Feledékenység: mi a normális és mi számít már kórosnak?

2023.11.21.

feledékenység Alzheimer-kór demencia Parkinson-kór Stressz

Tudja meg, mikor válik kritikussá a feledékenység, milyen figyelmeztető jelek esetén forduljon orvoshoz, és milyen intézkedések segíthetnek.

A feledékenység bizonyos mértékig normális jelenség, és számos oka lehet: Az életkor előrehaladtával csökken a memória és a felidézési teljesítmény.

Ez elsőre nem ad okot aggodalomra. A fiatalok is érintettek lehetnek: az alváshiány, a stresszes hétköznapok, a tápanyaghiány vagy az alkoholfogyasztás lehetséges okai a memóriazavarnak.

Ha a feledékenység kicsúszik a kezünkből, annak oka lehet valamilyen betegség is, például demencia, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, anyagcsere-betegségek vagy agyi gyulladások. Ezenkívül a feledékenység tipikus tünet, amely stroke-ot vagy mentális betegségeket, például depressziót kísér.

Kóros vagy normális feledékenység?

Egészséges körülmények között is számos testi-lelki tényező hat a memóriánkra (fáradtság, érdeklődés, lehangoltság stb.), de legnagyobb hatást az életkorral összefüggő változások jelentik. A gyermekekre, fiatalokra a gyors tanulási képesség, a tanultak gyors felidézésének képessége jellemző, idősebb életkorban viszont egyes memóriafunkciók (pl. a tanulás sebessége) csökken, de a tudás gyarapszik az élettapasztalatoknak köszönhetően. Az egészséges idősödés során a memória tehát nem romlik, hanem minőségében alakul át.

Hirtelen vagy drasztikus változások:

Ha valaki hirtelen vagy drasztikusan tapasztal feledékenységet, amely kihat az mindennapi életére, például elfelejti a fontos találkozókat vagy a mindennapi feladatokat, az ilyen okokat érdemes orvosi szemszögből is megvizsgálni.

Idővel fokozódó problémák:

Az öregedéssel együtt járó enyhe feledékenység normális jelenség lehet, de ha ez az állapot idővel romlik, és a memória folyamatosan gyengül, az agyi problémákra utalhat.

Ismeretlen okú feledékenység:

Ha valaki feledékenységet tapasztal, de nincs azonosítható stresszforrás vagy egyéb élethelyzet, ami magyarázná a tüneteket.

Az életminőség romlása:

Ha a feledékenység miatt az életminőség jelentős mértékben romlik, például társas kapcsolatokban, munkahelyi teljesítményben vagy az önálló életvezetésben, az orvosi segítség keresése indokolt lehet.

Egyéb tünetek jelenléte:

Az emlékezetproblémák mellett egyéb tünetek, például szédülés, fejfájás vagy beszédproblémák is előfordulhatnak. Ezek a jelek további okokra utalhatnak, például neurológiai problémákra.

Családi anamnézis:

Ha a családban előfordultak olyan betegségek, mint az Alzheimer-kór vagy más neurodegeneratív rendellenességek, az növelheti a személyes kockázatot. Ilyen esetekben érdemes még kisebb feledékenységi tünetek esetén is konzultálni egy orvossal.

Egyéb kiváltó okok:

A feledékenység hátterében számos oka lehet, beleértve a vitaminhiányt, pajzsmirigyproblémákat vagy éppen stresszt. Az orvos segítségével ezek az okok kizárhatók vagy kezelhetők.

Korai felismerés és kezelés

A feledékenység nem mindig utal komoly egészségügyi problémára, de bizonyos esetekben az orvosi vizsgálat segíthet az okok azonosításában és a megfelelő kezelés kijelölésében. Az időben történő orvosi konzultáció segíthet megőrizni az életminőséget és hozzájárulhat az egészséges agyfunkció fenntartásához. Ne hagyja figyelmen kívül a jeleket, és forduljon orvoshoz, ha aggódik a feledékenysége miatt.