Fejtetű-fertőzés

A fejtetvessség rendkívül gyakori parazitafertőzés, melyet a néhány mm nagyságú fejtetvek okoznak. Bár kellemetlen és a kezelése is hosszadalmas, attól szerencsére nem kell tartanunk, hogy súlyosabb betegséget kapunk el a tetvektől.

A fejtetvesség oka és kialakulása

A fejtetvesség okozója a fejtetű (Pediculus humanus capitis), mely egy apró parazita rovar. Egyike annak a három tetűfajtának, mely megfertőzheti az embert, a másik kettő a ruhatetű, illetve a lapostetű. A fejtetű egész életciklusa az emberi szervezethez kötődik, az emberi fejbőrön telepszik meg és a vérünkkel táplálkozik, gazdatest nélkül néhány napon belül elpusztul. A fejtetű kizárólag az embert támadja meg (igaz, más tetűfajták más gerinceseken is élősködhetnek). A fejtetű hosszúkás, lapos testű parazita, mérete mindössze 2-3 mm. Szabad szemmel sokszor nehéz észrevenni: nagyjából egy szezámmag nagyságú és alakú parazitáról van szó. Három pár lába van, melyek erős ollószerű képződményben végződnek, ezekkel képes megkapaszkodni a hajszálakon. A színe barnás-vöröses, fényes, átlátszó. Az emberen kívül más élőlényt nem támad meg. Nem tud repülni, ugrani, viszont könnyen átmászik egyik emberről a másikra, különösen akkor, ha azok nagyon közel vannak egymáshoz.

Emberen háromféle tetű fordul elő: fej-, ruha- és lapostetű. Az első kettő egy faj két változata, külön fajt csak a lapostetű alkot.

Forrás: Shutterstork.com

---

A tetvek egyrészt kifejlett állapotban lehetnek a hajban, másrészt ún. serkeként, vagyis a hajszálakra ragadt peteként. A nőstények akár három hónapig is életben maradhatnak a gazdatesten, ez idő alatt akár 300 petét (vagyis serkét) is lerakhatnak. Egy-egy nőstény 3-10 petét rak le naponta. A serke ovális alakú, 1 mm-nél kisebb, áttetsző fehér vagy tejeskávé-színű. A még nem kikelt serkék sötétebbek, amelyekből azonban már kikelt az ún. nimfa, fehérek. Az üres serkék a hajszálakon maradnak. A nimfák a kifejlett egyedekhez nagyon hasonlóak, a pete lerakását követően 8-10 napon belül kelnek ki, és háromszor vedlenek, míg el nem érik a kifejlett, nemzőképes felnőttkort. Ez nagyjából 10 napon belül megtörténik. A kifejlett példányok és a nimfák viselkedése ugyanolyan, mindegyik a fejbőr vérével táplálkozik.

Hogyan fertőződhetünk meg?

A fejtetű a legtöbb esetben közvetlen kontaktus során terjed emberről emberre. Nagyon jellemző például, hogy a fejüket összedugó gyerekeknél mászik át a parazita egyikről a másikra. Előfordulhat az is, hogy a közösen használt ruhadarabokon, használati tárgyakon keresztül „utaznak” át a tetvek egyik emberről a másikra. A fésülködés, a törülközés, a hajszárító, sőt még a ruhadarabok levétele is „elmozdíthatja” a fejről a kifejlett tetveket. A fejtetű gazdatest nélkül viszonylag hamar, 1-2 napon belül elpusztul.

Epidemiológia

A fejtetű-fertőzés rendkívül gyakori, szinte minden ember átesik rajta élete során legalább egyszer. Az egyik leggyakoribb parazitózis (és a három tetvesség-típus közül is a legelterjedtebb). Mivel a legtöbben nem fordulnak orvoshoz a problémával, csak megbecsülni lehet, hogy évente hány ember érintett: ezt több tízmillióra teszik.

A fejtetű életkortól függetlenül bárkinél megjelenhet, de az óvodás és kisiskolás korosztályban, a 3-10 év közöttieknél kiugróan magas a fertőzöttek aránya. Az év bármely szakában jelentkezhet a fertőzés, de valamivel gyakoribb az őszi hónapokban, hiszen ilyenkor a gyerekek többet vannak közösségben, és a külső hőmérséklet is kedvezőbb.

A fejtetvesség járványszerűen gyakori a gyermekközösségben, főleg óvodáskorban és az általános iskola alsó tagozatában.

Forrás: Shutterstork.com

---

A fejtetű a nemek között sem válogat, férfiak és nők egyaránt érintettek lehetnek. A szakemberek szerint azonban valamivel nagyobb a tetves lányok aránya, ennek azonban főként kulturális-szociális okai vannak: a kislányok gyakrabban cserélgetik, osztják meg egymással a hajkeféket, csatokat, kiegészítőket, és az összebújós sugdolózás is gyakoribb lehet a körükben.

Kit érinthet a fejtetvesség?

A fejtetvesség nemtől, életkortól és egészségi állapottól függetlenül bárkit érinthet, és a közkeletű vélekedéssel ellentétben nincs összefüggés sem az ápoltság, sem pedig a hajhossz és a fejtetvesség között.

A fejtetű-fertőzés tünetei és jelei

A tetvességnek sokáig nincsenek tünetei, a jellegzetes viszketés csak a fertőződést követően 4-6 héttel tapasztalható. Az első fertőződés során hosszabb ideig tart, míg kialakul a viszketés, újrafertőződésnél azonban sokkal gyorsabban jelentkezhet ez a tünet. A közhiedelemmel ellentétben nem az apró rovarok „mászkálása” okozza a viszketést, hanem a csípésükre, nyálukra vagy a bőr apró sérüléseibe került székletükre adott, késleltetett reakció. Ez a reakció a viszketés mellett kipirosodást, enyhe duzzanatot is okozhat, illetve a vakarózás miatt kisebb sebek is kialakulhatnak a fejbőrön. Jóval ritkább, hogy más tünetek is jelentkezzenek (pl. láz vagy nyirokcsomó-duzzanat), ezek azonban már bakteriális felülfertőződésre utalhatnak.

A tetvek kedvelik a sötétebb helyeket, így gyakran a tarkótájékon vagy a fül mögött találjuk meg az élő állatot.

A fejtetű szinte kizárólag a hajas fejbőrön telepszik meg, ritkán a fül mögötti területre vagy a tarkóra is átkerülhetnek a paraziták. Más testtájra azonban nem jellemzőek. Ha a test más részein veszünk észre tetveket, akkor azok szinte biztosan ruhatetvek, melyek szabad szemmel megkülönböztethetetlenek a fejtetvektől.

A fejtetvesség diagnosztizálása

Mivel a fejtetű rendkívül gyakori, a legtöbb ember átesik a tetvességen életében legalább egyszer, még a laikusok is könnyen felismerik a betegséget. A legtöbben nem is fordulnak emiatt orvoshoz. Fontos azonban tudni, hogy a fertőződést egyértelműen csak az jelzi, ha élő, kifejlett példányt találunk a hajban! Kizárólag üres serkék jelenléte nem jelent aktív fertőzést.

A fejtetű 2,5 - 4,5 mm nagyságú, ovális alakú rovar. A színe általában szürke, de ez a haj színétől függően változhat. Petéit (serkéit) a hajas fejbőrön, a hajszálak tövében helyezi el, leggyakrabban a halánték- és tarkótájon.

Forrás: Shutterstork.com

---

Orvosnál a tetvességgel

Fejtetű-fertőzéssel ritkán szükséges orvoshoz fordulni, csak néhány esetben kell szakember segítsége a diagnózis pontosításához, esetleg más problémák kizárásához. Segítheti a pontos diagnózist és a megfelelő terápia megválasztását, ha megosztjuk az orvosunkkal:

• Van-e valamilyen diagnosztizált bőrbetegségünk (pl. ekcéma, pszoriázis)?
• Tudomásunk van-e a bőrt érintő allergiáról?
• Közeli kapcsolatba kerültünk-e olyan személlyel, vagy annak használati tárgyával, akinél fejtetű-fertőzést állapítottak meg?

A fejtetű-fertőzés lefolyása és kimenetele

A fertőződés közvetlen, közeli kapcsolatot követően alakul ki, mikor az egyik emberről a paraziták átmásznak a másikra. A nőstény tetvek naponta átlagosan 3-10 petét raknak le. A serkéket a hajszálakra, a fejbőrtől nagyjából 0,5-1 cm-nyi távolságra tapasztják, ez azonban meglepő módon a környezeti körülményektől is függ. A serkék ugyanis a meleg miatt vannak olyan közel a fejbőrhöz, ezért például nyáron vagy melegebb országokban a serkék a fejbőrtől távolabb helyezkedhetnek el. A serkék nagyjából 10 nap alatt kelnek ki, és a nimfák újabb 10-14 nap után érik el a szaporodóképes felnőttkort. Az első időszakban ritka tünet a fertőzöttségre utaló viszketés, ez általában csak a fertőződést követő 2-6 hétben alakul ki. Visszatérő fertőződések esetén a viszketés is gyorsabban megjelenik, akár néhány nap után is.

A tetvek 4-6 óránként táplálkoznak: a gazdatest vérét szívják. Változó, hogy egy érintett fejbőrén hány kifejlett tetű található meg. Ez természetesen attól is függ, hogy mikor veszik észre a fertőzöttséget, illetve, hogy milyen módszerekkel küzdenek a paraziták ellen. Ritka, hogy egy felnőtt fejbőrén 100-nál több tetű legyen.

A fejtetű-fertőzés prognózisa kitűnő: a tetvesség általában jól kezelhető, megfelelő kezelés mellett 2-3 héten belül szövődmények, maradandó nyomok nélkül gyógyul. Ehhez azonban szükség van az odafigyelésere, a terápiás előírások pontos betartására, a különböző kezelési módszerek kombinációjára stb. A fejtetvesség bármikor visszatérhet! Az, ha valaki egyszer átesett a fertőzésen, nem nyújt védelmet!

A fejtetvek a korpával ellentétben - nem húzhatók le könnyen a hajszálról, kézzel nem lehet lesöpörni, csak úgy távolíthatók el, ha fésűvel lehúzzák a hajszál végéről.

Forrás: Shutterstork.com

---

Veszélyhelyzet fejtetű-fertőzés esetén

Szerencsére elhanyagolható az esély arra, hogy a fejtetű-fertőzés olyan egészségi panaszokat okozzon, melyek az életet veszélyeztetik és azonnali orvosi beavatkozást tesznek szükségessé. Haladéktalanul forduljunk azonban orvoshoz, ha a fejtetvesség mellett a következőket tapasztaljuk:

• láz
• nyirokcsomó-duzzanat
• érzékeny, váladékozó sebek megjelenése a fejbőrön, a tarkón, a fül mögött 

A fejtetvesség lehetséges szövődményei, komplikációi

A fejtetvesség lehetséges, de nagyon ritka szövődményei között találjuk az élősködők csípésére adott allergiás reakciót, illetve az elvakart csípések során sérülő bőr elfertőződését.

A tetvek a legtöbb esetben nem hordoznak semmilyen kórokozót (egyelőre csak néhány afrikai országban mutatható ki, hogy a tetvek vektorként működnek súlyosabb fertőző betegségek terjesztésében).

A fejtetvesség kezelései lehetőségei

Tetvesség esetén a hajban élő, kifejlett vagy fejlődésben lévő állatokat, és petéket (serkéket) egyaránt találhatunk. Ideális esetben a terápia a tetveket és a serkéket egyaránt elpusztítja. Sajnos azonban nincs olyan módszer, melyet egyetlen egyszer alkalmazva is teljes sikert érhetünk el, így nagyon fontos, hogy a tetűirtást többször is megismételjük, általában 5-9 napon belül. Nagyobb eséllyel szabadulhatunk meg az élősködőktől, ha több módszert is kombinálunk.

A mechanikai módszerek a tetvek és a serkék eltávolítását célozzák

Ehhez a legegyszerűbb, legkönnyebben beszerezhető eszköz az ún. tetűfésű, melynek nagyon sűrű a fogazata. A fésű a megelőzésben, illetve a tetvesség felfedezésében is nagy szerepet játszik, hiszen a fésű sűrű fogazatába beleakadnak a paraziták, így azokat le tudjuk húzni a hajról, és szappanos vagy ecetes vízbe mártva, esetleg papír törlőkendőbe törölve jól láthatóvá válnak. Egy 2001-es kutatás szerint a tetűfésű négyszer olyan hatékony és kétszer olyan gyors a tetvesség megállapításában, mint a „sima”, szabad szemmel történő ellenőrzés. A tetűfésű, bár önmagában kevésbé hatékony, kíméletes, terhes nőknél, kisbabáknál is alkalmazható, akiknél a gyógyszeres kezelést nem javasolják. Létezik elektromos tetűfésű is, mely fésülés során minimális elektromos kisüléssel pusztítja el a hozzá érő tetveket és serkéket.

A fejtetű elleni szerek hatásosságának alapvető feltétele, hogy a serke és a tetű a készítménnyel legalább 5 percen keresztül érintkezzen. Amennyiben a bedörzsölés nem alapos, és nem terjed ki a fejbőr és a haj teljes területére, úgy az érintőméreg nem tudja kifejteni hatását.

Forrás: Shutterstork.com

---

A kémiai, vagyis a gyógyszeres kezelés célja a tetvek és a serkék elpusztítása

A legtöbb ilyen termék sampon vagy hajszesz formájában áll a rendelkezésünkre. A hatóanyaguk lehet többek között pyrethrin, permethrin, malathion, lindán stb. Ezeket a használati utasításban leírtak szerint kell alkalmazni, általában úgy, hogy a hajas fejbőrt alaposan be kell kenni, majd hosszabb ideig (15-30 percig) hatni kell hagyni a gyógyszert. A hatóidő letelte után a hajat alaposan meg kell mosni, illetve, tetűfésűvel ki kell fésülni.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az elmúlt években a különböző tetűfajok egyre ellenállóbbá váltak a leggyakrabban alkalmazott és legbiztonságosabbnak tartott kémiai szerekkel szemben, ezért sajnos nemcsak a kezelések többszöri megismétlésére, a különböző hatóanyagok kombinálására lehet szükség, de arra is, hogy az emberi szervezetre is veszélyesebb szereket használjunk a tetvek ellen.

A fejtetvesség megelőzése

Minél korábban fedezik fel a fejtetűt, annál könnyebb kezelni a fertőzést, és annál kisebb az esélye annak, hogy a tetvek elszaporodjanak, esetleg másokat is megfertőzzenek. Éppen ezért az óvodás, iskolás korú gyermekek szüleinek azt javasolják, hogy rendszeresen nézzék át a gyermekek haját, fejbőrét! Lehet kapni speciális, általában különböző illóolajokat tartalmazó samponokat is, melyeknek fejtetű-megelőző hatásokat tulajdonítanak. Ezek hatékonyságára azonban nincs tudományos bizonyíték.

A fejtetvesség megelőzésénél a legfontosabb, hogy nemcsak az érintettet, de annak közeli családtagjait, környezetét is kezelni kell, hiszen nagyon könnyen visszafertőzhetjük egymást. Erre még akkor is szükség van, ha konkrétan nem veszünk észre a környezetünkben lévőkön tetveket vagy serkéket, az apró állatok ugyanis könnyen elbújhatnak a szemünk elől.

Lényeges emellett a környezet kezelése, parazitamentesítése, még akkor is, ha a fejbőrről „leeső” élősködők csak rövid ideig képesek életben maradni a gazdatest nélkül. A használati tárgyakról, textíliákról, ruhadarabokról ugyanis könnyen új gazdára kerülhetnek.

Az (újra)fertőződés megelőzéséhez szükséges lépések tehát:

• Ne csak az elsődlegesen érintett személyt kezeljük tetűellenes samponnal, parazitairtó szerrel, hanem a hozzá közel állókat, családtagokat is.
• Haladéktalanul tájékoztassuk az óvoda, iskola és egyéb közösségek tagjait a fejtetű-fertőzésről! (A legtöbb helyen ezt igen diszkréten kezelik, vagyis, ha a pedagógusnak elmondjuk ezt, akkor ő figyelmeztetheti a többi családot, anélkül, hogy a személyazonosságunkat kiadná).
• Az ágyneműket, törülközőket, és a fertőzöttel érintkező ruhadarabokat, főleg a sapkákat, sálakat mossuk ki legalább 60 C-fokon, és ha van ilyen gépünk, tegyük a szárítógépbe!
• A nem mosható ruhadarabokat, plüssjátékokat, textíliákat tegyük egy műanyag zsákba, zárjuk le és tegyük félre két hétre! Télen, ha kint hideg van, a szabadban is tárolhatjuk ezeket!
• A fésűket, hajkeféket áztassuk forró vízbe legalább 10-15 percre, vagy tegyük lezárt műanyag zsákban a fagyasztóba legalább 24 órára.
• Alaposan porszívózzunk ki a lakásban, tisztítsuk vagy mossuk ki az autós ülések huzatát is!
• Tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogy ne osszák meg egymással a fésűjüket, törülközőjüket, ne cserélgessék a sapkáikat, hajdíszeiket.
• A hosszú hajú gyerekek haját mindig fogjuk össze, tűzzük össze.

Mit tehetünk otthon fejtetű-fertőzés esetén?

Néhány egyszerű, olcsó házi módszerrel kiegészíthetjük a fejtetű elleni terápiát. Ne feledjük, a leghatékonyabb, ha a kémiai és a mechanikai módszereket kombináljuk, és egy héten belül többször is megismételjük!

Az elhalt serkéket a cementszerű anyag erősen rögzíti a hajszálakhoz, ezért ezek a hajszálakról csak ecetes vízbe mártott, sűrű fogazatú fésűvel, illetve egyenkénti lehúzással - esetleg a haj levágásával - távolíthatók el.

Forrás: Shutterstork.com

---

• A fejtetvek rosszul viselik a magas hőt. A hajat osszuk 20-30 egyenlő kisebb tincsre, és minden tincset nagyjából 60 másodpercig melegítsünk, a hajszárító legmagasabb, de még elviselhető fokozatával. Az erős hőhatás egyszerűen kiszárítja az élősködőket - hatékonyabb a serkékre, mint a kifejlett állatokra.
• Olívaolajjal, vazelinnel vagy akár egyszerű, sűrű hajbalzsammal nagyon vastagon, alaposan kenjük be a hajat, „csomagoljuk be” fóliába vagy egy eldobható zuhanysapkába, és ezt hagyjuk a hajon legalább egy órán keresztül. Ezután alaposan fésüljük át a hajat tetűfésűvel, majd mossuk meg. Ez a módszer általában nem pusztítja el a fejtetveket, de lelassíthatja a parazitákat, így azokat könnyebb kifésülni.

Gyakori kérdések a fejtetű-fertőzésről

Lehetünk-e tetvesek kóbor kutyától, macskától vagy a házi kedvenceinktől?

A fejtetű kizárólag az emberen élősködő parazita, más élőlényt nem támad meg, így kutyákon, macskákon vagy más állatokon sem találhatjuk meg. Kizárólag emberről emberre (esetleg emberek által használt tárgyakon keresztül) terjed.

Mindenképpen le kell nyírni a hajat, ha tetves lesz valaki?

A haj rövidre nyírása, sőt akár leborotválása rendkívül drasztikus, de jól működő módszer. Így egyrészt könnyebben észrevehetőek és eltávolíthatóak a kifejlett paraziták, másrészt a serkéket is azonnal eltávolíthatjuk (hiszen azokat a nőstények nem közvetlenül a fejbőrhöz közel teszik a hajszálakra). Szerencsére azonban nem ez az egyetlen megoldás a fejtetvek ellen. Hosszabb hajból is ugyanolyan sikeresen el lehet távolítani a tetveket, legfeljebb körülményesebb és időigényesebb lesz az eljárás.

Megfertőződhetünk fejtetűvel fodrászatban?

Annak, hogy valamilyen közvetítő eszközön (fésűn, törülközőn, hajdíszen stb.) keresztül fertőződjön meg valaki, eleve nagyon kicsi az esélye, és a legtöbb fodrászatban emellett a szigorú higiéniai előírásokat is betartják, pl. rendszeresen fertőtlenítik az eszközöket. Ha nagyon félünk a fertőződéstől, kérjük meg a fodrászt, hogy előttünk fertőtlenítse a használt fésűket, hajkeféket (ideális esetben ezt kérés nélkül is megteszi).

Igaz, hogy a festett vagy szőkített hajat „nem szeretik” a fejtetvek?

A fejtetvek nem válogatósak: sem a haj típusa, sem annak színe, nem befolyásolja, hogy megfertőződik-e valaki vagy sem. A teljesen kopaszokon kívül a fejtetvek szinte azonos mértékben érinthetnek mindenkit. A fejtetvek számára ugyanis nem elsősorban a hajszálak a fontosak (bár ezekre ragasztják a serkéket), hanem a táplálékukat biztosító fejbőr, melyen keresztül vérhez jutnak. Abban se reménykedjünk, hogy a hajfestés megszabadít minket a fejtetvektől! Bár a hajfestékben lévő kemikáliák elpusztíthatják a már kifejlett parazitákat, illetve a nimfákat, a serkékre általában nincsenek hatással.

A tetűirtó hajszesz nemcsak kezelésre, hanem megelőzésre is alkalmas. Akkor célszerű alkalmazni, ha fennáll az újrafertőződés veszélye. Otthoni hajmosás után a hajszesszel a haj teljes felületét át kell itatni, majd azt a fejbőrbe alaposan be kell dörzsölni.

Forrás: Shutterstork.com

---

Átmászhat a fejtetű a szempillákra vagy a szemöldökre?

Nem. A szempillák, a szemöldök érintettsége, az azokon észrevehető tetvek vagy serkék nem a fejtetvesség, hanem a lapostetű-fertőzés tünetei.

Mehetek uszodába fejtetűfertőzés esetén? Elpusztítja a tetveket a klóros víz? Megfertőződhetünk fejtetűvel az uszodában?

A fejtetvek nem tudnak úszni, nem képesek arra, hogy egyik ember fejéről átússzanak a másikéra, így attól nem kell tartani, hogy uszodában vagy strandon fertőződünk meg. Ugyanakkor a fejtetvek meglehetősen szívósnak bizonyulnak, és képesek túlélni a klóros vizet és az alámerítést is. A fejtetű-fertőzés miatt tehát nem feltétlenül kell lemondani az úszásról, strandolásról, de abban se reménykedjünk, hogy a vízben majd megfulladnak a kellemetlen élősködők.

Felhasznált források:

• Medscape
• Healthline
• Medical News Today
• Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser
• Fitzpatrick's Dermatology (McGraw-Hill, 2019.), szerk.: Sewon Kang, Masayuki Amagai, Anna L. Bruckner, Alexander H. Enk, David J. Margolis, Amy J. McMichael, Jeffrey S. Orringer
• Dermatology (Elsevier, 2018.), szerk: Jean L. Bolognia, Julie V. Schaffer, Lorenzo Cerroni
• Andrew's Diseases of the Skin (Elsevier, 2020.), szerk.: William D. James, Dirk M. Elston, James R. Treat, Misha A. Rosenbach, Isaac M. Neuhaus
• Heinz Mehlhorn: Die Parasiten des Menschen (Springer, 2012.)