Mindenki ezt nézi most!

Társult bajok időskorban: demencia – szorongás – depresszió

2013.09.25. Módosítva: 2015.11.04.

Az idősebb kori szellemi hanyatlást gyakran kísérheti depresszió és szorongás, mint kísérő, társuló betegség, mely pszichológiai és szociális gond egyaránt. Miért és miben más az időskori szorongás és depresszió? Tehetünk-e valamit ennek megelőzésére, ha a családban, vagy közeli barátaink között van idős személy, akiről tudjuk, hogy demenciás (esetleg éppen Alzheimer-kóros) beteg.

Depresszió

Közismert, hogy a depresszió lényeges vonása a hangulat, a kedélyállapot zavara, általános lehangoltság jellemző. Nem mindegy azonban, hogy valakinek néha-néha rossz a kedve, vagy egy tartós, huzamosan fennálló állapotot látunk. A "klinikai depresszió" tartósan meglévő – hosszú hónapokon át állandósult – állapot, amelyet a szomorúság, reménytelenség jellemez, mely mély nyomokat hagy a beteg életén, szinte képtelen hétköznapi gondjait megoldani, tevékenységeit végezni, csökken az étvágy, az energia. Idősebb korban a hangulati zavarhoz fizikális tünetek is csatlakoznak.

Szellemi hanyatlás esetén gyakorinak mondható a depresszió jelenléte, főleg azokon, akiknél az ún. vaszkuláris (éreredetű) demencia, vagy a Parkinson-betegséghez társuló szellemi hanyatlás észlelhető.

Ha a betegen egyszerre fordul elő mindkét kórkép, ez igen sok hétköznapi nehézséget támaszt. Bármire sokkal rosszabbul tudnak visszaemlékezni, összetévesztenek dolgokat, visszahúzódóvá válnak. A depresszió kihat a viselkedésre is: az illető agresszívvé válhat, alvászavarai vannak, nem akar enni. Késői stádiumban jellemző lehet a súlyvesztés, a fokozott érzékenység.

Szorongás

Jól tudjuk, hogy a szorongás mindennapi életünk normális része egyben. Izgulunk, hogy sikerüljön valami, szorongunk egy utazás, vagy jelentősebb életesemény előtt. Számos esetben azonban a szorongás, az anxietás kórossá válik és nem szűnik idővel, ilyenkor már hétköznapi tevékenységünkben akadályozhat. Orvosi szempontból ismert formái a GAD (generalizált szorongás), a pánikzavar, a fóbiák és a kényszerbetegség.

Időskorban, demens betegek között gyakoribb a szorongás valamely formája. Itt is mondható, hogy az éreredetű demenciákban fordul elő többször, mint pl. Alzheimer-betegségben. Jellemző lehet a felhangolt, agitált állapot, a gyűjtögetés, az állandó csoportigény – az illető nem szeret egyedül maradni, gondozóját "kiskutyaként" követi. A beteg nyugtalan, folyton jön-megy.

A depressziónak és szorongásnak lehet néhány közös oka is, lássuk, melyek:

Közelmúltbeli trauma, szomorú esemény

Egyéb betegségek, vagy gyógyszeres kezelés mellékhatása

Szociális izoláció, elszigetelődés

Gyász, gyászreakció

Aktivitások hiánya, unalom, céltalanság

Fokozott stressz, aggódás anyagi okok, ill. a jövő miatt

Korábban fennállt szorongásos, depressziós epizódok

Öröklött hajlam

A demencia korai szakaszában érdekes, hogy a beteg még amiatt is aggódik, hogy elveszti emlékezetét... Depressziót, szorongást kelthetnek az agy kémiai változásai is. Az idősotthonban élő betegeken nagyobb a depresszió kockázata. Kevés a mindennapi aktivitás, nem találnak társra, társaságra stb.

Hogyan kezelhető az idős beteg depressziója?

Elsősorban pszicho(lógiai)terápiával és antidepresszánsokkal. Ez igazán akkor lehet hatásos, ha egyidejűleg alkalmazzák. A szociális elszigetelődés elkerülése is nagyon fontos: társas programok, közös aktivitások. Óvni kell az időseket a hirtelen erős ingerektől (erős fény, intenzív zaj stb.)

A pszichológiai kezelésben a pszichoterápia, viselkedésterápia, az egymást támogató (hasonló helyzetű) csoportok fontosak.

A gyógyszereket illetően utalunk .

Mit szeret a beteg?

Kellemes érzéseket keltő tevékenységek, séták, kinti programok, régi fotók nézegetése

Jól beosztott, strukturált mindennapi tevékenységek

Hirtelen, erős ingerek kerülése, állandóság

Személyes interakciók, beszélgetések, érintés, masszázs

Beszéljünk az orvossal!

Demenciás beteg rokon, hozzátartozó, barát esetén nagyon fontos az orvos megkeresése, ha valami szokatlan dolog, változás történik a beteg állapotában, vagy gyors rosszabbodás. Nem egyszerű az orvos számára sem a kérdés tisztázása, mert a demencia és a depresszió tünetei sokszor hasonlóak, átfedhetik egymást (pl. a beteg túlzottan felhangolt – vagy éppen teljesen passzív). A beteg eleve nehezen tud beszámolni saját érzéseiről, hangulatáról.

Mit tehetünk mi az idős depressziós, szorongó beteggel?

Segíthetjük néhány egyszerű technikával:

Maradjon aktív – bármely fizikai és szellemi aktivitás segíthet, akár még az alvászavarokon is

Beszéljen, mesélje el, mit érez – nagy segítség ha ezeket a problémáit megoszthatja szeretteivel, barátaival

Táplálkozzon egészségesen – egy jó diéta sokat segíthet, főleg ha nem fogyaszt az illető (túlzott mennyiségű) alkoholt, koffeint.

http://www.alzheimers.org.uk/site/scripts/documents_info.php?documentID=139

Forrás: EgészségKalauz