A nyári hőség nemcsak kellemetlenséget okozhat, hanem a szívet is fokozott terhelésnek teszi ki, különösen azoknál, akiknél már fennállnak – sokszor még fel nem ismert – szív- és érrendszeri kockázatok.
A szívroham utáni időszakban sok beteg nem tartja be az orvosi utasításokat.
A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése.
Egy szívbetegség, például szívelégtelenség diagnózisa vagy egy szív-érrendszeri esemény, akár szívinfarktus után a legtöbben megfogadják, ezentől jobban fognak figyelni magukra. Ahhoz azonban, hogy ez a figyelem eredményes legyen, a legfontosabbról néhány nyugalmasabb hónap után sem szabad megfeledkezni.
Legyen szó éjszaka jelentkező szúró jellegű mellkasi fájdalomról vagy reggeli tompa szívtáji nyomásról, ezek a tünetek mindenképp kardiológiai kivizsgálást igényelnek.
Égő, szorító, mellkas közepén jelentkező fájdalom – sokan ilyenkor azonnal a legrosszabbra gondolnak. Mások épp ellenkezőleg: legyintenek, hogy csak gyomorégés.
Hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom, szapora szívverés, légszomj, zsibbadás a karban – ijesztő tünetek, amelyeknél sokan azonnal a legrosszabbra gondolnak. Nem véletlen: a pánikroham és a szívinfarktus tünetei bizonyos pontokon valóban hasonlíthatnak egymásra. Mégis fontos tudni, hogy vannak különbségek.
Szívinfarktus 45 alatt? Nem ritka, csak nem gondolunk rá időben.