Melyik vakcina jobb: AstraZeneca vagy Szputnyik V?

#koronavírus #covid #Astra Zeneca #szputnyik
2021.05.25.
Melyik vakcina jobb: AstraZeneca vagy Szputnyik V?

Miben hasonlít, és miben különbözik az AstraZeneca és a Szputnyik V koronavírus elleni oltóanyag?

Az összetétel és a hatásmechanizmus alapján mind a Gamaleja Intézet által fejlesztett, orosz vakcinaként emlegetett Szputnyik V vakcina, mind pedig az AstraZeneca és Oxford Egyetem együttműködésében fejlesztett vakcina ún. vektor alapú oltóanyag.

Adenovírusba épített koronavírus gén

A koronavírus elleni küzdelemben alkalmazott vektor alapú oltóanyagok működésének a lényege az, hogy egy semleges hordozó vírus viszi be az emberi szervezetbe a koronavírus tüskefehérjéjének a genetikai információját. Vagyis, van egy jól megválasztott, az emberi szervezetben nem szaporodó vírus, ami magával cipeli a koronavírus egy darabkájának a genetikai kódját. Jelen esetben ez a hordozóvírus adenovírus.

Vakcinák hatékonysága egy táblázatban: itt nézze meg, mit tud az oltása

Az adenovírus elnevezés egy víruscsaládot takar, ahová olyan vírusok tartoznak, amik az embereken kívül majmokat és egyéb állatokat is képesek megbetegíteni. Az adenovírusok légúti fertőzéseket, légúti panaszokat (nátha, hörghurut stb.) okoznak. Hangsúlyozandó azonban, hogy a koronavírus elleni vakcinákban található adenovírusok csupán vakcinációs célra gyártott „hordozók”, amik az emberi szervezetben nem képesek szaporodni (szemben a való életben jelen lévő adenovírusokkal), és nem váltanak ki megbetegedést. Továbbá, a vakcinákkal beadott adenovírusok rövid időn belül kiürülnek az emberi szervezetből. A tudomány jelenlegi állása szerint nem áll fenn annak a rizikója, hogy a hordozóvírusok genetikai anyaga beépülhet a humán genetikai állományba.

A koronavírus tüskefehérjéje serkenti működésre az immunrendszert

A vektor alapú védőoltások lényege az, hogy a védőoltást követően az emberi szervezetben az adenovírusba beépített gén információi alapján olyan koronavírus tüskefehérje keletkezik, ami immunválaszt vált ki, vagyis a fertőzéstől védő információt közvetít, és védekezésre sarkallja az immunrendszert.

A kép teljességéhez tartozik, hogy az adenovírus-alapú vakcinák működési elve nem teljesen új, ilyen módszerrel működnek más betegségek kivédésére alkalmazott védőoltások is, például egy 2019-ben az ebola ellen engedélyezett védőoltás is ilyen úton fejti ki a hatását.

Amiben különbözik az AstraZeneca és a Szputnyik V

Hangsúlyozandó, hogy sem az AstraZeneca, sem a Szputnyik V oltóanyag semmilyen formában nem tartalmaz élő vagy gyengített koronavírust, ami bárkit is megbetegíthetne; és a hordozóként funkcionáló adenovírus sem tud légúti betegséget okozni.

Némi különbség van azonban az AstraZeneca és a Szputnyik V oltások adenovírusai között. Az AstraZeneca oltóanyagban (mindkét beadandó dózisban) csimpánz adenovírus van jelen vektorként. Ezzel szemben a Szputnyik V vakcinák elsőként beadandó adagja 26-os szerotípusú humán adenovírust tartalmaz, míg a második adagban 5-ös szerotípusú humán adenovírus található. A kétféle adenovírus használata „egy nagyon okos megoldás, mert megakadályozhatja a vektorok elleni immunválaszok miatti hatékonyságvesztést.” – mondta az orosz vakcináról a németországi Oltásbizottság (STIKO) elnöke, Prof. Dr. Thomas Mertens.

Dr. Budai Marianna PhD., szakgyógyszerész

Ez is érdekelheti:

Forrás: EgészségKalauz