Aranyér: az ülőmunka miatt hamarabb kialakulhat! Ezt teheti ellene
Az ülőmunkát végzők esetében gyakoribb az aranyérbetegség kialakulásának esélye.
Az aranyerek alatt a végbélnyílás körüli külső aranyeres és a záróizom felett elhelyezkedő belső aranyeres fonatot értjük. Az aranyér önmagában nem betegség, fontos részét képezi ugyanis a végbél záró mechanizmusának. Az aranyereken kialakuló krónikus tágulatok általában életmódbeli hibákból „szövődményeként” jelentkeznek.
A kialakulásának hátterében a mozgásszegény életmód, ülőmunka, a nagy terhek cipelésével járó fizikai munka, akár bizonyos sportágak – így például a súlyemelés –, vagy helytelen táplálkozási szokásokból eredő székrekedés, kóros székelési szokások állhatnak. Ritkább esetben veleszületett kötőszöveti gyengeség is hozzájárul a betegség kialakulásához. A november 20-i aranyér világnapja alkalmából összegyűjtöttünk néhány fontos információt az aranyérről és az aranyérbetegségről.
„A külső aranyerek általában akut elzáródásuk következtében vezetnek panaszhoz, illetve idővel a belső aranyerek krónikus előrehaladott tágulata pangást tágulatot okoz, ami növeli az akut elzáródás esélyét. A belső aranyerek időszakos tágulata természetes hatásokra alakul ki, mint például fizikai erőlködés, vagy a terhesség során kialakuló magas hasűri nyomás hatására, majd a hatás elmúltával a tágulat is megszűnik. Ha a tágulat állandósul, akkor azonban már aranyérbetegségről beszélhetünk.
A probléma megelőzhető általában, ám ha mégis kialakul az aranyér betegség, érdemes mihamarabb felkeresni prokotológiában jártas sebész szakorvost. A belső aranyerek tágulata I-III-as stádiumig ambulánsan hatékonyan kezelhető. Mivel kezdetben panaszmentesek a tágulatok, érdemes akár szűrő jelleggel prokotológushoz fordulni, így megelőzhető, hogy a kezeletlen betegség komolyabb panaszokat, vagy súlyosabb szövődményeket okozhasson. IV stádiumban már csak műtéti kezelés lehetséges” – mondta Dr. Schöller Andrea, a Budai Egészségközpont sebésze, proktológia szakorvosa, sebészeti szakmai vezetője.
Hogyan előzhetjük meg az aranyérbetegséget?
Mint a legtöbb civilizációs betegség esetében, az aranyérbetegségnél is igaz, hogy sokat tehetünk a megelőzésért. A megfelelő lágy székletállag eléréséhez együnk rostban gazdag ételeket, napi 1-1,5kg nyers zöldséget, gyümölcsöt, ami egy nagy tál salátának felel meg. Folyadékbevitel első sorban víz legyen: napi 2-3 liter vízre van szükségünk, nyáron a nagy melegben akár többre is.
A rendszeres sport egyéb pozitív élettani hatásain túl javítja az emésztést, fokozza a bélmozgást, az intimtorna segítségével pedig erősíthetjük a medencefenék izmait és a záróizmokat. Ha tehetjük, szükség esetén ne várjunk az illemhely felkeresésével és törekedjünk arra, hogy elkerüljük a hosszú ideig tartó székletürítést. A mobiltelefonok mosdóban történő rendszeres használata szintén vezethet akut vagy krónikus aranyeres elváltozáshoz, ugyanis emiatt több időt töltünk ott, mint amennyire szükségünk lenne.
Mi tegyünk, ha ülőmunkát végzünk?
Az ülőmunkát végzők esetében gyakoribb az aranyérbetegség kialakulásának esélye, ám a megelőzésért ők is tehetek.
- Javasolt beiktatni óránként egy pár perces szünetet. Érdemes felállni, sétálni, nyújtózni ilyenkor. A testrészek átmozgatása segít a véráramlás helyreállításában és a vérkeringés fokozásában.
- Ha már sokat kell ülni, nem mindegy, min tesszük. Válasszunk ergonomikus széket, de a székről fitness labdára vagy térdeplő székre is válthatunk, ugyanis a testhelyzetekben a core izomzat dolgozik, nem egy statikus görnyedt pózban ülünk. Természetesen mozgásszervi panaszokkal küzdők egyeztessenek ortopéd szakorvossal az alternatív megoldásokról, nem mindenkinek javasolt ugyanis például a fitness labda. A kóros tartások lekerüléséhez gyógytornászok segítségét is igénybe vehetjük.
- Ha a munkánk jellege engedi, használjunk állítható magasságú asztalt, így időnként állva is dolgozhatunk.
- Figyelni kell arra is, hogy munka közben eleget igyunk. Hogy ne felejtsük el, állíthatunk emlékeztetőt, de remek applikációk is vannak, amelyek figyelmeztetnek minket a folyadékbevitelre.
- Az ebédre lehetőség szerint fordítsunk kellő időt munka közben is. Törekedjünk az egészséges, rostban gazdag ételek fogyasztására a gyorséttermi ennivalók helyett.
Mit tehetünk, ha már kialakult az aranyér?
Ebben az esetben ne halogassuk az orvos felkeresését. Ugyanis, ha minél hamarabb megkezdődik a kezelés, annál hamarabb megszűnnek a kellemetlen panaszaink: kezdetben idegentest érzet, feszülés, székelési inger, fájdalmatlan vérzés jelentkezhet. Idővel ki-becsúszó csomó jelenik meg, nagyobb tágulat esetén kizáródhat az anusnyílásban és aranyeres krízishez vezethet, ami az aranyeres vénás fonat elzáródása, gyulladása miatt nagy fájdalmat okoz. A külső aranyerek elzáródása, trómbózisa egyből látható és egyből fájdalommal is járnak, ezért ezekben az esetekben a páciensek általában hamarabb felkeresik a rendelést.
„Ha vérzést tapasztalunk annak számtalan oka lehet, emiatt nem javasolt diagnózis nélkül terápiát kezdeni vény nélküli készítményekkel. A nagyobb polypok, illetve a végbél rosszindulatú daganatai, vagy gyulladásos bélbetegségek, sérülések egyaránt okozhatnak vérzést, kizárásuk érdekében mindenképp kérjünk orvosi segítséget” – tette hozzá az orvos.
Olvasta már?
- Negyedik stádiumú aranyér: ha ezeket tapasztalja, menjen orvoshoz!
- Aranyér: oka, tünetei, otthoni és orvosi kezelése
- Aranyér: náluk alakulhat ki nagyobb eséllyel
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Csípőprotézis műtét után így lehet lerövidíteni a gyógyulási időt
