Kiderült: akinek jó a bélflórája, azt nem dönti le a Covid

#koronavírus #covid #bélflóra #elhúzódó covid
2021.04.11.

Megdöbbentő, hogy ismét a jó bélflórához és az egészséges mikrobiomhoz lyukadunk ki. Vizsgálatok megerősítették, hogy a már kialakult Covid-19 esetén a bélflóra állapota összefügg a megbetegedés súlyosságával.

Az új típusú koronavírus okozta Covid-19 több mint egy, a tüdőt érintő betegség. A legújabb kutatások arra mutatnak rá, hogy a bélben élő - döntően jótékony hatású - baktériumok összessége, a bélflóra meghatározó lehet abból a szempontból, hogy kinél alakul ki nagyobb eséllyel a Covid-19 megbetegedés.

A rizikócsoportba tartozóknál „sérült” a bélflóra

A Covid-19 a legnagyobb veszélyt az idősek, a krónikus betegek (magas vérnyomásos betegek, cukorbetegek, szívbetegek stb.) és az elhízottak számára jelenti. Érdekes módon náluk, vagyis a Covid-19 szempontjából rizikócsoportba soroltaknál már a megbetegedést megelőzően is eltér a bélflóra összetétele az egészségesnek tekintettől. Példaként hozható az, hogy esetükben a bélflórában viszonylag kis számban képviseltetik magukat a Bacteroides fajok. A bélflóra és az immunrendszer szoros kapcsolata tudományosan igazolt, így feltételezhető, hogy a bélflóra mássága miatt az időseknél, a krónikus betegeknél és az elhízottaknál az egészségesekétől eltérő lehet a koronavírus-fertőzésre adott immunrendszeri válasz, és a Covid-19 kimenetele.

Vannak a Covid-19 súlyosságával összefüggésbe hozható bélbaktériumok

Világszerte több vizsgálatot végeztek, amikben a Covid-19 betegek és egészséges személyek székletmintáinak genetikai szekvenálása, vagyis a székletben található bélbaktériumok összehasonlítása alapján keresték a választ arra, hogy mik történnek a bélflórában a koronavírussal való megfertőződést követően. A következtetés egyértelmű: Covid-19 alatt a bélflóra markáns változásokat szenved el.

Néhány baktérium „jósolni” is enged a koronavírus lefolyását illetően. Az Covid-19-es tünetek megjelenésekor a bélflórában jelenlévő Coprobacillus-, Clostridium ramosum- és Clostridium hathewayi-szám összefügg a Covid-19 súlyosságával; minél több található belőlük a bélflórában/székletben, annál súlyosabbnak ígérkezik a Covid-19. Ezzel szemben vannak „védő” hatásúnak bizonyuló baktériumok is, így a Faecalibacterium prausnitzii, aminek a hiánya hozható kapcsolatba a Covid-19 súlyosabb kimenetével.

Ez is érdekelheti:

Covid-19 miatt hosszan tartó károsodást szenvedhet a bélflóra

Rontja a helyzetet az, hogy a bélflóra egyensúlyának a felborulása hosszan tartónak bizonyul. Számos esetben még akkor is a jótékony baktériumok háttérbe szorulása és a kórokozók térnyerése jellemzi a bélflórát, amikor a beteg már átesett a Covid-19-en, és nincs jelen a szervezetében a koronavírus. Ez utóbbi megfigyelés, vagyis a kórosan megváltozott bélflóra magyarázattal szolgálhat a poszt-Covid-19 tünetegyüttes részeként jelentkező panaszokra is.

Befolyásolható-e „kívülről” a bélflóra?

Logikusnak tűnik, hogy azok a beavatkozások, amik a bélflóra kedvező irányba történő változtatását célozzák meg, kedvező eredménnyel járhatnak mind a Covid-19 megelőzésében, mind pedig a kezelésében. Ilyen lehet a pre- és probiotikumok adása, vagy a széklettranszplantáció,- amikkel kapcsolatban jelenleg is folynak tudományos vizsgálatok.

A táplálkozás is kedvezően befolyásolhatja a bélflóra egészségét: a rostokban dús táplálékok, a tejsavós termékek fogyasztása éppen úgy kedvező hatású lehet, mint a gyümölcsök, zöldségek vagy a kakaó fogyasztása.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Forrás

(1) Zuo T. et al. Alterations in gut microbiota of patients with Covid-19 during time of hospitalization. Gastroenterology 2020; 159:944-955.

(2) Zeppa SD. et al. Gut microbiota status in Covid-19: An unrecognized player? Front Cell Infect Microbiol. 2020; 10:576551.

Forrás: EgészségKalauz