Majomhimlő: nem biztos, hogy védettek az 1979 előtt született magyarok?
Rusvai Miklós víruskutató szerint az 1979 előtt született magyarok hiába kapták meg a fekete himlő elleni oltást, nem biztos, hogy védettek a majomhimlővel szemben.
Rusvai Miklós elmondta, jelenleg 1019 majomhimlős esetről tudni a világ 29 országban. A víruskutató meglátása szerint rendkívül fontos elsősorban a kontaktkutatás, tehát a már azonosított fertőzöttek környezetében élők, illetve azok földerítése, akikkel a közelmúltban érintkeztek - írja az Infostart.
Tárgyak felületén hosszabb ideig megmarad a majomhimlő vírusa
A szakember kiemelte, hogy az utolsó egy hét esetszám-növekedése az intenzív kontaktkutatásnak köszönhető. Rusvai bízik abban, hogy emiatt néhány héten belül sikerül majd felszámolni ezt a még mindig korlátozott körben, de a Föld huszonkilenc országában szinte egyidejűleg jelentkező betegséget.
A víruskutató hozzátette, a majomhimlő kórokozója a Orthopox vírusok közé tartozik, amelyek nagyon jó ellenállóképességgel rendelkeznek. Ezek a vírusok tárgyak felületén is viszonylag hosszabb ideig megmaradhatnak. Rusvai erre egy spanyol példát hozott, ahol a terjedés egy szaunához kötődött.
Majomhimlő: meddig tarthat a védettség az idősebbeknél?
Korábban szó esett arról, hogy az 1979 előtt születettek talán kevésbé vannak veszélyben, miután ők még kaptak himlő elleni oltást.
„Mi, 1979 előtt születettek áltathatjuk magunkat azzal, hogy védettek vagyunk, de ez a védelem biztos, hogy viszonylagos, hiszen negyvenegynéhány év alatt föltétlenül halványul az immunitás” - emelte Rusvai, majd megjegyezte, hogy a fekete himlő ellen az oltás hosszú ideig védettséget jelent, az bizonyított, de az nem, hogy négy évtizedig is kitart-e. A szakember úgy fogalmazott, hogy az eddig ismertté vált fertőzöttek között nincsen immunizált, tehát a majomhimlő elsősorban a fiatalok körében terjed.
Majomhimlő: ezért azonosíthattak egyszerre sok helyen fertőzötteket - olvasson tovább!
Rusvai Miklós ismét megjegyezte, hogy a majomhimlő nem tűnik veszélyesnek, nincs is szó járványról, csak esethalmozódásról.
"Annak, hogy járványnak nyilvánítsanak egy fertőző betegség jelentkezését, bizonyos ismérvei vannak, vagyis hiába fertőző például a veszettség vagy tetanusz, ezek soha nem lesnek járványosak, mert egyszerűen nem tudnak olyan gyorsan terjedni, hogy kimerítsék a járvánnyá-nyilvánítás fogalmait" – tette hozzá a szakember.
