A depresszió és a krónikus testi betegségek kapcsolata jóval összetettebb annál, mint hogy egy tartós betegség miatt valaki érthető módon rosszabbul érzi magát. A két probléma kölcsönösen hathat egymásra: bizonyos krónikus betegségek növelhetik a depresszió kialakulásának kockázatát, a depresszió pedig megnehezítheti az alapbetegség kezelését, és ronthatja az életminőséget.
Kiderült, miért tűnik minden rosszabbnak depresszióban: az agyunk ilyenkor máshogy kapcsolhatja össze az emlékeket, mint egyébként szokta.
A mosatlan edények gyűlnek, a ruhák hetek óta ugyanazon a széken hevernek, és már egy egyszerű rendrakás gondolata is kimerítőnek tűnik. Depresszió esetén a környezet elhanyagolása nem feltétlenül igénytelenség vagy lustaság: több olyan tünet is jelentkezhet, amely a legegyszerűbb hétköznapi feladatokat is nehezebbé teszi.
Nem csak az anyákat érinti a szülés utáni depresszió.
A kánikula nemcsak a testet, hanem az idegrendszert és a mentális egészséget is próbára teheti.
A magány nemcsak akkor jelenhet meg, amikor valaki egyedül él vagy kevés ember veszi körül.
A szülők szerint a kórházban fekvő gyerekeket nemcsak a fájdalom viseli meg, hanem a magány és a barátoktól való elszakadás szinte ugyanekkora terhet jelent számukra.
A folyamatos rendetlenség nemcsak esztétikai kérdés, hanem az idegrendszerünkre is komoly hatással van.