Mitől alakul ki az ekcéma? Számos ember életét nehezíti meg, ez az általában elhúzódó, vissza-visszatérő megbetegedés. A kiváltó ok tisztázása és a kezelés hosszadalmas lehet.
Az ekcéma a világ lakosságának 10%-át érintő, bármelyik életkorban megjelenhető, elhúzódó, vissza-visszatérő bőrbetegség. Az ezerarcú betegség okai különfélék lehetnek, pontos és hatásos bőrgyógyászati terápia csak az okok tisztázása után lehetséges.
Az ekcéma tüneteit meghatározza, hogy a bőrgyulladás
Mindkét formára jellemző tünet a viszketés. A szimptómákat súlyosbíthatja az alváshiány, a túlzott alkoholfogyasztás és a stressz.
Az ekcéma tünetei a vérbőséges (vörös) bőrön kialakuló apró, később nedvedzésbe átmenő hólyagocskák. Krónikus - hosszabb időn át fennálló - ekcéma tünetei a bőr vörösség mellett a bőr megvasatagodása, hámlása.
Az ekcéma és a dermatitis egymás szinonímájaként használandó - mindkettő arra utal, hogy a bőr határoló, védekező működése sérülést szenved. Az azonos jelentése ellenére Európában elfogadott, hogy akut folyamat megnevezése dermatitis, krónikus folyamat megnevezése ekcéma.
Az ekcéma kezelése során az egyik legfontosabb állomás a megfelelő kivizsgálás. A betegséget bőrgyógyász-szakorvos fizikális vizsgálattal, illetve allergiatesztekkel, bőrpróbákkal igazolhatja. A kivizsgálás alkalmával a bőrgyógyász az ekcéma tünetei és pár vizsgálat segítségével megállapítja az ekcéma fajtáját, okát, hogy ez alapján tudjon dönteni az ekcéma kezelése terén. Bizonyos esetekben szükség lehet bőrbiopsziára ekcéma gyanúja esetén, de ez nem mindig elsődleges vizsgálat.
Az atópiás ekcéma okainak felderítése esetenként nem vezet eredményre, mert az orvostudomány jelen állása szerint nem tudni, mi váltja ki a bőr reakcióját. Az atópiás ekcéma kezelése érdekében sokszor javasolt táplálékallergia vizsgálat, hiszen egyes ételek tovább erősíthetik az ekcémát, és ezen ételek kerülsével csökkenthető az ekcéma állapotának romlása, és az ekcéma tünetei erőssége is csökkenthető.
Kontakt ekcéma kezelése jóval egyszerűbb feladat, hiszen kontakt ekcéma esetében a kezelő orvosnak a kiváltó allergént kell megtalálnia, ami lehet
Az allergén megtalálását követően az ekcéma kezelése az érintett irritáló anyag kerülése, mellyel megelőzhető az ekcéma tüneteinek újbóli fellángolása.
Bár a kontaktekcéma először csak azon a helyen jelentkezik, ahol a bőr érintkezett az allergénnel, később a test más részeire is átterjedhet. Az allergén azonosításához gyakran több bőrteszt elvégzésére van szükség.
Forrás: Shutterstork.com
Az ekcéma kialakulásához tehát általában több tényező együttes jelenléte vezet. A bőrgyulladásos kórképek exogén és endogén ekcémákra oszthatók fel.
Exogén minden olyan ekcéma, melyet valamilyen, a bőrt érő külső hatás vált ki. Ide tartozik az allergiás és az irritatív kontaktdermatitisz – az alábbiak szerint:
Endogén bőrgyulladásnál az egyéni adottságok, genetikai hajlam vagy a bőrön elszaporodó mikrobák valószínűsíthetők az ekcéma okaként. Endogén befolyásoló tényezők: UV-érzékenység, életkor, rassz, egyéb allergiás betegségek és az egyéni fogékonyság.
Az ekcéma kezelésének módját a kezelőorvos minden esetben egyénre szabottan, a kiváltó okok függvényében határozza meg.
Az ekcéma kezelésében fontos szerepet tölt be a helyi szteroid készítmények alkalmazása. A krémek kúraszerűen használandóak, az ekcéma tünetei jelentkezésekor. Az ekcéma kezelése esetén alkalmazott, erős hatóanyagú készítmények viszonylag rövid idő alatt szüntetik meg a gyulladást.
Az ekcéma tünetei enyhülésekor, úgynevezett immunmoduláló helyi készítmények is alkalmazhatóak, melyek a hosszabb tünetmentes állapot megőrzését is elősegítik. Megfelelő körülmények mellett alkalmazott immunmoduláló szerek hosszú távon is biztonságosak, megakadályozzák az ekcéma gyulladásos folyamatainak kialakulását, anélkül, hogy a bőr szerkezetét károsítanák. Az ekcéma elleni krémeket az érintett bőrfelületen hetente kétszer alkalmazzuk, úgynevezett fenntartó kezelésként.
Az ekcéma kezelésének fontos része a száraz bőr megóvása, a rendszeres bőrápolás, lipidpótlás biztosítása. Az ekcéma kezelése során a betegség nem minden formája kezelhető véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el.
Az atópiás bőr érzékenyebb a fertőzésekre, így hevesebben reagálhat paraziták okozta fertőzésre is, elemllett például egy rühatka okozta kezelés után is fennmaradhat átmenetileg ekcémaszerű gyulladás.
Az ekcéma kezelése mellett a mindennapok során is javasolt néhány tanácsot megfogadni. Tisztálkodáshoz és szépségápoláshoz válasszon inkább a gyógyszertárban beszerezhető, speciálisan az ekcéma által érintett bőr ápolására kifejlesztett illatanyag- és színezékmentes készítményeket. Különösen a téli időszakban fordítson figyelmet a száraz, ekcémás bőr rendszeres hidratálására.
A helyi kezelés célja egyrészt a gyulladás csökkentése, és a felülfertőzés elkerülése. A nedvedző, gyulladt területre hűtő borogatás is tehető, illetve szükség esetén gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő ecsetelőkkel, kenőcsökkel is bekenhető. Fontos viszont, hogy saját magát senki ne gyógyítsa szteroid tartalmú krémekkel, mert ezek szakszerűtlen alkalmazása súlyos következményekkel járhat!
Forrás: shuttertock.com
Az ekcéma általában bőrviszketéssel jár, az érintett terület vakarása viszont – a hámrétegek felsértése miatt – növeli a bakteriális felülfertőződés kockázatát. Az óvatos masszírozás, simogatás is enyhítheti a viszketést a bőr felsértése nélkül – a viszketés enyhítésére antihisztamin tartalmú gyógyszeres kezelés is alkalmazható.
Fontos tudni, hogy az ekcémás bőrt semmiféle szélsőséges fizikai (forró víz, izzasztó ruházat, felületi horzsolás) vagy kémiai hatásnak nem szabad kitenni. Az ekcémás tünetek stressz és túlterheltség hatására fellángolhatnak, aminek hátterében az immunrendszer fokozott igénybevétele állhat.
A megelőzésben segíthet a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés és alvás, illetve a mértékletes alkoholfogyasztás.
Atópiás ekcéma felnőttkorban is jelentkezhet, azonban a beteg részletes kikérdezése során rendszerint felfedezhetők olyan korábbi tüneteket, amelyek a betegségre való hajlamot előre jelezhették. Ez lehet például a nagyon száraz bőr, vagy allergiás tünet, szénanátha.
Forrás: Shutterstork.com
A súlyosbodó tünetek előbb-utóbb arra késztetik az érintettet, hogy orvoshoz forduljon. Tanácsos azonban nem megvárni, hogy az ekcémás bőrfelület – a viszketés miatti gyakori vakarás következtében – még súlyosabb, fertőzött állapotba kerüljön, ezért már enyhe tünetek esetén is érdemes bőrgyógyász szakorvoshoz fordulni.
Az ekcéma (atópiás dermatitisz) kialakulásában öröklött és környezeti tényezők is szerepet játszanak. A hajlam gyakran öröklődik – különösen, ha a családban más allergiás betegség (pl. asztma, szénanátha) is előfordul. Ugyanakkor a bőrbarrier sérülése, irritáló anyagok, allergének, stressz vagy fertőzések is kiválthatják vagy súlyosbíthatják a tüneteket.
Az ekcéma vörös, viszkető, hámló, időnként nedvező foltok formájában jelenik meg – gyakran a kézen, arcon, könyökhajlatban vagy térdhajlatban. A bőrszárazság is okozhat hámlást és húzódást, de az ekcémás bőr gyulladt, érzékenyebb, és a vakarás súlyosbíthatja az állapotot.
Jelenleg az atópiás ekcéma nem gyógyítható véglegesen, de jól karbantartható. A megfelelő bőrápolással, kiváltó okok kerülésével és szükség esetén gyulladáscsökkentő kezeléssel (pl. szteroid krémek, immunmoduláló szerek) a tünetek jelentősen enyhíthetők vagy meg is szüntethetők.
Enyhébb esetekben elegendő lehet egy patikában kapható hipoallergén hidratáló krém vagy bőrpuhító kenőcs. Ha a bőr gyulladt, váladékozik, vagy a viszketés zavarja az alvást, mindenképp bőrgyógyászati vizsgálat szükséges, aki célzott kezelést javasolhat (pl. kortikoszteroid krém, antihisztamin).
Az ekcéma nem klasszikus ételallergia, de bizonyos ételek (pl. tej, tojás, diófélék) súlyosbíthatják a tüneteket érzékeny egyéneknél. Gyakori kiváltók még: háztartási vegyszerek, gyapjú, illatanyagok, szappanok, füst, poratka vagy stressz.
Ha az ekcémás bőrön sárgás váladék, pörk, fokozódó fájdalom, láz vagy bőrpír jelentkezik, az fertőzésre utalhat (pl. Staphylococcus vagy herpesz vírus okozta superinfectio). Ilyenkor azonnali orvosi kezelés szükséges, akár antibiotikumos vagy antivirális gyógyszerrel.
Gyermekeknél különösen fontos a napi hidratálás, a kiváltó tényezők azonosítása (pl. ételintolerancia, textilallergia), és a megfelelő, életkornak megfelelő kezelés kiválasztása. Sok gyermek „kinövi” az ekcémát, de a bőrbarrier támogatása és a gyulladások kezelése elengedhetetlen a szövődmények megelőzéséhez.
Igen, a keratosis pilaris és az ekcéma (különösen az atópiás dermatitisz) között lehet összefüggés. Mindkét állapot gyakran fordul elő atópiás alkatú egyéneknél, akiknek bőre genetikailag szárazabb és érzékenyebb. A keratosis pilaris során a szőrtüszők eltömődnek elszarusodott hámsejtekkel, míg ekcémában gyulladás, viszketés és hámlás jellemző. Bár a két kórkép eltérő mechanizmussal működik, a bőrszárazság és a barrier-funkció zavara közös hajlamosító tényező lehet.
Igen, a periorális dermatitisz okozhat ekcéma jellegű tüneteket, mivel a bőrön megjelenő piros, gyulladt, száraz, hámló foltok és apró papulák hasonlíthatnak az ekcémára. Mindkét állapotban közös, hogy a bőr barrierfunkciója sérül, ami fokozott érzékenységet és irritációt eredményez. Ugyanakkor a periorális dermatitisz tipikusan az ajkak, orr és szem környékén jelenik meg, míg az ekcéma bárhol kialakulhat a testen.
A fejtetű-fertőzés és az ekcéma két teljesen különböző kórkép. A fejtetű élősködő, amely a hajszálak tövében él, és a vérszívása miatt erős viszketést okoz. Jellemző tünetei a tarkótájon és fülek mögött jelentkező vakarásnyomok, valamint a hajszálakra tapadt serkék. Az ekcéma ezzel szemben egy gyulladásos bőrbetegség, amelyet nem élősködő, hanem immunológiai és környezeti tényezők váltanak ki. Ekcéma esetén vörös, hámló, viszkető foltok jelennek meg, amelyek időnként nedvezhetnek is. Fontos különbség, hogy a fejtetű fertőző, míg az ekcéma nem fertőző és másokra nem terjed át.
Igen, az ekcéma hajlamosíthat gombás bőrkiütésre, mert az ekcémás bőr védőrétege sérült, így könnyebben bejutnak a kórokozók, köztük a gombák is. A gyulladt, viszkető bőr vakarása tovább rontja a bőrbarriert, ami növeli a fertőzés kockázatát. Emellett az ekcéma kezelésére alkalmazott szteroid krémek tartós használata is csökkentheti a helyi immunválaszt, így a gombák könnyebben elszaporodhatnak.
Igen, az ekcéma hajlamosíthat lapostetű-fertőzésre, mert az ekcémás bőr védőrétege sérült, így a tetvek könnyebben megtelepedhetnek rajta. Az állandó viszketés és vakarás apró sebeket okoz, ami nemcsak a tetvek rögzülését segíti, hanem a felülfertőződés kockázatát is növeli. Az ekcéma miatt gyengült bőrbarrier kevésbé hatékonyan védi a szervezetet a külső kórokozóktól és élősködőktől.
Általában a Gianotti-Crosti szindróma nem tekinthető közvetlen kiváltója az ekcémának, mivel ez egy átmeneti, vírusos eredetű bőrkiütés gyermekkorban. Azonban a kiütésekkel járó bőrgyulladás és viszketés átmenetileg ronthatja a bőr védőrétegét, ami érzékenyebbé teheti a bőrt más irritáló tényezőkre, például allergénekre vagy szárazságra. Emiatt bizonyos gyermekeknél a bőr átmenetileg hajlamosabb lehet ekcémás jellegű reakciókra, de a Gianotti-Crosti szindróma önmagában nem okoz krónikus ekcémát.
Az LGV (lymphogranuloma venereum) általában nem okoz ekcéma-szerű tüneteket, mivel a fertőzés elsősorban a nyirokcsomókat és a nemi szervek nyálkahártyáját érinti. Azonban a fertőzés helyén, főleg a nemi szerveken vagy a környező bőrterületeken bőrpír, duzzanat, hólyagos vagy fekélyes elváltozások alakulhatnak ki, amelyek bizonyos esetekben vizuálisan hasonlíthatnak ekcémás bőrreakcióhoz. Ezek azonban gyulladásos vagy fertőzéses eredetűek, nem valódi ekcéma.
Igen, a szifilisz okozhat ekcéma-szerű tüneteket, főként a másodlagos stádiumban. A másodlagos szifilisz során a baktérium már az egész szervezetben jelen van, és a bőrön és nyálkahártyákon kiütéseket okozhat. Ezek a kiütések változatos megjelenésűek: lehetnek foltosak, laposak, vörösek, hámlóak, és bizonyos esetekben hasonlíthatnak az ekcémához. Gyakori, hogy a kiütések karcolásra vagy irritációra viszketnek, ami tovább fokozza az ekcéma-szerű hatást.
Igen, a ruhatetű okozhat ekcéma-szerű tüneteket. A tetvek harapása a bőrön irritációt, viszketést vált ki, ami piros, gyulladt foltokként jelentkezhet. A folyamatos karcolás és irritáció miatt a bőr vastagodhat, pikkelyesedhet, ami ekcéma-szerű megjelenést eredményezhet.
Igen, ekcéma esetén is megjelenhetnek Beau-féle vonalak a körmön. Az ekcéma, különösen ha a kéz- vagy ujjak körömágyát is érinti, gyulladást és irritációt okozhat a köröm mátrixában. Ez a gyulladás átmenetileg lelassíthatja vagy megszakíthatja a körömnövekedést, aminek következtében vízszintes bemélyedések, azaz Beau-féle vonalak alakulhatnak ki. Az ekcéma súlyosbodása, a bőr kiszáradása vagy erős vakarás tovább fokozhatja ezt a hatást.
A legtöbb ember először vény nélkül kapható krémekkel és kúpokkal próbálja enyhíteni a panaszokat, ezek azonban csak a felszíni gyulladást csillapítják. Vannak olyan helyzetek, amikor a házi kezelés már nem elég, és elengedhetetlen a sebész segítsége.
Amikor hirtelen viszketni kezd a fülünk, azt gondoljhatjuk, csak egy apró bosszúságról van szó. A fülviszketés azonban sokszor jelzés: valami irritálja a hallójáratot, kiszáradt a bőr, esetleg gyulladás kezd kialakulni.
Bár mindkét kórkép bőrgyógyászati kezelést igényel, a terápiájuk eltérő.
Az atópiás dermatitisz súlyosan befolyásolja az életminőséget, akár már csecsemőkortól.