A kánikula egyik legijesztőbb hatásáról alig beszélünk – pedig sokakat érint

A kánikula nemcsak a testet, hanem az idegrendszert és a mentális egészséget is próbára teheti.

A hőség köztudottan fokozza a kiszáradás, a napszúrás vagy a hőkimerülés kockázatát. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy a tartós kánikula a lelki egyensúlyt is felboríthatja. A szakemberek szerint a hőhullámok idején sokan ingerlékenyebbé, szorongóbbá vagy kimerültebbé válnak, egyeseknél pedig a már meglévő mentális problémák is felerősödhetnek.

A kánikula nemcsak fizikailag terheli meg a szervezetet

A nyári hőhullámok idején egyre többen számolnak be arról, hogy rosszabb a közérzetük, nehezebben kezelik a stresszt, türelmetlenebbek vagy éppen szokatlan szorongást tapasztalnak. Bár sokan ezt egyszerű rosszkedvnek tartják, a pszichológusok szerint a jelenség nagyon is valós.

LJ Jones, a Brit Tanácsadók és Pszichoterapeuták Szövetségének tanácsadója a brit Metro-nak úgy fogalmazott:

- A hőhullám jelentős hatással lehet a mentális egészségre.

A szakember szerint páciensei közül sokan számolnak be arról, hogy a tartós melegben fokozódik a szorongásuk, ingerlékenyebbek lesznek, könnyebben túlterhelődnek, illetve érzelmileg és fizikailag is kimerültebbnek érzik magukat.

Miért válthat ki szorongást a nagy meleg?

A jelenség mögött több élettani folyamat is áll. A magas hőmérséklet önmagában stresszhelyzetet jelent a szervezet számára. Emelkedhet a pulzusszám, fokozódik az izzadás, könnyebben kialakulhat kiszáradás, miközben az alvás minősége is romlik.

Ezek a testi változások nagyon hasonlítanak a szorongás tüneteire. A heves szívdobogás, a feszültségérzés vagy a légszomj könnyen azt az érzetet keltheti, hogy valami komoly baj történik, különösen azoknál, akik egyébként is hajlamosak pánikrohamokra vagy szorongásos zavarokra.

Ha valaki több egymást követő éjszakán sem tudja kipihenni magát, az érzelmi teherbírás természetes módon csökken. Ilyenkor a kisebb problémák is nagyobbnak tűnhetnek, romolhat a koncentráció, és nehezebb megőrizni a türelmet.

A kiszáradás már enyhe fokban is ronthatja a hangulatot

Sokan csak akkor gondolnak a folyadékhiányra, amikor már erős szomjúságot éreznek, pedig a kiszáradás ennél jóval korábban is befolyásolhatja a szervezet működését. Kutatások szerint már viszonylag enyhe, a testtömeg 1–2 százalékát érintő folyadékvesztés is rontja a koncentrációt, fokozhatja a fáradtságot, ingerlékenyebbé teheti az embert, és növelheti a szorongás érzését. Emiatt a hőségben jelentkező rossz közérzet vagy feszültség hátterében nem ritkán egyszerűen a nem megfelelő folyadékbevitel áll.

Éppen ezért kánikula idején nem érdemes megvárni, amíg szomjas lesz. A rendszeres vízfogyasztás, valamint az alkohol és a túlzott koffeinfogyasztás mérséklése nemcsak a kiszáradás megelőzésében segít, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy kiegyensúlyozottabbnak és energikusabbnak érezze magát a legforróbb napokon is.

A meglévő mentális betegségek tünetei is felerősödhetnek

A szakemberek szerint a hőség különösen megterhelő lehet azok számára, akik már eleve valamilyen mentális problémával élnek.

Ide tartozhatnak például:

• szorongásos zavarok
• depresszió
• pánikbetegség
• egészségszorongás
• bizonyos érzékszervi túlérzékenységek

Számukra a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem olyan plusz faktor, amely felerősítheti a meglévő tüneteket.

A bezártság érzése tovább ronthatja a helyzetet

Sokan a legforróbb napokon úgy érzik, szinte csapdába estek. Napközben nem lehet kényelmesen sétálni, sportolni vagy akár csak elintézni a napi feladatokat.

Ez különösen azoknak lehet megterhelő, akik számára a rendszeres mozgás, a társas kapcsolatok vagy a szabadban töltött idő fontos része a lelki egyensúly fenntartásának.

A kontroll elvesztésének érzése tovább növelheti a stresszt. Sokan aggódnak saját egészségük, idősebb családtagjaik, gyermekeik vagy háziállataik miatt, miközben a klímaváltozásról szóló hírek is fokozhatják a bizonytalanságot.

Mit tehet, hogy könnyebben átvészelje a hőhullámot?

A pszichológus szerint ilyenkor érdemes elsősorban azokra a dolgokra koncentrálni, amelyek valóban az Ön irányítása alatt állnak.

Sokat segíthet, ha megfelelő mennyiségű folyadékot fogyaszt, rendszeresen étkezik, amennyire lehet, hűvösen tartja a lakását, és tudatosan figyel arra, hogy eleget aludjon.

A mentális egészséget támogató szokásokat sem érdemes teljesen feladni. Ha napközben túl meleg van a sportoláshoz, egy kora reggeli vagy késő esti séta is jó alternatíva lehet. Ugyanígy a barátokkal való találkozás sem maradjon el, csak érdemes hűvösebb, klimatizált helyszínt választani.

A folyamatos időjárás-figyelés is növelheti a feszültséget

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a hírek és közösségi oldalak folyamatos böngészése könnyen fokozhatja a szorongást.

Ha valaki óránként ellenőrzi az időjárás-előrejelzéseket vagy egymás után olvassa a hőségről szóló riasztó híreket, az tovább növelheti a stresszérzetet. Érdemes inkább naponta néhány alkalommal, megbízható forrásból tájékozódni.

Fontos tudni azt is, hogy az ingerlékenység, a feszültség vagy az átmeneti rosszabb közérzet extrém hőség idején teljesen természetes emberi reakció lehet. Ha azonban a szorongás tartóssá válik, pánikrohamok jelentkeznek vagy a tünetek jelentősen megnehezítik a mindennapokat, érdemes pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni.

Antidepresszánsok mellett különösen fontos az óvatosság

A nagy meleg bizonyos gyógyszerek mellett fokozott odafigyelést igényel. Dr. Asim Cheema belgyógyász és kardiológus szerint több antidepresszáns is befolyásolhatja a szervezet hőszabályozását.

A szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók (SSRI-k), valamint bizonyos triciklikus antidepresszánsok csökkenthetik a szervezet hőleadó képességét. Egyes készítmények a hipotalamusz működésére hatnak, mások mérsékelhetik az izzadást, így nehezebbé válhat a természetes lehűlés.

A szakember szerint ez nem jelenti azt, hogy az érintetteknek kerülniük kellene a nyári programokat, ugyanakkor fokozottan ügyelniük kell a rendszeres folyadékpótlásra, az árnyék keresésére és arra, hogy a nap legmelegebb óráiban lehetőség szerint ne tartózkodjanak hosszabb ideig a tűző napon.

Érdemes tudni, hogy nemcsak az antidepresszánsok növelhetik a hőség kockázatait. Bizonyos antipszichotikumok, vízhajtók, béta-blokkolók és egyes antihisztaminok szintén befolyásolhatják a szervezet hőtűrő képességét, ezért aki ilyen gyógyszert szed, hőhullám idején különösen körültekintően járjon el.

Figyelmébe ajánljuk

Így hat a szervezetünkre a kánikula: nem csak a meleg visel meg, belül is komoly változások zajlanak

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!