Így lehet megkülönböztetni az IBS-t és a hasnyálmirigy elégtelenséget!

Bár az EPI és az IBS a hasi fájdalom és a puffadás miatt kísértetiesen hasonlít egymásra, a két betegség gyökere és kezelése teljesen eltérő, így a téves diagnózis súlyos szövődményekhez vezethet.

Amikor a hasunk rendszeresen rakoncátlankodik, hajlamosak vagyunk mindent az irritábilis bél szindróma (IBS) számlájára írni. Ez nem véletlen, hiszen az IBS az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri diagnózis. Létezik azonban egy jóval súlyosabb, mégis gyakran agyonhallgatott betegség, a hasnyálmirigy exokrin elégtelensége (EPI), amely szinte pontosan ugyanazokat a tüneteket produkálja: hasi fájdalmat, kínzó puffadást és kaotikussá váló székletürítést.

A hasonlóság ellenére a gyökerek teljesen máshová nyúlnak vissza, a két kórkép a gyomor-bélrendszer más-más szakaszait érinti, és teljesen eltérő terápiát igényel.

Az IBS (Irritábilis Bél Szindróma): amikor a bél és az agy nincs közös hullámhosszon

Az IBS egy úgynevezett funkcionális emésztőrendszeri rendellenesség. Ez azt jelenti, hogy a bélrendszer szövetei fizikailag egészségesek, ám az agy és a bél közötti kommunikációs csatorna meghibásodott. Ez a zavar túlérzékennyé teszi a bélrendszer idegvégződéseit, és teljesen felborítja a bélizmok normális, ritmikus összehúzódását. Bár az IBS rendkívül fájdalmas és a mindennapi életminőséget romboló állapot, fontos tudni, hogy nem károsítja a bél nyálkahártyáját, és nem vezet más strukturális betegségekhez.

Az orvostudomány az IBS-t a széklet jellege alapján az alábbi három pontos típusba sorolja:

• IBS-C (Székrekedéssel járó típus): a nehézkes székletürítés és a kemény széklet dominál.
• IBS-D (Hasmenéssel járó típus): a hirtelen ránk törő, laza székletürítés jellemzi.
• IBS-M (Vegyes típus): a hasmenéses és a székrekedéses időszakok kiszámíthatatlanul váltják egymást.

Az IBS-es betegek mindennapjai olyanok, mint a hullámvasút: a teljesen normális napokat hirtelen rendellenes, panaszos időszakok követik.

Az IBS teljes körű tünetei:

• hasi fájdalom és görcsök (amelyek székletürítés után gyakran enyhülnek),
• kifejezett puffadás és gázképződés,
• világos vagy fehér nyálka megjelenése a székletben,
• az az irritáló érzés, hogy a székletürítés nem volt teljes.

Az EPI: amikor a hasnyálmirigy sztrájkba lép

A hasnyálmirigy egy nagyméretű, kulcsfontosságú mirigy, amely a gyomor mögött helyezkedik el. Feladata, hogy egy közös csatornán keresztül létfontosságú enzimeket tartalmazó emésztőnedvet juttasson a vékonybélbe, amelyek valósággal felaprítják és lebontják a táplálékkal bevitt szénhidrátokat, zsírokat és fehérjéket.

EPI (hasnyálmirigy exokrin elégtelenség) esetén a vékonybél képtelenné válik az ételek megemésztésére, mert a hasnyálmirigy nem végzi el a dolgát. Ez a mechanizmus az alábbi három ok miatt alakulhat ki teljes körűen:

1. 1 a hasnyálmirigy-enzimek termelődése drasztikusan lecsökken,
2. 2 a megtermelt enzimek fizikai akadály miatt nem jutnak el elegendő mennyiségben a vékonybélbe,
3. 3 vagy az enzimek valamiért nem képesek megfelelően elkeveredni az étellel, így hatástalanná válnak.

Míg az IBS nem okoz strukturális károsodást, az EPI kezeletlenül súlyos, rendszerszintű szövődményekkel fenyeget. Az EPI szövődményeinek teljes körű listája:

• súlyos felszívódási zavar és alultápláltság,
• a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) vészesen alacsony szintje,
• a csonttömeg megfogyatkozása (csontritkulás),
• gyermekeknél a növekedés és a fejlődés látványos elmaradása,
• az immunrendszer drasztikus legyengülése,
• a szív- és érrendszeri katasztrófák – mint a szívroham és a stroke – kockázatának ugrásszerű növekedése.

Az EPI teljes körű tünetei:

• hasi panaszok: masszív puffadás, fájdalmas görcsök, kellemetlen nyomásérzet,
• kóros és látványos gázképződés: túlzott böfögés és szellentés,
• laza, szokatlanul zsíros, fényes és rendkívül bűzös széklet (ami nehezen öblíthető le a vécécsészéről),
• krónikus hasmenés,
• akaratlan, drasztikus fogyás (elegendő étkezés mellett is).

Hogyan diagnosztizálják a két betegséget?

Mivel a tünetek átfedik egymást, de az IBS sokkal gyakoribb, az orvosok kezdetben hajlamosak az EPI-t tévesen IBS-nek titulálni. A helyzetet bonyolítja, hogy a két kórkép akár egyszerre is jelen lehet: egy 2022-es klinikai tanulmány kimutatta, hogy a hasmenéses IBS-ben (IBS-D) szenvedő betegek 5%-ánál valójában EPI is fennállt.

A pontos diagnózis felállításához az orvosok az alábbi, betegségenként elkülönülő protokollokat alkalmazzák teljes körűen:

Az IBS diagnosztikai feltételei:

Az orvos akkor mondja ki az IBS diagnózisát, ha a betegnél a hasi fájdalom mellett az alábbi háromból legalább két kritérium teljesül:

• a fájdalom mértéke szorosan összefügg a székletürítéssel (utána enyhül vagy épp fokozódik),
• megváltozik a székletürítések gyakorisága (túl sűrű vagy túl ritka lesz),
• láthatóan megváltozik a széklet külleme, állaga.

További feltétel, hogy a páciens az elmúlt 6 hónapban legalább hetente egyszer tapasztalja ezeket a tüneteket, és az első panaszok minimum fél évvel korábban jelentkeztek.

Az EPI diagnosztikai lépései:

Ha felmerül a gyanú, az orvos először a kockázati tényezőket térképezi fel (például a családban előforduló hasnyálmirigy-gyulladást, a túlzott alkoholfogyasztást vagy a dohányzást). Ezt követi a fizikális vizsgálat (súlyvesztés ellenőrzése, a has áttapintása, puffadás vizsgálata, hasi hangok hallgatása sztetoszkóppal), majd az alábbi célzott vizsgálatok következnek teljes körűen:

• Székletvizsgálat (FE-1): a legfontosabb teszt, amely a széklet elasztáz-1 enzim szintjét méri. Az alacsony érték szinte biztosan EPI-t jelez.
• Vérvizsgálatok: az alultápláltság nyomait, valamint a zsírban oldódó vitaminok és nyomelemek hiányát keresik a vérben.
• Hasnyálmirigy-funkciós vizsgálat: azt mérik, hogyan reagál a szerv a vékonybélben termelődő szekretin hormonra (bár ez a teszt nem mindig nyújt 100%-os pontosságot).

Orvosi tipp a téves diagnózis ellen: a 2022-es kutatás szerint az EPI biztos jele, ha a pácienst állandó emésztési zavarok kínozzák, és a hasi ultrahang a hasnyálmirigy zsíros elfajulását mutatja. Ha Önnél fennáll bármilyen kockázati tényező, ezt azonnal jelezze orvosának!

Két külön világ: a kezelési lehetőségek

Mivel a kiváltó okok teljesen eltérőek, a terápiákban sincs átfedés.

Így kezelik az IBS-t:

A cél a felborult bél-agy kapcsolat és a tünetek enyhítése.

• Étrendi változtatások: a puffadást okozó ételek szigorú kerülése vagy kiiktatása (bab, hagyma, káposzta, bizonyos gyümölcsök, búza, tejtermékek), valamint az oldható rostok és a tiszta víz bevitelének radikális növelése.
• Stresszkezelés: rendszeres testmozgás, hobbi, meditáció (mivel a stressz közvetlenül rontja a bélmozgást).
• Gyógyszeres támogatás: hasmenés- vagy székrekedés elleni szerek, a bélflórát helyreállító rifaximin antibiotikum, a bélmozgást szabályozó görcsoldók, vagy olyan specifikus antidepresszánsok, amelyek képesek blokkolni a bélrendszerből az agyba futó téves fájdalomjeleket.

Így kezelik az EPI-t:

A terápia alapköve a hiányzó funkciók mesterséges pótlása.

• PERT (Hasnyálmirigy-enzim-pótló terápia): speciális, szájon át szedhető kapszulák formájában juttatják be a hiányzó enzimeket a szervezetbe. Ezeket szigorúan az étkezések vagy a kis tízórai/uzsonna közben kell bevenni, hogy a vékonybélben azonnal elkeveredjenek az étellel, biztosítva a tápanyagok tökéletes felszívódását.
• Életmódbeli változtatások teljes körű listája: 1. az alkohol teljes és szigorú megvonása, 2. a dohányzás azonnali és végleges elhagyása, 3. a napi háromszori nagy étkezés felosztása többszöri, kis adagokra, 4. nagy dózisú orvosi táplálékkiegészítők szedése a zsírban oldódó vitaminok raktárainak feltöltésére.

Ha elhúzódó hasi panaszai vannak, ne elégedjen meg az otthoni diagnózissal. Kérjen célzott kivizsgálást gasztroenterológus szakorvostól, hogy fény derüljön a tünetek valódi kiváltójára!

Kapcsolódó cikk

Görcsös hasi fájdalom? Ne várjon, ha ezt tapasztalja, hívjon azonnal mentőt!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!