nem kezelés. Ilyenkor fontos annak tisztázása, hogy a duzzanatot valóban vénás keringési probléma okozza-e, vagy más betegség is szerepet játszik benne.

5. A téli bőrszárazság visszérbetegség mellett külön figyelmet érdemel

A fűtési szezonban sokak bőre kiszárad, viszket és hámlik. Ez önmagában is kellemetlen, visszérbetegség esetén azonban a bőr állapotának megőrzése különösen fontos lehet.

A tartós vénás keringési zavar miatt a lábszár bőrén gyulladásos elváltozások jelenhetnek meg. Az úgynevezett vénás ekcéma viszketéssel, szárazsággal, hámlással és elszíneződéssel járhat, leggyakrabban a boka környékén.

A száraz, viszkető bőr vakarása apró sérüléseket okozhat. Ha a vénás keringés már jelentősen károsodott, a bőr sérülékenyebbé válhat, és a sebek gyógyulása is nehezebb lehet.

Érdemes ezért rendszeresen ellenőrizni a lábszár és a boka bőrét, különösen akkor, ha korábban már jelentkezett duzzanat, barnás elszíneződés vagy ekcéma.

A bőr ápolására általában illatanyagmentes, hidratáló készítmény lehet megfelelő. A túl forró víz és az erősen szárító tisztálkodószerek kerülése szintén segíthet csökkenteni az irritációt.

Ha a bőr tartósan vörös, gyulladt, nedvedzik vagy kisebesedik, nem elegendő egyszerű testápolóval kezelni. Ilyenkor orvosi vizsgálatra van szükség, mert a háttérben vénás ekcéma vagy más kezelést igénylő bőrbetegség is állhat.

6. Hosszabb ülés után érdemes felpolcolni a lábat

A lábak felpolcolása egyszerű módszer lehet a vénás panaszok átmeneti enyhítésére. Ha a láb magasabb helyzetbe kerül, a gravitáció segítheti a vér és a szövetek között felhalmozódott folyadék visszaáramlását.

Ez különösen hasznos lehet egy hosszú munkanap vagy többórás ülés után, amikor a boka megduzzad, a láb pedig nehéznek és feszülőnek érződik.

Pihenés közben érdemes úgy elhelyezkedni, hogy a lábak kényelmesen alá legyenek támasztva. Ha lehetséges, rövid időre a szív szintje fölé is emelhetők.

A felpolcolás azonban nem helyettesíti a rendszeres mozgást. A vénás keringés szempontjából a lábszár izmainak működése továbbra is alapvető jelentőségű.

Ha a lábdagadás rendszeressé válik, fokozódik vagy pihenésre sem enyhül, fontos orvossal tisztázni az okát. A duzzanatot ugyanis nemcsak visszérbetegség, hanem szív-, vese- és más keringési betegségek is okozhatják.

Mikor jelezhet komolyabb problémát a visszeres láb?

A visszérbetegség többnyire lassan kialakuló, krónikus állapot, de bizonyos tünetek esetén nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot.

Ha a lábon egy véna mentén hirtelen fájdalmas, vörös, meleg és kemény terület jelenik meg, felületes vénás trombózis is állhat a háttérben. Ez orvosi értékelést igényel, mert bizonyos esetekben a vérrög a mélyvénás rendszer felé is terjedhet.

A hirtelen kialakuló, különösen egyoldali lábdagadás, a vádli fájdalma és melegsége mélyvénás trombózis jele is lehet. Ilyenkor sürgős orvosi vizsgálat szükséges.

Ha a lábpanaszokhoz hirtelen légszomj, mellkasi fájdalom, ájulás vagy véres köpet társul, az tüdőembóliára is utalhat. Ebben az esetben azonnal hívni kell a 112-es segélyhívót.

Visszérbetegség mellett a bőr sérülése miatt vérzés is kialakulhat. Ha egy visszér vérezni kezd, a lábat fel kell emelni, és közvetlen, folyamatos nyomást kell gyakorolni a vérző pontra. Erős vagy nem csillapodó vérzés esetén sürgősségi segítséget kell kérni. A vérzés megszűnése után is mielőbbi szakorvosi vizsgálat szükséges.

A tartósan fennálló, nem gyógyuló lábszárseb, a boka körüli barnás elszíneződés, a bőr megkeményedése és a visszatérő gyulladás szintén arra utalhat, hogy a vénás keringési zavar előrehaladottabbá vált.

A visszérbetegség kezelése télen sem halasztható mindig tavaszig

Sokan csak akkor foglalkoznak a visszereikkel, amikor a melegebb időben ismét előkerülnek a rövidnadrágok és szoknyák. Pedig a visszérbetegség kezelésének szükségességét nem az évszak, hanem a tünetek és a vénás keringés állapota határozza meg.

Ha a visszerek rendszeresen fájdalmat, lábdagadást, viszketést vagy bőrelváltozásokat okoznak, indokolt lehet a szakorvosi kivizsgálás. Ennek fontos része a duplex ultrahangvizsgálat, amellyel ellenőrizhető a vénák állapota és a véráramlás iránya.

A korszerű kezelések közé tartoznak a különböző katéteres eljárások, például az endovénás lézeres vagy rádiófrekvenciás kezelés, valamint bizonyos esetekben a habszkleroterápia és a műtéti megoldások.

A megfelelő módszert a visszérbetegség típusa, kiterjedése, a tünetek és az egyéni egészségi állapot alapján választják ki.

Bár a téli időszakban a vastagabb ruházat miatt a kompressziós harisnya viselése sokak számára kényelmesebb lehet, önmagában ez nem jelenti azt, hogy minden visszérkezelést télen kellene elvégezni.

A lényeg, hogy a panaszokat ne kizárólag az időjárással magyarázzuk, és ne várjunk hónapokat a kivizsgálással, ha a betegség már mindennapi kellemetlenségeket okoz.

A visszérbetegség télen sem tűnik el, még akkor sem, ha a hidegben egyes tünetek enyhébbek. A rendszeres séta, a hosszas ülés megszakítása, a kényelmes ruházat, a megfelelő bőrápolás és szükség esetén a szakszerű kompressziós kezelés segíthet a panaszok mérséklésében. Ha azonban a láb fájdalma, duzzanata vagy bőrelváltozásai fokozódnak, érdemes mielőbb szakorvoshoz fordulni.

Ez is érdekelheti

Ezek a tünetek már a kialakult trombózis jelei lehetnek – akár enyhe vádlifájdalommal is kezdődhet

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!