IBS és manuálterápia – amikor a diéta és a stresszkezelés már nem elég.
- Az IBS egy funkcionális bélrendszeri zavar, amelynél a belek túlérzékenyen reagálnak, de nincs kimutatható szervi elváltozás.
- A tünetek sokfélék lehetnek, mint székrekedés, hasmenés vagy azok váltakozása, és a típus idővel akár ugyanannál a személynél is változhat.
- A kialakulás hátterében több tényező állhat: bélmozgás-zavar, bélflóra változás, hormonális hatások és főként a stressz.
- A kezelés komplex: orvosi kivizsgálás, egyénre szabott étrend – különösen az alacsony FODMAP diéta –, valamint pszichológiai támogatás szükséges lehet.
- A manuálterápia segíthet a hasi és medencei feszülések oldásában, de nem kezeli vagy gyógyítja az IBS-t, a mozgás és relaxáció szintén javíthatják a panaszokat.
Ismerős az érzés, amikor munkába indulnánk vagy családi programra készülünk, de közben feszül és fáj a hasunk, és fogalmunk sincs, mire számíthatunk a nap folyamán? Egyik héten hasmenés, a másikon székrekedés nehezíti az életünket, miközben minden lelet „rendben” van. Ilyenkor gyakran az irritábilis bél szindróma (IBS) áll a háttérben. Szűcs Gergely, a Sherlock Rehab gyógytornász-manuálterapeutája szerint: „Az IBS nem gyógyítható egyetlen tablettával, de jól kezelhető, ha tudjuk, kihez forduljunk.”
Működési zavar, nem szervi betegség
Az IBS nem mutatható ki vérvétellel vagy ultrahanggal. A belek túlérzékenyen reagálnak bizonyos ételekre, a stresszre vagy akár apró változásokra is, miközben nincs gyulladás, fertőzés vagy daganat a háttérben – ezért nevezik funkcionális zavarnak. Az első lépés ezért mindig a gasztroenterológiai kivizsgálás, amely kizárja a komolyabb szervi elváltozásokat.
A panaszok jellege alapján négy típust különböztetnek meg: a székrekedéses, a hasmenéses és a kevert típust – ez utóbbi a leggyakoribb –, valamint azt, amelynél nem rajzolódik ki egyértelmű mintázat. A besorolás azért fontos, mert befolyásolja, milyen étrendi és gyógyszeres irány működik, ráadásul a típus ugyanannál az embernél is változhat idővel.
A háttérben több tényező is állhat: a bélmozgás ritmusának felborulása, a bélflóra egyensúlyának megváltozása – például antibiotikum-kúra vagy fertőzés után –, hormonális hatások, valamint a tartós stressz és szorongás. Ez utóbbi nem jelenti azt, hogy az IBS „csak lelki eredetű”, de a pszichés tényezők sokat ronthatnak a panaszokon.
Amikor a bél „hangosabban” jelez
Az IBS kialakulásában kulcsszerepe van a bél és az agy kapcsolatának. Ez kétirányú összeköttetés: az agy hat a belek működésére, a belek pedig az agyra. Ha stresszesek vagyunk, az nemcsak a hangulatunkat, hanem szó szerint az emésztésünket is befolyásolja.
IBS esetén a belek a hétköznapi folyamatokra is erősebben reagálnak: egy kevés gáz vagy a széklet haladása is fájdalmat, görcsöt, puffadást okozhat. Olyan ez, mint egy hangszóró, amely hangosabban szól, mint amilyenre beállították. Az agy ilyenkor tévesen veszélyt feltételez, és fájdalomként értelmezi a bélből érkező jeleket. Ezért erősítheti fel a stressz a panaszokat akkor is, ha fizikailag minden rendben van.
Így érdemes kezelni
Mivel a tüneteket testi, lelki és életmódbeli tényezők együtt tartják fenn, az egyoldalú kezelés ritkán hoz tartós javulást. Az orvos feladata a kivizsgálás és szükség esetén a gyógyszeres kezelés. A táplálkozási szakember azért nélkülözhetetlen, mert a panaszok az emésztőrendszerből indulnak. A legjobban alátámasztott irány az ausztrál Monash Egyetemen kidolgozott alacsony FODMAP étrend, amely a bélben erjedő, rövid szénláncú szénhidrátok csökkentésén alapul. Szabó Dániel táplálkozástudományi szakember, FODMAP-specialista szerint azonban ez önmagában nem csodaszer: a kulcs az egyénre szabás, a legszigorúbb szakasz pedig csak korlátozott ideig tartható, mert rostokban és tápanyagokban szegényebb az általános étrendnél. A pszichológiai támogatás hatékonyságát is kutatások igazolják, például a kognitív viselkedésterápia, a hipnoterápia és a tudatos jelenlétre épülő stresszcsökkentés esetében.
Mit tud – és mit nem – a manuálterápia?
Ha az étrend és a stresszkezelés már bevált vagy elakadt, de a hasi feszülés, a derék- vagy medencefájdalom megmarad, érdemes más nézőpontból is megvizsgálni a test működését – azt, hogy a hasfal és a rekeszizom feszülése hogyan tartja fenn a panaszokat, egy korábbi összefoglaló részletesen bemutatja. Fontos tisztázni: a manuálterápia nem gyógyítja meg az IBS-t, és a hasi összenövéseket sem oldja fel. A kezelés a hasfal, a rekeszizom, a deréktáj és a medence feszülésére irányul, hogy megváltozzanak a hasból érkező jelek. Az agy így új információt kap, felülvizsgálhatja, mit vár a testtől, ennek nyomán pedig csökkenhet a fájdalomérzet és lazulhatnak az izmok. A mozgásnak is gyógyító hatása van: heti három–öt alkalommal 20–60 perc séta, úszás vagy jóga érdemben javíthatja a tüneteket.
Mi történik a szervezetében IBS fellángolás idején – és mennyi ideig tart általában?
- Nem javulnak az IBS tünetei? Így segíthet a manuálterápia
- Hirtelen fogyás diéta nélkül? Ezek a betegségek is állhatnak a gyors súlyvesztés mögött
- Mennyi görögdinnyét lehet enni egy nap? Ennyit még nyugodtan falatozhat belőle
- Ezekben az esetekben érdemes visszafogni a kávéfogyasztást: nem mindenkinek tesz jót
- Mikortól jelezhet komolyabb bajt a hasfájás? Ezeket a tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni
- IBS vagy valami sokkal komolyabb? Így lehet megkülönböztetni a hasnyálmirigy-elégtelenségtől
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
