Daganatos és autoimmun betegek Covid-19 elleni oltása – szabad-e, hatásos-e?

covid-19, koronavírus, rák, daganatos betegek, autoimmun, reuma, lupus, immunrendszer, mellékhatás

A Covid-19 elleni védőoltások mellékhatásaitól való félelem fokozott azoknál, akik súlyos alapbetegséggel küzdenek, például rákos betegek vagy autoimmun kórképpel küzdenek.

A daganatos és autoimmun betegek oltása során a Covid-19 elleni védőoltások mellékhatásaitól való félelemnél nagyobb veszélyt jelent az, hogy immungyengeség miatt nem alakul ki náluk a kellő mértékű immunvédelem, vagyis, a beadott vakcina nem hat az elvárt mértékben.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy bizonyos oltóanyagok esetükben is biztonsággal használhatók, és a mellékhatások náluk sem gyakoribbak, mint az egészséges személyeknél.

Vagyis, az oltás kapcsán nem biztonságossági kérdésekről van szó. Ami viszont valós problémát okoz, az sokkal inkább a hatásossággal kapcsolatos. Számos beteg, hiába kapja meg a Covid-19 elleni védőoltását az előírt séma szerint, nem alakul ki nála a szükséges immunvédelem. Mindez azzal magyarázható, hogy a gyenge immunrendszerű egyéneknél, akiknél a fehérvérsejtszám és a limfocitaszám kórosan alacsony, nem képződik elegendő mennyiségű ellenanyag.

Ez is érdekelheti:

Jelen esetben az, hogy nem képződik kellő mennyiségű ellenanyag, vagyis nem véd a vakcina a kívánt mértékben a megfertőződéstől, nem a vakcina „hibája”,- az okok az immunrendszerben, pontosabban az immunrendszert befolyásoló/gyengítő krónikus megbetegedésben, illetve a beteg által szedett, immunrendszert gyengítő gyógyszerekben keresendők. USA-beli felmérések alapján a felnőttek 3 %-a szed olyan gyógyszert, aminek a szedése kisebb-nagyobb mértékben csökkentheti a Covid-19 elleni védőoltás hatékonyságát.

Gyógyszerek, amik lerombolhatják a Covid-19 elleni vakcinák hatását

A következő gyógyszerek befolyásolhatják negatívan az immunműködést és a Covid-19 oltást követően kialakuló immunvédelmet:

  • A daganatos betegek kemoterápiás kezelésének egyik gyakori mellékhatása az immunrendszer működésében főszerepet játszó fehérvérsejtek számának az átmeneti csökkentése. Fehérvérsejtek hiányában pedig hiányos az immunvédelem.
  • Akik új szervet kaptak/kapnak, azoknak egész életükön keresztül szedni kell immunrendszert befolyásoló, ún. immunszuppresszáns hatóanyagú gyógyszert (pl. ciklosporin, takrolimusz), annak a megakadályozására, hogy a szervezet kilökje a beültetett szervet. A szervtranszplantációt követően szedett gyógyszerek célzottan elnyomják az immunrendszer aktivitását.
  •  Gyakori, hogy az immunszuppressziót szájon át adagolt szteroidokkal (pl. prednizolon, dexametazon) valósítják meg. A gyulladáscsökkentő szteroidok tartós, nagy dózisú szedése vagy intravénás alkalmazása is vezethet a vakcinák hatékonyságának a csökkenéséhez.
  •  Autoimmun betegeknél alkalmazott gyógyszerek is vezethetnek ahhoz, hogy nem alakul ki a kellő mértékű, Covid-19 elleni védelem,- hiába kapta meg a beteg az oltási sort előírás szerint. Tehát, a reumatoid arthritisesek vagy a lupusban szenvedők gyulladáscsökkentő gyógyszerei is okolhatók a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságának az esetleges csökkenéséért.

Mi a helyzet a hazánkban is alkalmazott vakcinákkal?

A hazánkban is alkalmazható oltások alkalmazási előírásából kiderül, hogy például a daganatos betegeknél az immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelés (a kemoterápiák, a szteroidos kezelések ide sorolhatók) kontraindikációt jelent legalább egy-egy hónappal az oltás beadása előtt és után a Szputnyik V oltás szempontjából. Vagyis, azoknál a betegeknél, akik a megelőző vagy a következő hónapban immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelést kapnak, ellenjavallt a Szputnyik V.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az mRNS alapú vakcinákat (Pfizer, Moderna) gyakorlatilag bárkinek beadják (kizáró tényező csupán az anafilaxiás reakció). Tévedés azonban azt hinni, hogy a Pfizer vagy Moderna vakcina esetén az immunválasz garantált.

Nemrégiben jelent meg egy közlemény, ami különféle gyógyszeres kezelések alatt álló szklerózis multiplex betegeknél vizsgálta a Pfizer vakcina hatásosságát. Azt találták, hogy az okrelizumabbal kezelt páciensek jelentős részénél nem alakult ki a humorális immunválasz, mindössze az okrelizumab-kezeltek 22,7 %-ánál lehetett igazolni a védő antitest-titert. A fingolimoddal kezeltek szklerózis multiplex betegeknél pedig gyakorlatilag elmaradt a humorális immunválasz. Ez utóbbit azzal magyarázták, hogy a kezelt betegeknél igen alacsony volt a limfocita-szám (a vérben található, az immunvédekezésben szerepet játszó sejtek száma). Vagyis, hiába oltották a betegeket a Pfizer vakcina két adagjával, nem váltak védetté a Covid-19-cel szemben.

Ezért fontos beszélni a kezelőorvossal

Egyre több betegség és gyógyszeres terápia vonatkozásában jelennek meg az orvosok számára készült javaslatok, irányelvek,- konkrét betegségekre, konkrét gyógyszeres kezelésekre vonatkozóan. Az ezekben megfogalmazott útmutatások nemzetközi vizsgálatokon alapulnak.

Ezekből kiderül, hogy javasolt-e bizonyos gyógyszeres terápiák alatt a Covid-19 elleni oltás felvétele, vagy - a beteg érdekeit szem előtt tartva - előnyben részesítendő a gyógyszeres terápia folytatása, és csak annak a befejezése után javasolt a vakcina felvétele. Szükség esetén szóba jöhet az a verzió is, hogy a gyógyszeres terápiában pár hét/hónap szünetet tartanak, és beadható a vakcina.

Aki immunrendszerre ható gyógyszert, vagyis immunszuppresszánst, rákellenes gyógyszert, autoimmun betegsége kezelésére szolgáló gyógyszert szed, annak érdemes a kezelőorvosával (pl. onkológus, immunológus) is egyeztetni arról, hogy miként, mikor veheti fel a Covid-19 elleni vakcinát.

Ugyancsak javasolt megbeszélni a kezelőorvossal azt, hogy kérje-e valaki a „harmadik oltást”, és ha igen, akkor milyen időzítéssel,- természetesen a gyógyszeres és egyéb kezeléseit is figyelembe véve.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Forrás:

(1) www.pharmindex-online.hu gyógyszerinformációk; 2021. szept. 30.

(1) https://www.healthline.com/health-news/these-prescription-drugs-may-reduce-efficacy-of-covid-19-vaccines

(2) https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/17562864211012835

Forrás: Shutterstork.com