Hirdetés

Információfüggőség: ezért kattintunk szinte minden érdekes címre!

#agyműködés #információ #okostelefon #idegrendszer
2019.08.07.
Hirdetés

Az agyunk olyannyira éhezi az információkat, hogy ez akár káros szokásokhoz is vezethet. A jelenséget pedig csak felerősíti, hogy napjainkban teljesen szabadon, pillanatok alatt érhetők el véletlenszerű információk – állítja egy kutatás.

Hirdetés

Az ember természeténél fogva kíváncsi: szeret felfedezni, új dolgokat elsajátítani, az őt körülvevő világ megfejtésére és megértésére törekszik. Ez vitathatatlanul jó dolog, hiszen ez teszi lehetővé a fejlődést, ám időnként sajnos vissza is üthet ez a lelkesedés.

Veszélyes kíváncsiság

A kíváncsiság miatt ugyanis veszélyes helyzetekbe is keveredhetünk, és az állandó információkeresés akár az egészségünkre is negatív hatással lehet. Az elmúlt évek technológiai változásai, a médiafogyasztási szokások megváltozása tökéletesen képesek kielégíteni ezt az igényünket, hiszen egyetlen mozdulattal belevethetjük magunkat az információk soha ki nem fogyó tárházába.

A szakemberek szerint ez nagyon hasonló ahhoz, mint amikor gondolkodás nélkül nassolunk és üres kalóriákkal tömjük a szervezetünket. A megszerzett információk - a viccesnek tartott képektől a rövidke cikkekig - ugyanis tulajdonképpen értéktelenek, de gyorsan képesek kielégíteni a kíváncsiságunkat.

Egy nemrég publikált kutatásból az is kiderült, hogy az információkeresés nagyon hasonlóan hat az idegrendszerre, mint a pénzkeresés, vagyis, az információ maga a jutalom, függetlenül attól, hogy mennyire értékes vagy hasznos.

„Ahogy az agyunk imádja az egészségtelen ételekből, nassolnivalókból származó üres kalóriákat, ugyanúgy rajong az információkért. Egyszerűen jobban érezzük magunkat attól, ha gyorsan megtudunk valamit, még akkor is, ha ez az információ tulajdonképpen haszontalan” - mondja Ming Hsu, Ph. D., a tanulmány egyik vezető szerzője. „A kutatásunkban két kérdésre kerestük a választ. Egyrészt, hogy miért is vágyunk annyira az új információkra, másrészt, hogy pontosan hogy néz ki a kíváncsiság az agyunkban.”

Ha csikorgatja a fogait, ezt olvassa el!

Nem az információ minősége számít

A vizsgálatban részt vevő önkéntesek agyát funkcionális MRI-vel, vagyis az agyműködést vizsgáló képalkotó eljárással elemezték, miközben az önkéntesek szerencsejátékot játszottak. A játékban nemcsak azért kockáztathattak, hogy nagyobb nyereményre tegyenek szert, de bizonyos pénzmennyiséget arra is felhasználhattak, hogy információkat szerezzenek a nyerési lehetőségekről: egy részük értékesebb információkat tartalmazott, mások viszont csak minimálisat. Az önkéntesek általában logikusan választottak, vagyis mérlegelték, hogy a befektetett pénzért mennyi információt kaptak meg. Azonban, minél nagyobb volt a kockázat, annál nagyobb volt az önkéntesek kíváncsisága is, függetlenül attól, hogy mennyire volt értékes az információ.

A szakemberek szerint ezért lehet, hogy nem az információk értéke alapján döntünk, nem mérlegeljük, hogy milyen előnyökkel járhat annak megszerzése – csak tudni akarjuk. „Ez lehet az egyik magyarázat arra is, miért dőlünk be a szenzációhajhász címeknek. Ezek úgy vannak megalkotva, hogy azt sugallják, különlegesen érdekes információkat tartalmaznak a hozzá tartozó cikkek, emiatt értékesebbnek véljük őket, vagyis ha megszerezzük ezt az információt, akkor egyszerűen elégedettebbnek érezzük magunkat. Ez nem azért történik, mert az információ tényleg értékes” - mondta Hsu.

Az FMRI-felvételek elemzéséből kiderült, hogy a játék során azok a területek aktiválódtak az agyban, melyek a jutalmazásért és pozitív érzésekért is felelősek. Ezek az agyterületek reagálnak a pénzre, az ételekre és bizonyos kábítószerekre is. Hsu és kollégái szerint az információk hatására bekövetkező agyi változások magyarázatot jelenthetnek arra, miért és hogyan válunk függővé az információktól, és miért kezdjük túlfogyasztani az információkat, például azzal, hogy megállás nélkül nyomkodjuk az okostelefonunkat.

A kutatás eredményeiről a PNAS című szakmai lapban számoltak be.

Forrás: EgészségKalauz
Hirdetés